Lamperth a nap női focistája

2007.04.23. 17:02
A 2012-es foci-Eb volt a nap témája, Lamperth védte a mundér becsületét, Gyurcsány hallgatott. De hát mit várhatunk egy olyan miniszterelnöktől, aki leterroristázza a szaúd-arábiai labdarúgó-válogatottat?

A 2007-es év első hétfői ülésnapján Gyurcsány Ferenc értékelte az évet, a másodikon néma maradt a miniszterelnök, a harmadikon hazatért a pirospozsgás Molnár Lajos, a negyediken rángott Gyurcsány szája széle, az ötödiken Rákosi Mátyás volt a nap embere, a hatodikon Gyurcsány visszatért a barikádra, a hetediken nem nevezték ki Demcsákot, a nyolcadikon Harrach Péter volt a nap nyuszija, a kilencediken nem bántották Gyurcsányt. És mi történt a tizediken?

A nap témája: 2012-es foci-Eb


Egyenpólós fidelitasosok (Fotók: Index)

Múlt hét szerdán nem történt semmi különös, csak egy újabb focivereséget szenvedtünk. Most éppen Cardiffban, igaz, nem egy walesi csapattól, hanem az UEFA-tól. Nem segített az űrből üzenő Simonyi, a felhőn csücsülő Öcsi bácsi vagy a kreatívan szekrénybe zárt pályázat, a giccsparádé helyett a végrehajtó bizottság az ukrán–lengyel pályázatra szavazott.

Gyárfásék annyira biztosak voltak a győzelemben, hogy rávették a magyar és a horvát miniszterelnököt a cardiffi útra. Gyurcsány és Sanader személyesen volt tanúja a blamának: végre Kelet-Európa rendezi a foci-Eb-t, csak éppen nem a harmadszor pályázó Magyarország (és Horvátország), hanem a lesajnált ukrán–lengyel páros. Kósa Lajos debreceni fideszes polgármester szerdán a rendőrség őszi fellépését okolta a kudarcért, miközben Kijevben éppen az alkotmánybíróságot rohamozták a tüntetők. Már akkor érezni lehetett, hogy hétfőn téma lesz a parlamentben a foci-Eb, de az meglepő, hogy a Fidesz és a KDNP is ezzel bombázott.

Talán nem kellett volna miniszterelnöki szinten képviseltetni magunkat, hiszen Gyurcsánynak még az a mentsége sincs meg, hogy szereti a focit, csak sütkérezni akart a dicsfényben. Hát, most megkapta.

A nap NB III-asa: Bánki Erik (Fidesz)


Az ellenzék támadását Bánki Erik nyitotta meg, aki a rendszerváltás körül a mohácsi NB III-as focicsapat játékosa volt, vagyis belülről ismeri a sportágat. Könnyet ejtett Lothar Matthäusért, az egykori szövetségi kapitányért – különös, hogy rajta kívül egy politikus, a szocialista Török Zsolt emelt érte szót, noha eredménye, az semmi nem volt, viszont baromi sok pénzt kapott –, sajnálta, hogy eltávolították Bozóky Imre MLSZ-elnököt – róla közismert a jobboldali szimpátiája –, és az utódja nyakába varrta Gyárfás Tamás szervezőbizottsági elnöki kinevezését, holott a döntésre a még elnöklő Bozóky is áldását adta. A legfőbb bűnbak azonban Gyurcsány, aki 1. beismerte, hogy hazudott, 2. az olimpia előtt mondott le sportminiszterségéről (apa nélkül maradt sportolóink árvaként bolyongtak a versenypályákon), 3. leterroristázta a szaúdi focistákat. Az UEFA nyilván ezek miatt nem adta nekünk az Eb-t.

A nap kajakosa: Simicskó István (KDNP)


Az ellenzék másik verőlegényeként Simicskó ezzel a mondattal ajándékozta meg a hallgatóságot: "A miniszterelnök rányomja bélyegét az országra, Gyurcsány árnyéka rávetődött Cardiffra." De nem is ez az érdekes, hanem egy hasonlata: a szocialistákat ugyanis csapatkapitány-cserére kérte. Ha elfogadjuk, hogy Gyurcsány a csapatkapitány, akkor azért elég különös, ha bele akarunk szólni, hogy ki legyen az ellenfél csapatkapitánya, ilyenre még a magyar fociban se szokott példa lenni.

Igaz, honnan is tudhatná ezt Simicskó, aki még egy nyavalyás NB III-as focistamúltat sem tud felmutatni, ő ugyanis kajakos volt.

A nap női focistája: Lamperth Mónika (MSZP)


Na, Lamperth Mónika viszont se nem kajakozott, se nem focizott, nem lennénk meglepve, ha tornából fel lett volna mentve, ezért ő most a sportért is felelős miniszter. (Javára írandó, hogy egy 2002-es HVG-interjúban azt mondta, hogy gyerekkorában "csatangolásban, focizásban inkább a fiúkkal" tartott.) Gyurcsány nem akarta magára venni a cardiffi kudarcot – pedig outsiderként ő is volt sportminiszter –, Mónikát küldte a csatába, akinek jobb nem jutott az eszébe: békéért könyörgött, hiszen a civakodás nem vezet sehová. (Milyen igaza van, nézzük meg Észak-Koreát, ott nincsenek parlamenti csatározások, béke van, végtelen.)

Nem gondoltuk volna, hogy Lamperth éppen Mészöly Kálmán reptéri beszédének példáját hozza fel az összefogás fontosságát illusztrálandó. Mi Mészöly beszédéből csak arra emlékszünk, hogy vörös fejjel ismételgeti: A kutyaúristenit, a kutyaúristenit.

A nap sérülése: Kovács Zoltán (Fidesz)

Veres János pénzügyminiszter jobbulást kívánt az őt kérdező Kovácsnak, hogy minél hamarabb visszatérjen... na, hová? A parlamenti fociválogatottba.

A nap osztályfőnöke: Szili Katalin (MSZP)

Ma különösen rosszak voltak a képviselő gyerekek, a parlament már-már a focipályák hangulatát idézte, Szili Kati néninek többször is figyelmeztetnie kellett őket. A legrosszabb a mindössze 25 éves, telefonálgató fideszes Koszorús Lacika volt, akit Kati néni szokásával ellentétben név szerint is figyelmeztetett. A Koszorús szülőket ezúton kérjük, hogy figyeljenek oda jobban fiúkra, ha így folytatja, előbb-utóbb a cigarettát is kipróbálja.

A nap mondata: Petrétei József (MSZP)

"A tavasz szelleme, a megújulás hatja át a rendőrséget"

A pénzügyminiszter jobbulást kívánt

A nap öntetszelgője: Kiss Péter (MSZP)