EU

EU-lexikon  
A B C-D E
F G-H I-J K
L M N-O P-R
S T U-V W-Z
Keresés a lexikonban:
  

Linkek

Intézmények

Címlapon

Párttörténet

Magyar Demokrata Fórum

2004. 06. 03., 15:11 | Frissítve: 2004. június 07., hétfő 09:50

Az MDF alternatív mozgalomként 1988. szeptember 3-án lépett a nyilvánosság elé Lakiteleken. Az 1988. szeptember 27-i alapító nyilatkozat szerint az MDF független szellemi-politikai mozgalom, amely az alkotmányos rend tiszteletben tartásával kíván működni, fő célja a szabad és demokratikus Magyarország megteremtése a magyarság és Európa hagyományaira és értékeire támaszkodva.

1989. március 12-én, az MDF I. országos gyűlésén fogadták el a párt programját. A politikai nyilatkozat szerint az MDF célja, hogy Magyarország ismét európai kultúrájú, független és demokratikus ország, szabad, öntudatos, elégedett és erkölcsös állampolgárok hazája legyen. 1989. október 22-i II. országos gyűlés módosította az alapszabályzatot, és döntött arról, hogy a szervezet pártként működik tovább. A párt arculatának fő vonásaként a magyarság egyetemes értékeivel és a demokrácia eszméjével való azonosulást határozták meg, és kijelentették, hogy az MDF nem ideológiai és nem osztálypárt. Bírósági bejegyzése 1989. december 10-én történt meg.

A pártelnököt, aki egy személyben képviseli a pártot, az Országos Gyűlés választja. Az MDF elnöke 1989-1993 között Antall József volt, az ő halála után 1994 februárjától Für Lajos, 1995-től Lezsák Sándor, 1999-től pedig Dávid Ibolya.

Az MDF 1990 júniusától az Európai Kereszténydemokrata Szövetség (UECD), 1990 augusztus végétől az Európai Demokrata Szövetség (EDU), 1992 október elejétől a Nemzetközi Demokrata Szövetség (TDU) tajga.

1990-1994

A párt az 1990 tavaszi parlamenti választásokon 165 mandátumot szerzett (164 megválasztott + 1 csatlakozott). Ezzel a választásokon az első helyen végzett és a keresztény-konzervatív - az FKGP-vel és a KDNP-vel létrejött - kormánykoalíció vezető ereje lett.

Parlamenti frakciója 1990-1994 között a pártban és a frakcióban kialakult ellentétek miatt nem maradt egységes, mivel a frakcióból kilépő, illetve kizárt tagok újabb pártokat hoztak létre. 1991 márciusában a parlamenti csoport tíz tagja megalakította a Monopoly csoportot. Elképzelésük szerint a monopóliumokat még a privatizáció előtt szét kell zúzni, és a privatizációt úgy kell felgyorsítani, hogy azt a munkavállalói oldalról is ellenőrizni lehessen.

Szeptemberben újabb platform alakult Program Platform néven, amely a frakció keretei között a pártprogramra helyezte a hangsúlyt. Ugyancsak a párt parlamenti csoportján belül alakult meg 23 fővel 1991 szeptemberében a Mikó Imre Kör a határon túli magyarok, később az egész magyarság védelme érdekében.

1992 szeptemberében Csurka István közzétette a Magyar út nevű alapítványról szóló felhívását, amelynek célja az volt, hogy az ország vezetésére felkészítse a nemzeti szellemű középosztályt. (Az alapítványt 1993 júniusában hozták létre hivatalosan.) A Magyar út Körök mozgalma 1993 februárjában tartotta első országos értekezletét, amivel kapcsolatban az MDF elnöksége kimondta, hogy a Magyar út Alapítvány önálló jogi személy és független az MDF-től. 1993 májusában az MDF 28 parlamenti képviselője megalakította a Magyar Igazság nemzetpolitikai csoportot, amelynek célja a társadalmi igazságosság érvényesítése, a magyar nép fogyását előidéző tényezők megfékezése, a magyar és a keresztény értékek érvényesítése a művelődésben és a kulturális irányításban. 1993 júniusában több képviselőt kizártak a párt parlamenti frakciójából, akik közül többen Csurka István vezetésével a hónap folyamán létrehozták a Magyar Igazság és Élet Pártját, amely - bár nem került be az új parlamentbe - több mint egy százalékot ért el az 1994. évi választásokon.

