Gyurcsány beleegyezett a vitába a határon túli vezetőkkel

2004.11.28. 15:12
"Ma a nemzeti radikalizmus és a bátor hazafiság küzd egymással" - jelentette ki a kormányfő az MSZP baloldali tömörülésének budapesti tanácskozásán vasárnap. Gyurcsány azt is bejelentette, hogy kész a nyilvános vitára a határon túli szervezetek vezetőivel.
"Aki azt állítja, hogy Magyarországon egy nagy nemzeti kérdés van, az nem mond igazat. December 5-én nemcsak a szavazólapon szereplő kérdésre kell választ adni, hanem többek között arra is, hogy lesz-e elegendő munkahely, vannak-e még szegénységben élők, tisztességes nyugdíjból élnek-e az idősek, csökkentek-e a társadalmi különbségek, és a dilemmákat a politikai erők meg tudják-e oldani az arra hivatott intézményekben" - mondta Gyurcsány Ferenc vasárnap délelőtt az MSZP baloldali tömörülésének tanácskozásán. "Ezekre a kérdésekre a parlamentben kell választ adni, és nem az utcán" - tette hozzá.

Felhívás nyilvános vitára

"A mi tisztességünk próbáját nem Orbán Viktornak hívják" - mondta a kormányfő. A miniszterelnök egyben közölte, hogy elfogadja a határon túli politikusok nyilvános vitára szóló kihívását. A miniszterelnököt Ágoston András, Duray Miklós, és Tőkés László hívta ki nyilvános tévévitára.

"A vitán valóban elválhat a szenny a víztől, és kiderül az is, mi a szenny, és mi a víz" - utalt Gyurcsány Ferenc Duray Miklós közelmúltbeli nyilatkozatára, amelyben a felvidéki politikus azt mondta, hogy a legutóbbi Magyar Állandó Értekezletnek egyetlen eredménye volt a nemzetpolitikát illetően, mégpedig, hogy elvált a szar a víztől. Gyurcsány azt mondta "a jövő felé kell tekinteni, és nem a nagyapáinkon elkövetett igazságtalanságon búsongani".

Az EU-csatlakozás a felzárkózás kulcsa

Hiller István pártelnök szerint Magyarország érdeke az, hogy a Kárpát-medence országai az Európai Unió tagjai legyenek. A határon túli magyarok helyzete úgy javuljon, hogy közben a magyarországiaknak se legyen rosszabb, tette hozzá. "Mi, baloldaliak elutasítjuk azt a politikát, amely ellentétet szít határon túli és határon túli között, határon túli és határon inneni között, valamint határon inneni és határon inneni között" - mondta.

Szili Katalin házelnök szerint Magyarországnak azt kell megmutatnia a környező országoknak, hogy tud élni az Európai Unió adta lehetőségekkel. "Ki kell dolgozni a fenntartható fejlődés hosszú távú stratégiai tervét, amely 2020-ig biztosítja a magyar emberek jövőjét" - tette hozzá. Szili Katalin korábban furcsálotta az igenek és a nemek éles szembeállítását a népszavazáson, és úgy nyilatkozott, "hogy a többség akarata határozza meg az itthoni és a határon túli magyarság viszonyát az anyaországhoz".

Nemzeti radikalizmus nélkül is lehet nemzeti egység

Kiss Péter kancelláriaminiszter, a baloldali tömörülés vezetője azt emelte ki, hogy a legnagyobb nemzeti kihívás jelenleg az európai uniós csatlakozás adta lehetőségek kihasználása, ami egyszerre jelentheti a felzárkózást és a békés nemzeti egyesítést is.