A kormány lefújhatja a választásokat?

2006.09.24. 09:44
A Napkeltében Stumpf István, Lengyel László, Bence György és Tamás Gáspár Miklós elemezte a kialakult helyzetet. TGM borúlátó, Stumpf bízik abban, hogy lesz párbeszéd a két oldal között. Lengyel szerint lefogták Orbán Viktort, Bence György úgy látja, a fő veszély most az, hogy a kormány elveszti-e a fejét és lefújja-e a választásokat. Lengyel és Bence úgy vélik, Gyurcsánynak már nem szilárd a pozíciója.

Lengyel László szerint mélyebb és hosszabb válság eredménye a mostani feszültség. Igaza van szerinte Tölgyessy Péternek, lehet, hogy az a magyar modell került válságba, amelyet a rendszerváltás óta kialakítottak. Ugyanakkor Lengyel úgy véli, az utca helyett a politika kezdi irányítani a dolgokat. Az a kérdés, hogy képes-e megoldani a helyzetet.

Szabad-e az utcán politizálni?

Bence György elutasította azt a nézetet, hogy az utcán nem szabad politizálni. Olyan demokrácia tetszik neki, amiben az utcán is mondhatnak bármit az emberek. Az erőszakcselekményekkel szemben azonban határozottabban kell fellépnie az államnak. Az is más kérdés, hogy "tetszik-e nekünk az a sok badarság, ami az utcán elhangzik". Bence szerint igazából csak az a veszély, hogy a kormány elveszti-e a fejét, és esetleg elhalasztja-e a választásokat, amire azért nincs szükség, hiszen az ország egyébként működik.

Luddendorff és a demokrácia

Bence felidézte Luddendorff tábornok (akiről az Index megjegyzi, hogy Hitler szövetségese, pártfogója és előzőleg Lenin pénzelője volt; mindkét huszadik századi politikust hatalomra jutásuk előtt támogatta, Lenint még a német hadsereg egyik első világháborús főparancsnokaként, Hitlert pedig a vesztett első világháború után) és a híres szociológus, Max Weber egyik beszélgetését. Ebből kiderült, hogy Luddendorff nem szereti általában a demokráciát, de a Weber által felvázolt egyik változat mégiscsak rokonszenves volt neki: ez az a fajta volt, amelyben a megválasztott vezető négy évig azt csinál, amit akar, aztán négy év múlva a nép eldönti, megválasztja-e újra, vagy felakasztja. Bence ezt annak kapcsán említette, hogy ilyenkor négy évig a teljhatalmú politikusok a nép teljes figyelmen kívül hagyásával politizálhatnának.

Robespierre és az angolok

TGM erre azt idézte fel, hogy Robespierre, a francia forradalom egyik vezetője azt mondta: "Ti, angolok, rabszolgák vagytok négy évig, és szabadok egy napig." Vagyis akkor szabadok, amikor elmennek szavazni. TGM szerint sem lehet kihagyni az embereket a politizálásból, de persze nem olyan erőszakos cselekedetekre van szükség, mint a tévészékháznál most Budapesten.

Stumpf István kifejtette: a miniszterelnök nem mondhat bármit, az emberek viszont igen. Gyurcsány szerinte hazudott másfél éven keresztül. Ez hívta életre a tüntetéseket. Nem a Gyurcsány-csomaggal kapcsolatos demonstrációkat, mert azok már régebben zajlanak. Stumpf hozzátette: a mostani spontán megmozdulások elfogadhatatlan jelenségeket is mutattak. A kormány és a rendőrség krízismegoldó képessége nem áll a helyzet magaslatán - ez is kiderült.

Az Orbán-kormányban kancelláriaminiszterként tevékenykedő politológus szerint sok embert felháborított, hogy hazugságra alapozva nyerte meg a mostani kormány a választást. Ezért "a miniszterelnöknek el kell vállalnia a felelősséget". Stumpf szerint a hét végén az utcai demonstrációk világosan elváltak azoktól az erőszakos cselekményektől, amelyek például a tévészékháznál történtek.

