Kártérítést kaptak a félrediagnosztizált kislány szülei

Összesen nyolcmillió forint nem vagyoni és közel egymillió forint vagyoni kártérítést ítélt meg a végtagfejlődési rendellenességgel született mezőkovácsházi kislány szüleinek jogerős döntésével a szegedi táblabíróság hétfőn.

Nem jogosult kártérítésre (Szegeden) a kislány

A harmadrendű felperes kislány önálló kártérítésre nem jogosult. Súlyos végtagfejlődési rendellenességének kialakulása nem orvosi mulasztás következménye, hanem genetikai vagy más okok miatt következett be, mondta Kissné Koch Ágnes tanácsvezető bíró a döntés indoklásában.

Az anya, az ügy másodrendű felperesének terhességét 2004. augusztusában diagnosztizálták. Az anya késői orvosi jelentkezése miatt az igen lényeges 12. heti, a magzat anatómiai áttekintésére szolgáló ultrahang vizsgálat nem történhetett meg. A kismama első szakorvosi vizsgálatát szeptember 9-én, terhességének 18-19. hetében végezték el az orosházi kórházban. Az első ultrahangos vizsgálatot egy héttel később egy újabb kivizsgálás követette. A második vizsgálatkor a házaspár "fogadott" nőgyógyásza a magzat combcsontját nyolc milliméterrel rövidebbnek mérte, mint az első alkalommal, ám az eredményt nem vetette össze a korábbi lelettel. Mindkét alkalommal megállapította, hogy durva fejlődési rendellenesség nem látható.

Egész életében gyógykezelésre szorul majd

A kislány 2005. január 31-én született császármetszéssel az orosházi önkormányzati kórházban mind a négy végtagjára kiterjedő súlyos végtagfejlődési-rendellenességgel. A gyermek már számos orvosi beavatkozáson átesett, és egész életében gyógykezelésre, ellátásra szorul.

A bíróság szerint a kezelő orvosnak észlelnie kellett volna a két ultrahang lelet közötti eltérést és ennek következményeként további vizsgálatokat kellett volna végeznie. Így esetleg mód lett volna a fejlődési rendellenesség felismerésére, és ezt követően a terhesség megszakítására.

Jogegységi döntésre lenne szükség

Ábrahám László, a felpereseket képviselő ügyvéd a határozat kihirdetése után újságíróknak elmondta, kétféle ítélkezési gyakorlat van jelenleg a fejlődési rendellenességgel született gyermekek kártérítési igényével kapcsolatban Magyarországon. A Legfelsőbb Bíróság (LB) eseti döntése és elvi határozata szerint - amely az eljáró bíróságokra nem bír kötelező erővel - a fejlődési rendellenességgel született gyermek jogosult önálló kártérítési igény előterjesztésére. A Pécsi Ítélőtábla kollégiumi döntése szerint - melyet a Szegedi Ítélőtábla is magáévá tett - nem kaphat saját jogon kártérítést az ilyen gyermek - közölte az ügyvéd.

Ábrahám László szerint - ahogy az a táblabíróság indoklásában is elhangzott - a kérdésben jogegységi döntésnek kellene születnie.