EU

EU-lexikon  
A B C-D E
F G-H I-J K
L M N-O P-R
S T U-V W-Z
Keresés a lexikonban:
  

Linkek

Intézmények

Címlapon

Párttörténet

Fidesz MPSZ

2004. 06. 03., 15:05 | Frissítve: 2004. június 08., kedd 13:25

Radikális, alternatív generációs pártból konzervatív gyűjtőpárttá vált politikai erő. 1988. március 30-án alakult Budapesten, a Bibó István Szakkollégiumban 37 egyetemi és főiskolai hallgató, fiatal értelmiségi kezdeményezésére. A rendszerváltáskor még enyhén baloldali orientációjúnak tartott Fidesz fokozatosan áttért a jobboldali politizálásra, és az 1998-as választásokkor már a nemzeti-konzervatív társadalmi rétegek széles körű támogatását is élvezve került kormányra. A Fiatal Demokraták Szövetsége elnevezést Fidesz - Magyar Polgári Pártra (Fidesz-MPP) 1995 őszén változtatta.

Az 1990-es képviselő választásokon a a Fidesz 22 mandátumot szerzett, képviselői közül Kövér László és Szájer József egyéni választókerületből jutott az Országgyűlésbe. A Fidesz frakcióvezetővé Orbán Viktort választotta meg.

1990-1994

Az Antall-kormány idején kezdetben a szabad demokratákkal szorosan együttműködő párt segítette például Demszky Gábort 1990 őszén Budapest főpolgármesteri székébe (az SZDSZ egy bizottsági elnöki és egy bizottsági tagi helyet adott át a Fidesznek cserébe az Országgyűlésben). A két párt együtt állt ki a kárpótlási törvénnyel szemben is, és az 1994-es választásokat megelőzően hatpontos együttműködési megállapodást is kötöttek, amelyben szerepel, hogy harmadik párttal csak egymás tájékoztatása után kötnek egyezményt.

Ezt követően Liberális Blokk néven választási szövetséget kötött a Fidesz, az SZDSZ, az Agrárszövetség és a Liberális Polgári Szövetség-Vállalkozók Pártja. Ekkorra már eltörölték a 35 éves felső korhatárt a párttagfelvételnél, és "nemzeti elkötelezettségű liberális néppártként határozták meg önmagukat".

A Fidesz 1991-1992-ben az ország legnépszerűbb pártja volt, szavazótábora tartósan 30 százalék körül állt. Szimpatizánsainak számát az 1993 májusában ismertté vált MDF-Fidesz titkos székházeladási ügy jócskán csökkentette. (A két párt 1993. január 11-én 1,5 milliárd forintért eladta azt a belvárosi volt Mogürt-székházat a Magyar Külkereskedelmi Banknak, amelyet a parlamenti pártokat állami ingatlanhoz juttató törvény alapján kapott. A Fidesz így több mint 640 millió forinthoz jutott, amelynek egy részét - törzstőke emelésen keresztül - feltételezhetően saját alapítású cégének, a Fico Kft-nek adta.)

További szavazókat veszített a párt a Fodor-ügy miatt. A Fidesz jobbratolódása nyomán ugyanis szakadás jött létre a pártban, melynek során elszigetelődött a Fodor Gábor alelnök-féle alternatív-liberális szárny. Fodor később kilépett a Fideszből és lemondott parlamenti mandátumáról is. Később követte őt Ungár Klára és Molnár Péter is; akik 1994-ben már az SZDSZ színeiben indultak a képviselőválasztásokon.

Így bár a kampányra a hivatalos adatok szerint a Fidesz költött a legtöbbet - mintegy 500 millió forintot - a voksoláson, bár addigi mandátumainak megháromszorozására törekedett, 7,02 százalékos eredményével csupán 20 főt juttatott a parlamentbe.

1994-1998

A választásokat követően lemondott a párt teljes vezetősége. Az 1994 végi önkormányzati választásokon a Fidesz országosan 24 polgármesteri és 432 önkormányzati képviselői posztot szerzett.

A fokozatosan jobbra tolódó Fidesz - bár 1994 és 1996 között kudarcot vallott a Polgári Szövetség létrehozásával - frakciójának létszáma az MSZP-SZDSZ kormány regnálása idején 32 főre nőtt. Az MDF-es, SZDSZ-es és KDNP-s politikusokat "befogadó" - a ciklus elején a legkisebb - képviselőcsoport négy év alatt a legnagyobb ellenzéki frakcióvá vált. Az 1998-as parlamenti választások előtt választási szövetséget kötöttek az MDF-fel és a KDNP-ből kiszorult "surjánista" politikusokat tömörítő Kereszténydemokrata Szövetséggel. A választás két fordulója között megegyeztek a Torgyán féle kisgazda párttal is.