Mi lesz Orbán Viktorral?

Stumpf szerint kérdés, mi lesz Orbán Viktorral, miután szombaton 25 ezren jöttek el a Kossuth térre. Arra számítottak sokan, hogy még többen lesznek. A Fidesz tehát még mindig képes hatni a szavazótáborára. Hiszen ennek a pártnak a rendezvényei valóban politikai célzatúak, amelyekhez korábban soha nem kapcsolódott erőszak. A Fidesz a polgári politizálás olyan elemeit használja, amelyek egy demokráciában megengedhetőek, szokásosak. Stumpf szerint a radikális jobboldal szemében ezzel Orbán Viktor elvesztette a vezető szerepet, ami egy jövőbeli vitát előlegez meg.

TGM gúnyosan beszélt a Kossuth téri szombati demonstráció szónokairól, szerinte nevetséges, hogy olyan "új arcok" jelentek meg, mint Szűrös és Pozsgay, mint a megújulás arcai. Szerinte semmi sem változott, a radikális jobboldalon a világon semmi sem történt politikai értelemben. A tüntetéssorozat a végére már csak azt fejezi ki, hogy a jobboldalnak ellenérzései vannak a baloldallal szemben, méghozzá igen heves ellenérzései.

TGM: mindkét oldalon lejárt politikusok

Szerinte mindkét oldalon lejárt politikusok vannak, a válságban lévő országban a felelősséget viselő emberek össze-vissza beszélnek. Az országban hatalmas elégedetlenség van: iránytalan, alaktalan, és erre a jobboldal telepszik rá furcsa szövegeivel. Szerinte a "88-89-es duma", az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása sem új ötlet. Régi hangok hallatszanak most is: Pozsgaytól Budaházy Györgyig.

TGM elmesélte, hogy az előző napon az egyik legnagyobb magyar szakszervezeti szövetség vezetőivel, munkásokkal találkozott. Elmondta nekik, hogy Nyugat-Európában egy ilyen Gyurcsány-csomag bevezetésekor "Önök, munkások, vonulnak a körúton, és a jobboldaliak ülnek a tévé előtt, és olvasói leveleket írnak az újságoknak, hogy mikor avatkozik be a rendőrség". Magyarországon ez pont fordítva van: nálunk a jobboldal vonul az utcákon, és a szakszervezetiek ülnek a tévé előtt, és olvasói leveleket írogatnak. Ez az ország nem Nyugat-Európában van - állapította meg TGM. A jobboldal hangos, tüntet, mozgósul. A baloldal pedig hallgat, retteg és "sokan van".

TGM és Stumpf dialógja

Stumpf szerint ez nem így van, mert a szociális elégedetlenségek még előttünk vannak. TGM erre úgy reagált: előre kompromittálva vannak a szociális tiltakozások. Mire Stumpf: arra nem gondoltunk, hogy ez történik a miniszterelnökkel. TGM viszont úgy emlékszik, májusban megjósolta az ÉS-ben. Erre Stumpf: az utcán mindig van erőszak. Mire TGM: Ilyen nincs.

Stumpf István úgy látja, megoldáskeresésre van szükség, a szociális elégedetlenség plusz a morális és indulati alapú politizálás összekapcsolódva olyan helyzetet teremthet, ami félreteszi az egész magyar politikai elitet. Lehet, hogy az Orbán által javasolt szakértői kormány alkalmatlan megoldás. De valamiféle megoldás kell. TGM szerint azonban párbeszéd nélkül ilyet nem lehet javasolni.

