Szervátültetés miatt kaphattak veszettséget

2005.02.17. 08:03
Egy veszettséggel fertőzött drogos nő szerveit, tüdejét, veséjét, hasnyálmirigyét, máját és szaruhártyáját kapta hat német beteg. Alig van remény az életben maradásukra. Ilyen eset Németországban még nem fordult elő. Az orvosok szerint alaposan megvizsgálták a donort a transzplantáció előtt.
Hat ember fertőzödött meg szervátültetés nyomán életveszélyes veszettséggel Németországban, ahol ilyesmi először fordul elő - jelentették szerdán este a német televíziós állomások.

Három páciens Hannoverben, Marburgban és Hannoversch-Mündenben betegedett meg veszettségben, s alig van remény az életben maradásukra - közölte a Gutenbergről elnevezett mainzi egyetemi klinika igazgató főorvosa, Manfred Thelen. Három ember Heidelbergben és Mainzban kapott szerveket az igen nagy valószínűséggel halálos vírussal megfertőzödött donortól, egy nőtől.

Indiában járt

A 26 éves nőnek decemberben kokain és ecstasy fogyasztása után megállt a szíve, majd az újjáélesztési kísérlet közben az agyhalál állapota állt be. Családtagjai elmesélték, hogy a nő októberben Indiában járt, ahol egy német orvos adatai szerint évente 30-50 ezer ember betegedik meg veszettségben. A trópusi betegségek hamburgi intézetének, valamint az esseni egyetemi klinikának a feladata végérvényesen megállapítani, hogy a nő valóban megfertőzödött-e a veszettség vírusával.

A fiatal nő tüdejét, veséjét, hasnyálmirigyét, máját és szaruhártyáját ültették be különböző páciensek testébe. A transzplantáció előtt minden szervet megvizsgáltak, ám Günter Kirste, a szervátültetések német alapítványának (DSO) elnöke szerint "sajnos, a donor átfogó megvizsgálása ellenére sem lehet kizárni a fertőzöttség lehetőségét. Ilyen eset Németországban még nem fordult elő, ismert előttünk viszont hasonló múlt nyári eset az Egyesült Államokból. A kivételes eset miatt sem szabad azonban kétségbe vonni a szervadományozás és a szervátültetés, mint elfogadott kezelési eljárás fontosságát".

Mindenkit beoltottak

Kimondottan veszettség elleni terápia nem létezik - olvasható a német beszámolókban -, a megfertőződés és a veszettség kitörése között hetek, sőt évek is eltelhetnek. A mainzi kórházban elővigyázatosságból beoltották mindazokat, akik érintkeztek a donorral, illetve a szaruhártya-átültetésben részesült betegekkel.

Orvosi jelentés két humán veszettségi esetről
1994. április 10-én egy teheráni kórházba beutaltak egy 32 éves férfi beteget agyvelőgyulladás gyanújával, zajingerekre adott túlzott reflexválasz, spasmus, photophobia, hydrophobia tünetei között. A páciens 39 nappal korábban szaruhártya-transplantáción esett át (keratoplastica lamellosis). A beteg április 13-án elhunyt. A halálát megelőző napon nyálmintát vettek tőle, április 14-én pedig megtörtént az agyvelő kórboncolása. Az iráni Pasteur Intézet az agyvelőminta szövettenyésztési és immun- fluoreszcenciás vizsgálatával megerősítette a veszettség gyanúját.

A járványtani nyomozás azt mutatta, hogy a donort - egy 23 éves sorkatonát - két hónappal a halála előtt egy vadászkéssel megsebesítették. Egy hónappal később fájdalmakra, bal karján paresisre, álmatlanságra, szorongásra, étvágytalanságra és agresszivitásra kezdett panaszkodni. Egy héttel később abnormális járás, photophobia és hydrophobia lépett fel nála. Teheránba szállították további vizsgálatok céljából. A megérkezéskor már mély kómában volt, és még aznap (március 10-én) elhunyt. Szaruhártyáit transzplantációs célból eltávolították, majd a következő napon egy-egy recipiensbe ültették. A másik recipiens egy 40 éves férfi volt (keratoplastica penetrans). A nyomozás kiderítette, hogy ez a recipiens is - Arak Cityben, 26 nappal a műtét után - elhunyt. A halált megelőző tünetek alapján (izomrángás, spasmus, photophobia, hydrophobia, epileptikus görcsök) tetanuszt állapítottak meg nála. Boncolás nem történt. Valószínűleg ebben az esetben is veszettség okozta a beteg halálát.