Tokaji céggyűlés a miniszterelnöknél
További Belföld cikkek
- Szijjártó Péter ismét egyeztetett a kárpátaljai magyarság helyzetéről
- A májnál zéró tolerancia van
- Orbán Viktor nagy vállalást tett a Fidesz kampánynyitóján
- Riasztották a magyar katonákat, mezőgazdasági gépbe szorult egy világháborús gránát Szerencsen
- Sulyok Tamás: A nemzeti szuverenitás Svájcnak és Magyarországnak egyformán fontos
Állami tulajdonban lévő hegyaljai ingatlanok megszerzésének lehetőségéről is tanácskozott Orbán Viktor felesége üzlettársaival, mint hivatalban lévő miniszterelnök. Az Élet és Irodalom birtokába került jegyzőkönyvek szerint a volt kormányfő az előző ciklus idején többször is részt vett a tulajdonosokkal együtt a Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. taggyűlésén.
Forgácsokat leválasztva
"Mi közvetlenül nem vehetünk meg semmit a kereskedőháztól" - intette mérsékletre a 2001. június 4-i taggyűlés jegyzőkönyve szerint az akkor még hivatalban lévő kormányfő felesége üzlettársait. Lévai Anikó egykori ügyvédtársa, Szász István Attila, valamint a Postabank volt igazgatósági elnöke, Madarász László és az Orbán-kormány párizsi magyar nagykövete, Kékessy Dezső ugyanis arra tett javaslatot, hogy a hegyaljai cég az állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház Rt. vagyonából szerezzen meg részeket.
"Forgácsokat le lehet választani az ésszerű vagyongazdálkodás keretében a kereskedőháztól" - mondta Orbán a családhoz közelálló üzlettársaknak. A jegyzőkönyv szerint ugyanis a Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. tulajdonosai által képviselt elgondolások keresztezték az akkoriban kisgazda vezetés alatt álló tárca elképzeléseit, jóllehet a Torgyán József vezette minisztérium épp abban az évben ítélt meg vissza nem térítendő támogatást a cégnek. Az ÉS dokumentumai szerint volt olyan eset is, hogy a Kft. a miniszterelnöki rezidencián tartotta taggyűlését.
Ne nyerjünk annyit
A hegyaljai vállalkozás az FVM-nél megpályázott támogatásból 34 millió 324 ezer forintot nyert el 2001-ben, 7 millió 151 ezer forintot pedig a Megyei Területfejlesztési Tanács fizetett költségvetési forrásból szőlőtelepítésre. Az egyik 2001-es cégdokumentum szerint Orbán a támogatásokat illetően is visszafogottságra intette a Kft. tulajdonosait. "Ne nyerjünk annyit, amennyit kértünk, ne mi kapjuk a legtöbbet" - tanácsolta a politikus, miután a cég számos állami forrásból próbált pénzt szerezni az az évi fejlesztésekre.
Lévai Anikó egy hónapja jelentette be, hogy eladta 25 százalékos részét a cégben. A volt miniszterelnök felesége ugyanakkor továbbra is birtokosa maradt annak a nyolchektáros területnek, amelyen a cég szőlőt termel. Lévai Anikó az Indexnek február elején azt mondta, hogy névértéken adta el az összességében 48 hektáros szőlőültetvényen működő, de saját földtulajdonnal nem rendelkező a kft.-beli részesedését, ezért a cég már nem szerepel a legújabb vagyonnyilatkozatában sem. Lévai azt is mondta, hogy a cég nem fizet bérleti díjat az ültetvény használatáért.
Alapítványt is hoztak
A Hegyalján, főként Sárazsadányban terjeszkedő cégnek a község önkormányzata magasnak nem nevezhető áron adta el első földterületeit. A földvásárlások 1997-ben kezdődtek: az első, összesen öt és fél hektáros területet, amely negyvenhárom sárazsadányi önkormányzati ingatlant foglalt magában, az adásvételi szerződés szerint százezer forintért Lévai Anikó vásárolta meg. Orbán Viktor 1998-ban kezdeményezte a Sárazsadányi XXI. Század Alapítvány létrehozását, amelynek kuratóriumi elnöke a falu polgármestere lett. A borászati hagyományőrzést célul kitűző alapítvány kuratóriumába viszont Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. ügyvezetője és akkori tulajdonosai is helyet kaptak.
Nem beszélnek róla
Azt, hogy miniszterelnökként, Orbán milyen szerepet játszott a Kft. üzleteiben, szerettük volna megkérdezni a Fidesz elnökétől, de kérdéseinkre az ígéretek ellenére nem érkezett válasz, és telefonon Lévai Anikó is elérhetetlennek bizonyult. A Fidesz egyébként tavaly, amikor nyilvánosságra került, hogy Orbánné cége az SZDSZ-es Wekler Ferenc nagy botrányt kavart támogatási ügyéhez hasonló módon jutott hozzá állami milliókhoz, a volt miniszterelnök elleni "nemtelen és durva támadásnak" minősítette a történteket.