Felmentették a „móri mészárost”

17 év fegyházra ítélte első fokon a Fővárosi Bíróság Hajdú Lászlót emberölési kísérlet, rablások és egyéb bűncselekmények miatt, a móri vérengzés ügyében viszont ártatlannak mondták ki. Mivel Hajdúnak volt 2001-ben egy kétéves, felfüggesztett börtönbüntetése, ennek a végrehajtását is elrendelték. A 17+2 évből levonják az előzetes letartóztatásban töltött körülbelül 5 évet, így Hajdúnak az elsőfokú tárgyalás alapján 14 évet kellene leülnie. Az ítélet nem jogerős.

A szerdai ítélethirdetéssel lezárult a megismételt elsőfokú büntetőpere Hajdú Lászlónak, akit egészen 2007 elejéig azzal vádoltak, hogy 2002. május 9-én ő végezte ki hidegvérrel és szisztematikusan az Erste Bank móri fiókjában tartózkodó alkalmazottakat és ügyfeleket.

Hajdút több bűncselekménnyel (rablásokkal és rabláskísérletekkel, pénzváltó, pénzszállító, posta elleni támadásokkal) is vádolta az ügyészség, de a legsúlyosabb vádpont a móri mészárlás elkövetése volt - ebben mondta ki most ártatlannak Hajdút a bíró, Szebeni László, aki várhatóan hasonló ítéletet hoz majd jövőre Hajdú társa, Kaiser Ede perújrafelvételi tárgyalásán.

Emlékezetes, hogy Hajdú először 2004. szeptember 27-én állt a Fővárosi Bíróság elé. Az ügyészség a rendőrségi vádjavaslatot módosította, és Hajdút tulajdonképpen csak a Móron használt - akkor még meg nem talált - fegyverek beszerzésével vádolták meg. (A rendőrség egészen 2007 februárjáig Hajdút tartotta a móri mészárosnak.)

2004. december 23-án a Varga Zoltán vezette büntetőtanács Hajdú Lászlóra 15 évi fegyházbüntetést szabott ki, az ítélet szerint a bankban egy harmadik, ismeretlen elkövető lőtt. Kaiser és Hajdú mindvégig következetes tagadta, hogy közük lett volna a móri bankrabláshoz, Kaiser Edét ennek ellenére bűnösnek találták, és tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték első fokon.

Csaknem egy év múlva, 2005. október 4-én kezdődött meg a móri ügy másodfokú tárgyalása a Fővárosi Ítélőtáblán. Húsz nappal később meg is született az ítélőtábla határozata, ami Kaiser esetében jogerőre emelte a tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetést, de Hajdú Lászlónál hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárásra utasította a Fővárosi Bíróságot.

A megismételt elsőfokú eljárás 2006. június 21-én kezdődött a Fővárosi Bíróságon. Az ügyészség ekkor már az eredeti rendőrségi vádjavaslatnak megfelelően, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberöléssel vádolta meg Hajdút. Ügyvédje, Kamarás Géza szerint érthetetlen, mitől lett a fegyverszállítóból hirtelen mészáros.

A vád szerint Hajdú László és Kaiser Ede tervezte meg és rabolta ki a móri bankfiókot: Hajdú László orosz ismerősétől beszerezte a fegyvert, a bűncselekmény napján együtt mentek Mórra, és dél körül együtt léptek be a bankfiókba. Itt a biztonsági őrre több lövést leadtak, majd úgy döntöttek, hogy nem hagynak élő szemtanút. Hajdú László módszeresen végigjárta a bank helyiségeit és legalább negyvenhét lövést adott le az alkalmazottak és az ügyfelek fejére, illetve felsőtestére. A sértettek után kutatva szétlőtte a banki szerverek közötti adatátviteli készüléket, majd együtt távoztak. A vád szerint Hajdú László ezután elrejtette a bűncselekményhez használt fegyvereket.

Kiglics Attila volt ekkor továbbra is a vád koronatanúja, nagy mértékben az ő vallomásai alapján vádolták Hajdút a móri gyilkosságokkal. Kiglics a másik perben elmondottakat - ami szerint Hajdú és Kaiser követték el a móri bankrablást - következetesen fenntartotta. A perben Hajdú mellett tanúskodott Kaiser Ede, aki szerint őt és Hajdút a tanúvallomások keverték bele a móri ügybe. Kasier azt is állította: Hajdú sosem járt Móron, még a rablás napján sem.

Hajdú (és Kaiser Ede) ügyében - egyúttal a magyar kriminalisztika legsúlyosabb bűncselekményének felderítésében - gyökeres változást az jelentett, amikor a rendőrség 2007 februárjában megtalálta a móri bankrablás két igazi elkövetőjét. Nagy László és Weiszdorn Róbert bűnösségét már nemcsak közvetett, de közvetlen bizonyítékok is igazolták: többek között Nagy László lakásáról előkerültek a fegyverek, és azonosították Weiszdorn Róbert kéznyomát is a bank ajtaján.

Hajdú perének 2008 áprilisi tárgyalásán Weiszdorn Róbert mint tanú jelent meg, és a móri ügy gyanúsítottja közölte, hogy Hajdúéknak semmi köze a mészárláshoz. Az ügyészség ezek után változtatta meg a vádiratot, törölve a Mórra vonatkozó vádpontokat - amiket az újabb adatok szerint az azóta öngyilkosságot elkövető Nagy László követett el.

2008. szeptember 24-én megkezdődött Kaiser Ede perújrafelvétele (nem mellesleg az ő ügyét is Szebeni László tárgyalja), most pedig első fokon kimondta a Fővárosi Bíróság Mór tekintetében Hajdú László ártatlanságát.