1993 szeptemberében Magyar Piacpárt néven alakult új párt a Monopoly csoporthoz tartozó négy képviselő kezdeményezésére, illetve egy másik kizárt képviselő kezdeményezte a Magyar Érdek Pártja megalakítását. 1993. december 12-én meghalt Antall József pártelnök, utóda a kormány élén Boross Péter, a párt élén Für Lajos lett.

1994-1998

Az 1994 májusi voksolás eredményeként az MDF 38 képviselőt (9,84 százalék) küldhetett az Országgyűlésbe. A választások elvesztése után az MDF újabb útkeresése kezdődött meg, s a párton belüli ellentétek szakadáshoz vezettek. 1996 márciusában Für Lajos helyett Lezsák Sándort választották elnökké, mire Lezsák riválisa, Szabó Iván vezetésével a párt több tagja, köztük a frakció 15 képviselője (az Antall-, illetve a Boross-kormány több vezető személyisége) kilépett a pártból, s megalapította a Magyar Demokrata Néppártot (MDNP). A párt az 1998-as parlamenti választásokon szövetséget kötött a Fidesszel, s 17 képviselőt juttatott a parlamentbe.

1998-2002

Az MDF koalíciót kötött a Fidesszel és a Független Kisgazdapárttal, amely pártokkal kormányt alakított. Az 1999-ben megválasztott elnökük, Dávid Ibolya igazságügyi miniszter lett.

A 2002-es választásokra készülve a fórum hosszú hónapokon keresztül tárgyalt a Fidesszel. A kérdés az volt, hogy önálló pártként, vagy a Fidesszel karöltve induljon-e az MDF. A nagyobbik kormányzópárt 22 MDF politikus jelölését támogatta, s ragaszkodott ahhoz, hogy a közös listán Fidesz néven tűntessék fel a két párt jelöltjeit, ezt azonban az MDF elfogadhatatlannak tartotta.

Végül az "utolsó pillanatban" megállapodtak: a két párt Fidesz-MDF néven közös területi és országos listát állít, 27 egyéni körzetben fórumos jelölt indul, az MDF önálló frakciót is alakíthat, az országos lista második helyét pedig Dávid Ibolya pártelnök kapja.

2002

A MDF az országgyűlési választás előtt kialakult "koalíció" után önállóan alakított parlamenti frakciót 24 képviselővel. A csoportból az ügynökügy kapcsán a pártelnökség felszólításának engedve távozott Boros Imre, az Orbán-kormány volt PHARE-minisztere. Az MDF az önkormányzati választás előtt nem kötött az áprilisihoz hasonlóan szoros megállapodást a Fidesszel. A kisebbik ellenzéki párt nyolc megyében önállóan állított listát.

A választásokat követő időszakban is döntő kérdés maradt az MDF önállósága, és távolsága a Fidesztől, sőt a két ellenzéki párt közötti kapcsolat megosztotta az MDF-et. A pártelnök által képviselt vonalvezetést a párt több prominense kritizálta, a többször felerősödött ellenállás miatt pedig hűségnyilatkozat tételére kötelezték az országgyűlési frakció tagjait. Az EP-választáson való önálló indulás is vitát gerjesztett a Fórumban, a belső ellenzék azonban a kampányidőszakra "tűzszünetet" kötött az elnökkel, bár szembetűnő módon kivonta magát a kampányból.

hirdetés
N;