Nem nyomoznak tovább a volt MTV-elnök ellen

"Összességében megállapítható, hogy az MTV Rt. 2001 végére bekövetkező helyzete és keletkezett vesztesége nem Szabó László Zsolt kötelességszegő magatartásának következménye volt, ezért került sor a nyomozás megszüntetésére" - áll a Fővárosi Főügyészség közleményében.

A nyomozás hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt Haraszti Miklós és Pető Iván szabad demokrata politikusok, valamint a Magyar Televízió felügyelő bizottságának feljelentése nyomán indult 2000. február 28-án.

A rendőrség könyvszakértőket is bevont a nyomozásba, és több vonatkozásban is vizsgálta a televízió 1999-es és 2000-es évi gazdálkodását, amely időszakban Szabó László Zsolt volt a Magyar Televízió Rt. elnöke. 2000 végére a Magyar Televízió Rt. adósságállománya húszmilliárd forintra nőtt, és az intézmény felélte az értékesített ingatlanok eladásából származó pénzösszeget is.

A nyomozás során megállapítást nyert, hogy a különböző járulékok befizetésének elmulasztása miatt Szabó László Zsolt önhibája nem megállapítható. Az MTV Rt. bevételeitől függően részben eleget tett a járulékfizetési kötelezettségének, a fizetési elmulasztás felelőssége pedig nem terhelte Szabó László Zsoltot" - közölte a főügyészség.

Az SZDSZ nem hagyja Haraszti Miklós és Pető Iván azt vizsgálja, a jogi panasztétel mely formáját válasszák azt követően, hogy az ügyészség megszüntette a nyomozást a beadványuk ügyében - közölte az egyikük az MTI-vel hétfőn. "Az amit Polt Péter művel a tíz évvel ezelőtti olaszországi Tiszta kezek ügyészi mozgalom ellentéte" - fogalmazott Haraszti Miklós. "Egy köztársaság független legfőbb ügyésze arra való, hogy megtorolja a közpénzek bűnös pazarlását: ehelyett ezen ügyek tisztára mosása folyik" - tette hozzá.

A külső gyártású produkciókkal kapcsolatban folytatott nyomozás során megállapították: a kifizetések jogszerűek voltak. A műsorok elkészültek, elkészítésükért nagyságrendileg nagyobb összegű kifizetés nem volt bizonyítható.

A tanúk és a beszerzett okiratok alapján a főügyészség megállapította, hogy a közszolgálati televízió más hasonló szolgáltatónak is közel azonos, szerződésben meghatározott díjak és feltételek között engedte meg az archívum használatát, mint a Filmmúzeum Rt.-nek. "Így nem volt megállapítható, hogy az MTV Rt. elnöke hátrányos fizetési konstrukcióban engedte volna át az archívum műsorainak használatát" - tartalmazza a főügyészségi közlés.

A csoportos létszámcsökkentéssel összefüggésben egyrészt megállapította a Fővárosi Főügyészség, hogy az 1997-2001 közötti időszakban a költségvetési támogatásokat jogcímüknek megfelelően, szabályosan használta fel, a maradványokat pedig visszafizette az MTV. Így bűncselekmény elkövetése ebben sem volt megállapítható.

A elbocsátott dolgozók "visszafoglalkoztatása" esetében - 111 ilyen újrafoglalkoztatottról van szó - a nyomozás adatai szerint Szabó László Zsolt a megállapodás aláírásakor nem tudta, hogy ismét alkalmazni fogja a csoportos létszámleépítés keretén belül elbocsátottakat, és az utánuk igénybe vett támogatást nem fogja visszafizetni, ezáltal vagyonkezelői kötelezettségének szándékos megszegésével vagyoni hátrányt okoz.

"A visszafoglalkoztatással kapcsolatos szerződések visszafizetési határidőt nem tartalmaztak, és jelenleg is egyeztetések folynak, így szerződésszegés nem állapítható meg."

A közlés szerint az MTV Rt. ingatlanjainak értékesítésére az adósságállomány csökkentése miatt került sor, és az ingatlanok eladási ára megfelelt a piaci viszonyoknak. "A nyomozás eredménye szerint az értékesítés nem okozott vagyoni hátrányt a közszolgálati televíziónak, mert az így befolyt összeget a médium a tartozásainak kifizetésére fordította" - tájékoztatott a főügyészség.

A nyomozás megállapította azt is, hogy az MTV Rt. 2001 végére bekövetkezett helyzete és keletkezett vesztesége nem Szabó László Zsolt kötelességszegő magatartásának a következménye volt, ezért a nyomozást meg kellett szüntetni.