Nem minden jeges baleset ér milliókat

2008.01.09. 15:21
Mi a teendő, ha önhibánkon kívül akkorát estünk a járdán, hogy kórházban kötöttünk ki? Ki a felelős a jégtelenítésért? Mikortól érdemes perelni? Aktuális kérdések ezekben az ónos esővel, fagyott latyakkal fenyegető napokban.

Több száz töréses baleset történt az elmúlt napokban az országban a járdákra, utakra fagyott hólé és ónos eső miatt, az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap a legmagasabb, harmadfokú riasztást adta ki az intenzív jegesedés miatt. A kellemetlen és fájdalmas balesetek miatt felvetődik a kérdés, kik a felelősek a síkosság-mentesítésért, illetve hogy kitől és milyen körülmények között lehet kártérítést kérni, ha kórházban köt ki a peches gyalogos.

Jeges járda

Az esetek többségében az adott település önkormányzata, így Budapesten a fővárosi közgyűlés szabályozta rendeletben, hogy mindig az adott ingatlan tulajdonosa, bérlője vagy üzemeltetője köteles megszüntetni a csúszásveszélyt az ingatlanhoz tartozó járdán. Társasházak, lakóépületek előtt például a közös képviselőknek kell gondoskodniuk a járdára fagyott ónos eső vagy hó eltakaríttatásáról. "Ez mindenkori kötelesség. Mulasztás vagy baleset esetén felelősségre vonható és beperelhető a tulajdonos" - mondta érdeklődésünkre Horváth László, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) megbízott szóvivője.

Üzemeltetőként például a BKV is felelős a buszmegállók, metróaluljárók jégtelenítéséért, de ugyanígy a MÁV-nak és a Volán társaságoknak is kötelességük a hatókörükbe tartozó járdák és utak tisztán tartása. A közutak és konkrét tulajdonoshoz (például céghez, bolthoz, bérlőhöz) nem köthető közterületi járdák tisztántartásáért pedig az önkormányzat, vagy a vele szerződött cég felelős. Budapesten az FKF sózza és takarítja a "senkiföldjén" lévő járdákat és utakat. "Ha bizonyítható, hogy a mi kötelesség-mulasztásunkból történt baleset, akkor jogos a kártérítési igény" - mondta Horváth László.

Megfelelni az útviszonyoknak

A kártérítési igény érvényesítése azonban mindig összetett, az összes körülmény figyelembevételével történő folyamat. Előfordulhat, hogy a balesetet szenvedő sem tett meg mindent a baleset elkerüléséért, például nem az útviszonyoknak megfelelő lábbeliben ment az utcára. "Ha valaki ónos eső után bőrtalpú cipőben merészkedik a tükörjégre, az kevesebb eséllyel tudja majd esetleges kártérítési igényét behajtani" - magyarázta az FKF szóvivője.

A kártérítési igényt egyébként egy harmadik félre is rá lehet terhelni, ha bizonyítható, hogy az ő hibájából történt a baleset. Így például a járdát elfoglaló autósok felelősségre vonhatók, ha valakit amiatt ér baleset a csúszós úttesten, mert kénytelen volt megkerülni a szabálytalanul parkoló járműveket.

Jégréteg buszmegállóban, a háttérben szabálytalanul parkoló furgon

Az FKF egyébként nem jogosult az ingatlanokhoz tartozó járdaszakaszok jégtelenítésének kikényszerítésére. A közterület-felügyelők szólíthatják fel az ingatlanok tulajdonosait, hogy tegyenek eleget kötelezettségeiknek, és ők szabhatják ki a szabálysértési büntetéseket is.

Kárigény érvényesítése

A kárszakértők szerint mindig azt kell vizsgálni, hogy az elcsúszás kinek a hibájából következett be. Ha a járdák és utak hó- és jégmentésítéséért felelős személyek nem tesznek eleget a kötelezettségüknek, és az elcsúszásos baleset a síkosságra vezethető vissza, akkor a balesetet szenvedő jogos kártérítési igénnyel léphet fel a takarítási kötelezettségét megszegő személlyel vagy szervvel szemben.

Jég felülről is

Beperelhetik a házak tulajdonosait akkor is, ha ereszről lehulló jégcsap vagy lecsúszó hó megsebesít valakit. A házaknak általában van biztosítása, de a szakemberek szerint ezeket legalább 2-3 évente át kell nézni, mire terjednek ki. Sok ház tetejét általában nem lehet letakarítani, így olvadáskor érdemes lezárni a ház előtti járdaszakaszt, és kitáblázni, hogy veszélyes ott átjárni.

"A házak, társasházak körülbelül felének van általában felelősségbiztosítása és az esetek 70-80 százalékában sikerül is megegyezni a kártérítési igényben" - mondta ezzel kapcsolatban Hantos Ádám ügyvéd, kártérítési szakértő az Indexnek. Ha baleset történik, a tulajdonost illetve a társasház képviselőjét kell megkeresni első körben, majd utána közvetlenül a biztosítóval kell tárgyalni. Ha nincs felelősségbiztosítás, akkor a tulajdonossal vagy a bérlővel szemben kell a kártérítési igényt érvényesíteni, ha nem sikerül megegyezni, akkor lehet perelni.

Dokumentálni, dokumentálni, dokumentálni

Nagyon fontos azonban minden esetben a körülmények megfelelő dokumentálása. Nagyban növeli az esélyeket mind a biztosítóknál, mind az esetleges perben, ha van fényképfelvétel (amit például egy hozzátartozó készít közvetlenül a baleset után). Ugyanilyen fontos a mentősök baleseti esetlapja és az esetleges szemtanúk beszámolója is. "Bizonyíthatónak kell lennie, hol és hogyan történt a baleset, de sokszor ez sem minden, a biztosítók például kármegosztás címén gyakran csak részösszeget fizetnek. Ilyen eset például, ha a látási viszonyok megfelelőek, azaz kis odafigyeléssel kikerülhető a jeges felület, vagy ha a gyors jegesedés miatt nem lehet időben jégteleníteni a járdát" - mondta az ügyvéd.

A sérülés fokától függ a kártérítési összeg: zúzódások, ficamok, kisebb sérülések esetén legfeljebb pár tíz- vagy százezer forint jöhet szóba, de súlyosabb töréseknél, hosszas kórházi ápolásnál, maradandó károsodás esetén több millió forintról is szó lehet, amit a biztosítónál vagy a tulajdonosnál lehet érvényesíteni. Ez utóbbi összeg az, amiért már érdemes esetleg perre is menni, mondta Hantos Ádám, akinek évente 2-3 olyan ügye van, ami bíróság elé jut.