Cél a Kárpát-medencei ,,status quo" megőrzése

A szólamokon túl (,,80 éves adósságot törleszt a magyar kormány azzal, hogy újból jogi viszonyba kerül a határon túli magyarokkal. A törvény Magyarország EU-csatlakozását segíti elő, hiszen stabilizálódik viszonyunk a szomszédos országokkal") a törvény kimondott célja ,,az 1000 éves Kárpát-medencei status quo megőrzése", ahogy Szabó Tibor, HTMH-elnök fogalmazott 2001 februárjában. A kormányzati elképzelések szerint a törvény úgy szolgálja a határon túli magyar közösségek fennmaradását, hogy a szülőföldön való maradásra ösztönöz. A törvény nem foglalkozik sem a külhoni, sem a kettős állampolgárság ügyével, így nem zárja ki ezeket, de nem is támogatja.

A törvény jellege, hatálya

A megalkotandó törvény jellegét tekintve egy olyan kerettörvény, amelyben elvi jellegű rendelkezések kapnak helyet, a végrehajtási rendeleteket a szaktárcák dolgozzák ki. A törvényalkotók azért döntöttek a kerettörvény megalkotása mellett, mert minden jel szerint Magyarország 2003. január 1-jét követően kész az európai csatlakozásra, ezért 2002-ben már életbe kell lépnie a hatályos törvénynek.

A határon túli magyarok helyett a törvény a szomszédos országokban élő magyarokról szól, így a törvény a Romániában, Szlovákiában, Jugoszláviában, Ukrajnában, a Horvát Köztársaságban, a Szlovén Köztársaságban és az Ausztriában élő magyarokra terjedne ki. A szórványmagyarságra vonatkozóan egy új törvényre lenne szükség, és Szabó Tibor szerint az érintett magyarokat ,,vissza szeretnék nyerni Magyarország számára", mivel ők nem a párizsi békeszerződések következtében kerültek Magyarországon kívülre, hanem kivándoroltak.

A törvény kedvezményezetteinek köréből kiesnek azok a szomszédos országokban élő magyarok, akik áttelepedési szándékkal jönnek Magyarországra dolgozni, rájuk az idegenrendészeti törvény vonatkozik.

Magyar igazolvány, ajánló szervezet

A törvény egyik sarkalatos kérdése a törvény alanyának a meghatározása. Az elképzelések szerint ajánló szervezetekre lesz majd szükség, az előzetes felmérések szerint 20-25 iroda gyűjti majd össze a közel 2 millió igénylést, és továbbítja majd a kérelmeket a magyar állam felé.

A magyar hatóságok által kiállított, fényképpel ellátott ,,magyar igazolványt" az igénylő legegyszerűbben úgy kapja meg, ha írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy ő magyar nemzetiségű, és az ajánló bizottság tagjai meggyőződnek arról, hogy tud is magyarul. A vegyes házasságokban élők között nem adódik majd konfliktus az igazolvány miatt, hiszen ha az egyik házastárs már rendelkezik magyar igazolvánnyal, akkor férje/felesége is megkaphatja azt. A további figyelembe vehető kritériumok: a pályázó szülei közül legalább az egyik magyar nemzetiségű legyen, valamely bejegyzett magyar szervezet nyilvántartott tagja legyen, valamely egyházi nyilvántartásban magyarként tartsák számon, magyar oktatási nyelvű közoktatási intézményben legalább négy évet elvégezzen, vagy gyermekei magyar oktatási nyelvű intézményekbe járjanak. Nem minden kritériumnak kell teljesülnie kötelezően, például nem kell mindenkinek RMDSZ-tagnak lenni, elég, ha magyarnak vallja magát írásban, és tud magyarul, de a katolikus egyházhoz tartozó moldvai csángók is kérhetik a magyar igazolványt.

Az ajánló szervezet által küldött irat birtokában további két feltételnek kell teljesülnie: a kérelmező ne kívánjon Magyarországra bevándorolni, illetve ne jelentsen idegenrendészeti vagy nemzetbiztonsági kockázatot.

Az ajánló szervezet által küldött irat birtokában a magyar hatóságok egy magyar igazolványt állítanak ki. Ez egy olyan fényképes irat lesz, mely azt jelképezi, hogy a magyar állam épp úgy közösséget vállal az okmány tulajdonosával, mint a magyar állampolgárokkal. Az okmányt ötévenként meg kell újítani. A magyar kormány számításai szerint kb. 800 ezren fognak magyar igazolványt igényelni.

Kedvezmények

A törvénytervezet ,,kedvezményeket" és ,,támogatásokat" biztosít a határon túli magyaroknak. A kedvezmény automatikusan jár a magyar igazolvány tulajdonosának (így pl. tanulóknak kedvezményes BKV-bérlet), ezt a magyar állam területén lehet igénybe venni. A támogatásokért külön pályázatot kell benyújtani (pl. egészségügyi ellátás egy magyarországi kórházban).

