Gusztos feljelentést tesz az élőcsirke-darálás miatt
További Bulvár cikkek
A madárinfluenza továbbterjedésének megakadályozására mintegy hatszázezer szárnyas elpusztítását rendelték el a múlt hónapban Bács-Kiskun megyében - írja a Délmagyarország című napilap.
A csirkék, tyúkok, libák, kacsák és egyéb háziszárnyasok jelentős részét Csongrád megyében, az Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat (ATEV) Zrt. hódmezővásárhelyi gyárában semmisítették meg. Az üzem egyébként a legszigorúbb EU-előírásoknak is megfelel.
Még éltek a csigasoron
A lapnak több szemtanú is elmondta, hogy a naposcsibék, kacsák, libák egy részét élve darálták le. Az újságnak egymástól függetlenül többen is azt állították: saját szemükkel látták, hogy az apró szárnyasok még éltek, amikor "feldolgozásukat" a hódmezővásárhelyi gyárban megkezdték.
Ketten titokban le is fényképeztek olyan kiskacsákat és pár napos libákat, amelyeket néhány pillanat múlva ledaráltak. Egy ilyen felvételt - melyen látható, hogy élő szárnyasokat továbbít a csigasor a darálóba - a lap is közöl címoldalán.
Az Európai Unió állásfoglalása szerint a madárinfluenza-veszély miatt az állatok megsemmisítését kíméletesen kell végrehajtani. A gyakorlat szerint a ketrecbe terelt baromfit légmentesen zárt sátorba teszik, s azt feltöltik szén-dioxiddal. Az így elkábított és elpusztított baromfikat feldolgozzák húslisztté, és azt erőművekben elégetik.
A gyár igazgatója nem akarta kommentálni az újság információit. A Csongrád Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás vezetője szerint nem zárható ki, hogy valakik rossz hírét akarták kelteni a gyárnak.
Nem megengedhető
Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület vezetője azt mondta, ezek az információk hozzájuk is eljutottak. Az állatvédők olyan bejelentéseket is kaptak, hogy élő naposcsibéket gyömöszöltek zsákokba, az állatok pedig megfulladtak. Az élő állatok ledarálása vagy zsákokba gyömöszölése állatkínzás, és a hatályos törvények szerint büntetendő! – mondta Seres Zoltán.
Nem tudok ilyenről, de ezt semmilyen körülmények között nem tartanám megengedhetőnek – válaszolta a lap kérdésére Gráf József földművelési és vidékfejlesztési miniszter. A tárca vezetője megjegyezte: ha bebizonyosodna, hogy az eset megtörtént, akkor „természetesen megállapítanánk a felelősséget és eljárnánk".
Gusztos Péter, az SZDSZ parlamenti frakciójának képviselője az Indexnek elmondta, hogy állatkínzás gyanúja miatt kedden ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságnál. Feljelentésében kéri, hogy a rendőrség vizsgálja ki, hogy a Btk. állatkínzásról szóló vonatkozó passzusa, illetve az 1998. évi állatvédelmi törvényben foglaltak sérültek-e az állatok megsemmisítésekor. Gusztos elmondta azt is, hogy szintén kedden interpellációt nyújt be Gráf Józsefnek, melyben az ügy kivizsgálását kéri, és a miniszter az ügyben várható konkrét lépései iránt érdeklődik.
Gusztos Péter még június 15-én írásbeli választ igénylő kérdést intézett Gráf Józsefhez: „A madárinfluenza magyarországi felbukkanása miatt veszélyeztetett szárnyasok megsemmisítése során hogyan biztosítják a nemzetközileg kidolgozott humánus bánásmód követelményét?”
A földművelésügyi miniszter június 27-én kelt válaszlevelében kijelentette, hogy a hazai védekezést az Állategészségügyi Világszervezet előírásainak megfelelő készenléti terv alapján végzik. „A madarak leölése az EU által elfogadott állatjóléti normák szerint, folyamatos állatorvosi felügyelet mellett, szén-dioxid gázzal történik. A nagy állatlétszámra való tekintettel esetlegesen előforduló problémák mielőbbi kiküszöbölése érdekében az állategészségügyi szolgálat munkatársai mindent megtesznek” – áll a válaszlevélben. Gráf József végül kitért arra is, hogy Gusztos Péter felvetése, miszerint madarakat élve égetnének el, alaptalan.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
