Négy halott a japán atombalesetben

Négy munkással végzett egy gőzkitörés a mihamai atomerőműben, hírügynökségi jelentések szerint tizennyolcan megsebesültek. A Tokiótól háromszázhúsz kilométerre nyugatra fekvő erőmű hármas reaktorblokkjának turbinaházában következett be a baleset. Helyi tisztviselők jelentése szerint sem az erőműben, sem az erőmű környezetében nem mértek radioaktív szivárgást. A kicsapó gőzsugár nem tartalmazott sem gáznemű, sem szilárd radioaktív részecskéket.

Tucatnyi sérült

A mihamai atomerőmű

Az első, szűkszavú jelentések még öt sérültről tudtak, a BBC később tíz, a CBS tizenegy sérültről adott hírt. A rendőrség közlése szerint öten vesztették életüket a balesetben, ám később a hírügynökségek négy halottra pontosítottak, a japán kereskedelmi és ipari minisztérium tíz sérültről tud.

A baleset helyi idő szerint délután fél négykor (magyar idő szerint reggel fél kilenckor) történt. Az erőmű automata biztonsági rendszere lezárta a meghibásodott reaktort.

A helyi hatóságok még vizsgálják a baleset okát.

Gyakori balesetek

Japán eddigi legsúlyosabb atomerőművi balesete 1999-ben történt a tokaimurai urándúsítóban. Szeptember 30-án ellenőrizetlen láncreakció indult be az üzemben, a balesetben két munkás vesztette életét. A sugárzás miatt ezreket kellett kitelepíteni a környékről.

Mihamában is történtek balesetek, a nuclearfiles.org független atombiztonsági honlap adatai szerint az erőműben 1973 óta öt balesetet regisztráltak, négy esetben a mostanihoz hasonló gőzszivárgás történt.

Atombalesetek napja

Hétfőn egy másik japán atomerőművet is le kellett zárni. A Tokyo Electric Power Co., Japán legnagyobb áramszolgáltatójának közleménye szerint a Fukushima-Daini-i erőművet vízszivárgás miatt kellett lezárni. A vállalat 2003 áprilisában tizenhét atomerőműve lezárására kényszerült, miután beismerte, hogy egy évtizede folyamatosan meghamisította biztonsági jelentéseit.

Tűz ütött ki a Honsú szigetén fekvő Simane kormányzóság egyik atomerőművében is. A tűz a második reaktorblokk közelében, egy hulladéktárolóban keletkezett, a helyi hatóságok nem észleltek radioaktív szennyezést. Áldozatokról nem érkezett jelentés

Nyomottvizes atomreaktor A nyomottvizes (PWR) atomreaktor a könnyűvizes típushoz tartozik: moderátora és hűtőközege egyaránt könnyűvíz (H2O). A primer körben a vizet nagyon nagy nyomáson tartják (130-150 bar), így az a magas üzemi hőmérsékleten (300-330 C) sem forr fel. A primer köri víz az ún. gőzfejlesztő csöveiben átadja hőjét a szekunder kör vizének, azaz lehűl, majd visszajut a reaktorba. A szekunder körben levő víz nyomása sokkal alacsonyabb (40-60 bar), emiatt a gőzfejlesztőben a felmelegedett víz felforr. Ez a gőz hajtja az áramot fejlesztő turbinákat. A primer és a szekunder kör vize nem keveredik egymással. Így elérhető, hogy a hűtőközegbe került radioaktív anyagok a primer körben maradjanak, és ne kerülhessenek a turbinába. Ez az egyik védőgát a radioaktív szennyeződések kijutása ellen. (forrás: www.npp.hu)