Határátlépés és utazás

A határon túli magyar szervezetek képviselőinek kérésére az utolsó pillanatokban bekerült a törvénytervezet szövegébe egy olyan paragrafus, amely arról rendelkezik, hogy a határon túli magyarok a mindenkor érvényben lévő rendelkezéseknek megfelelően a lehető legkedvezőbb feltételekkel utazhassanak be az országba. Ennek a kitételnek a schengeni vízumrendszer bevezetésekor lesz gyakorlati haszna: az EU-n kívül rekedő országokból, így Romániából is a vízumkényszer után a magyar nemzetiségűek kedvezményesen juthatnak hozzá a tartós vízumhoz.

A belföldi utazást illetően a magyarországi tömegközlekedési eszközökön a magyar állampolgárokat megillető kedvezményekre lennének jogosultak: így kedvezményes bérleteket vásárolhatnak a tanulók, nyugdíjasok, a 6 évnél fiatalabbak, illetve a 65 évnél idősebbek ingyenesen utazhatnak a távolsági busz- és vonatjáratokon, mások évente négyszer 90 százalékos kedvezményt vehetnek igénybe.

Munkavállalás, egészségügy

A magyar igazolvány birtokosai automatikusan három hónapos munkavállalási engedélyt kapnának, ami az illegális feketemunka eltűnését segítené elő. A magyarországi egészségügyi ellátást kérni kell az erre a célra kijelölt közhasznú szervezetnél. Felmerült egy sajátos társadalombiztosítási rendszer kidolgozásának terve is. Az egészségügyi ellátást csak az előre meghatározott intézményekben lehetne igénybe venni, kizárólag határon túli beutalás alapján. Teljes ellátásra nem jogosulnának az igazolvány birtokosai. A szociális ellátásra pályázniuk kellene. A Magyarországon dolgozó, tb-t fizető alkalmazottak a magyar állampolgárokhoz hasonlóan teljes egészségügyi ellátásban részesülnek.

Oktatás, kultúra

Az oktatás, a kultúra, a tudomány terén számos kedvezményre lennének jogosultak a magyar igazolvánnyal rendelkezők. Például ösztöndíjat kaphatnak azok a diákok, akik szülőföldjükön folytatják főiskolai vagy egyetemi tanulmányaikat. Iskoláztatási támogatásban részesülhetnének azok a családok, ahol legalább két gyermek magyar iskolában/tagozaton tanul. Ezekért a kedvezményekért ugyancsak pályázni kell az erre a célra kijelölt közhasznú szervezetnél, valószínű az Apáczai Közalapítványnál. A jogosultak diák-, illetve pedagógusigazolványt kapnának. Részképzési lehetőségeket biztosítanának számukra. A pedagógusok, adott keretszámig, továbbképzésen vehetnének részt az anyaországban. Kedvezményeket kapnának a múzeumok, levéltárak, egyéb kulturális intézmények látogatásakor. A törvény garantálná, hogy Magyarország köteles fenntartani egy olyan közszolgálati televíziót, amely a határon túli magyarságnak is sugároz.

A törvény finanszírozása

Előzetes számítások szerint 6 milliárd forintra rúg a törvény bevezetésének költsége, ám a március 20-i sajtótájékoztatón Németh Zsolt elmondta, hogy két év alatt legalább 8 milliárd forintra lesz szükség. A törvény finanszírozására a kétéves költségvetésben nem különítenek el egy tételt, hanem a tartalékokból kívánják azt megoldani. A törvényben tervezett támogatások egy része - a határon túlra eddig is juttatott közalapítványi támogatásként - most is szerepel a költségvetésben. Szabó Tibor szerint a törvény bevezetésére költött összeg a törvény által ,,kifehérített" munkások adójából meg fog térülni.

Diszkriminatív-e a törvény?

A felmerült aggályokra válaszolandó az Alkotmánybíróság ügy döntött, hogy a magyar állam - nemzetközi jogi kötelezettségeivel összhangban - a magyarországi jogok biztosítása terén alkalmazhat pozitív diszkriminációt. A Külügyminisztérium a törvénytervezet kapcsán folyamatos konzultációt folytatott az EU-tagállamok és a szomszédos országok képviselőivel, akiknek eddig csupán kérdéseik voltak, de kifogást semmilyen kérdésben nem emeltek.

A hazai lakosság érdekeit szem előtt tartják

A magyar kormány úgy véli, hogy a törvény figyelembe veszi a hazai magyarok érdekeit is. Így például az egészségügyi ellátás a támogatások kategóriájába tartozik, így az nem járna automatikusan minden magyar igazolvány birtokosának, hanem az erre a célra létrehozott közhasznú alapítványhoz kellene pályázni érte. A törvényalkotók ugyanakkor úgy vélik, hogy a törvény segítségével ,,kifehérített" munkavállalók után befizetett tb- és adójárulékok jelentősen hozzájárulnak a magyar gazdaság gyarapodásához.