Eszedbe ne jusson, Károly!

Szajol idején ön volt a közlekedési miniszter. Miért nem mondott le?

Informálisan megkérdeztem Horn Gyulát, az akkori miniszterelnököt, hogy lemondjak-e, vagy sem. Azt mondta, eszedbe ne jusson, Károly. A szerencsétlenség előtt fél évvel alakult az új kormány, nem akarta, hogy máris változzon az összetétele.

Mit szól ahhoz, hogy Szabó Pál a tragédia után felajánlotta lemondását?

A Lágymányosi híd avatásánál

Most sem értem ezt, pláne, hogy egy földalatti kábel meghibásodása vagy emberi mulasztás miatt egy miniszternek miért kellene lemondania. Nem feltétlenül kellett volna elfogadni a lemondását. Ezek belső vívódások, kívülről nehéz megítélni, nem is kritizálom a döntést, inkább csodálkozásomat fejezem ki.

Egyéb módon felmerült-e a lemondása Szajol után, követelte-e bárki?

Nem, senki. Annyira emberi, hogy egy váltóállító hanyagságából bekövetkezik egy ilyen súlyos vasúti szerencsétlenség, bár máig sem biztos. Lehet, hogy a váltó szerkezet romlott el.

Ott volt a helyszínen. Mennyire rázta meg a tragédia?

A kormánytól elsőként érkeztem, mert Kecskeméten tartottam előadást, amit azonnal megszakítottam, amint értesültem a balesetről. Megrázó élmény volt.

Szerencsés-e, hogy egy miniszterelnök szinte sírva jelenti be a minisztere távozását?

Nem tudom kritizálni, ki tudja, mi juthatott eszébe, akár a múltjából.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!