A Fideszt 1998-ban a választásokon győzelemre segítő program az adóterhek és a társadalombiztosítási járulékok drasztikus lefaragását és évi 7 százalékos GDP növekedést ígért. A Bokros-csomag megszorító intézkedéseit élesen bíráló, a népességfogyás problémáját középpontba állító párt emellett az alanyi jogú gyermeknevelési támogatás visszaállítását, az első diploma ingyenességét, a tandíj azonnali eltörlését helyezte kilátásba.

A választásokon a Fidesz listán 29,48 százalékot ért el, és a legtöbb mandátumot (147) szerezte. A választásokat követő tárgyalásokon a Fidesz koalíciót kötött a Torgyán József vezette kisgazdapárttal. Az új kabinetben a 17 miniszterből 12 fideszes lett.

1998-2002

Az őszi önkormányzati választásokon a párt szintén erősített pozícióin: a 10 ezres lélekszám alatti településeken önálló és szövetségeseivel közös listáin 30,16%-os, a tízezret meghaladó városokban 28,7%-os eredményt ért el. Magyarország 19 megyéjéből 16-ban a Fidesz és szövetségesei irányítanak. A városokban 39 helyen - köztük 8 megyeszékhelyen - ad a Fidesz polgármestert, összességében pedig több mint 150 települést fideszes polgármester irányít. A képviselők száma megközelíti a kétezret. Mindez az 1994-es eredményhez képest 72%-os növekedés.

A kormányzó Fidesz elnökségében a legutóbbi, 2001 májusában megtartott kongresszus sem hozott döntő változást, ám Rogán Antal bekerülése az elnökségbe a párt ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak a megerősödését sejteti. Ugyanezen kongresszuson hozták nyilvánosságra a 2002-es választási program alapját képező, a Jövő elkezdődött című vitairatot, amely elsősorban az utóbbi évek intézkedéseinek - Széchényi-terv, lakás- és családtámogatási rendszer - folytatását és kiterjesztését helyezi kilátásba.

A 2002-es választásokra a Fidesz MPP, képviselői helyeket ígérve már megállapodott az MKDSZ-el és a Fidelitasszal, és az "utolsó pillanatban" az MDF-fel. Ez utóbbi eredménye: a két párt Fidesz-MDF néven közös területi és országos listát állított, 27 egyéni körzetben fórumos jelölt indult, az MDF önálló frakciót alakított, az országos lista második helyét pedig Dávid Ibolya pártelnök kapta.

A választásokon a Fidesz-MDF közös listája a parlamenti mandátumok 48,7 százalékát szerezte meg, ami a 386 fős Országgyűlésben 188 mandátumot jelentett, vagyis a polgári koalíció elbukta a 2002-es választásokat. A parlament megalakulása után az MDF önálló frakciót hozott létre huszonhárom taggal. A Fidesz a választási vereséget követően hónapokig lebegtette a választási csalás lehetőségét, szorgalmazva a leadott szavazatok újraszámlálását, tette a Fidesz mindezt annak ellenére, hogy a voksolások lebonyolítását még a Pintér Sándor vezette belügyi tárca koordinálta.

A Fideszben nem lett különösebb személyi konzekvenciája a választási vereségnek, bár a Fidesz elnöki tisztéről 2002. nyarán lemondott Pokorni Zoltán, de távozását nem a vereséggel magyarázta, hanem azzal, hogy kiderült, édesapja a rendszerváltás előtt ügynök volt. A Fidesz tisztújításáig ideigelenesen Áder János frakcióvezető irányította a pártot, amelynek új elnöke a Fidesz "szövetséggé" alakulása után ismét Orbán Viktor lett. 2003. májusa óta az ellenzéki párt új neve: Fidesz Magyar Polgári Szövetség.

A párt szövetséggé alakulása a francia néppárt mintájára történt, a szervezet ugyanakkor jelentősen lecsökkentette az alalenökök számát: jelenleg Pokorni Zoltán és Schmtt Pál tölti be e tisztséget. Kövér László sem tűnt el a Fidesz vezérkarából: ő a választmány elnöke.

A Fidesz elnöksége is jelentősen átalakult: az ügyvezető elnökség a a pártelnök, az alelnökök, a parlamenti frakcióvezető és a választmányi elnök részvételével ülésezik, míg a párt "rendes" elnöksége a párt tagozat vezetőinek és a csatolt szervezetek, például Fidelitas, vagy Kisgazda Polgári Egyesület vezetőinek részvételével zajlik.

hirdetés
N;