Lengyel a pénzpiacok megítélésétől fél

Lengyel László szerint ha így folytatódnak a dolgok, a pénzpiacok úgy ítélhetik meg, hogy Magyarországon aligha lehet gyors kibontakozás. Ezért aggódik az utca miatt. Akkor Magyarország sokkal rondább kiigazításba kerül, olyanba, amilyet Gyurcsány még álmában sem gondol. A jövő héten döntenek az EU-ban arról, elfogadják-e a konvergencia-programunkat. Ha nem, annak hatásaként sanyargató reformok jönnek.

Lengyel szerint ugyanakkor biztató, hogy lefogták az Orbán Viktort, a többiek visszatartották, és nem rendeztek Fidesz-nagygyűlést szombaton. "Tudjuk is, hogy létezik olyan szárny a Fideszben, amelyik békét és párbeszédet akar" - jegyezte meg. Ennél döbbenetesebb szerint e a szocialista oldal: néma csönd van. Gyurcsány nem mond le, és nem mondtak semmit.

Nem Gyurcsány az egyetlen alternatíva

Bence szerint hamis a beállítás, hogy mindenki Gyurcsány lemondásával vagy maradásával foglalkozik, mintha ez lenne az egyetlen valóságos alternatíva. Szerinte a jelenlegi kormánykoalíciónak szilárd parlamenti többsége van. Leválthatják a miniszterelnököt, szolid személyiséget állíthatnak helyette. És mellé rakhatnának pár olyan figurát, tekintélyes közgazdászt, aki megnyugtatja a piacokat. Nem igaz, hogy Gyurcsány Ferenc személye garancia arra, hogy végrehajtják a reformokat.

Bence és Lengyel is egyetértett abban, hogy Gyurcsánynak már nem szilárd a pozíciója.

Lengyel hozzátette: az is kiderült, az elmúlt három hónap egyik alapvető problémája az, hogy a kormány és a miniszterelnök úgy gondolkozik, mintha csak ő tudná a megoldást. Ez egypályás elképzelés, és a társadalmi partnereket lehetetlenné teszi. A társadalmi és a gazdasági szereplőket, az önkormányzatok vezetőit nem lehet kihagyni az egyeztetésekből.

Zavaros üzenetek a Fidesztől

Lengyel szerint a megoldáshoz az is szükséges, hogy a másik oldal garantálja: tárgyalni fog, és nem az utcára vezényli a népet. Vagyis lefogják Orbán Viktort.

TGM szerint ez nem történt meg, hiszen azzal érvel Orbán, hogy bíróság elé fogja állíttatni Gyurcsányt. "Le foglak csukatni, klassz" - jegyezte meg TGM, aki szerint ez nem a párbeszédre utal, és az sem, hogy Orbán zavaros üzeneteket küldözget a táborának: "ne menjetek haza", aztán meg a Fidesz azt hangoztatja, békét akar. A legfurcsább szerinte is az, hogy a szocialisták meg a kormány hallgat. Azt leszámítva, hogy Angela Merkelnek tetszik a Gyurcsány-beszéd. (Megjegyezte a német kancellár azóta közleményt is kiadott az ügyben.)

Kompromittált kormány

TGM végül azt mondta: a legfontosabb, hogy van-e olyan közvéleményünk, amely képes rákényszeríteni a kompromittált kormányt és az ellenzéket, hogy tárgyaljanak egymással és az ország többségével is. Erre szerinte semmiféle hajlandóságot nem mutatnak. Ő is örül, hogy a Fidesz lefújta a gyűlését, amelyet végül megtartott, és amely mégis békésen lezajlott.

Bence György ehhez azt tette hozzá: a miniszterelnök - ha az ellenzékkel nem is tud esetleg - legalább a saját pártájával és koalíciós partnerével tárgyaljon, hogy megoldja a helyzetet. Lengyel László végül annyit mondott: bízik abban, hogy a politikusok képesek megváltozni. Erre ő látott már példát, hiszen a taxisblokád előtt és után egészen másképpen politizált Antall József. Ehhez a véleményhez csatlakozott Stumpf is, aki szintén bízik benne, hogy a magyar politikai elit képes a változásra, képes a megoldásra.