További Külföld cikkek
- Lemondott a lengyel kulturális miniszter, Bartlomiej Sienkiewicz, hogy induljon az EP-választáson
- Meghalt Frank Field, volt munkáspárti miniszter
- David Pressman a kormány békejavaslatát bírálta
- Izrael ismét arra készül, hogy megtámadja Rafah városát
- Magyar Péter hangfelvétele miatt blokkolhatják újra a Magyarországnak járó uniós pénzeket
A Fülöp-szigetek déli részén csütörtökön megkezdődtek azok az amerikai-filippínó közös hadműveletek, amelyek célja az őserdőkben rejtőzködő Abu Szajjaf terrorista csoport felszámolása. Washington a hadgyakorlatot a nemzetközi terrorizmus elleni harc következő fázisaként kezeli.
Formális ceremónia jelezte a hadgyakorlat kezdetét
A déli Zamboanga városban lévő katonai támaszponton tartott csütörtöki ceremónia jelezte formálisan a hat hónaposra tervezett hadművelet kezdetét. A katonai akcióban 650 amerikai katona vesz részt. A hivatalos bejelentés szerint az amerikaiak feladata a helyi 3800 fős katonai kontingens felkészítése a harcokra. Amenyiben az amerikaiakat támadás érné, természetesen megvédhetik magukat.
A szélsőséges muzulmán Abu Szajjaf csoport túszejtési akciói réven vált ismertté, Washington azonban úgy tudja, hogy kapcsolatban áll Oszama bin Laden al-Kaida terrorszervezetével is. A csoport szerepel azon a listán, amelyen az amerikai vezetés a világon tevékenykedő terrorista szervezeteket tüntette fel. A hadművelet nem deklarált célja egy, múlt év májusában az Abu Szajjaf által túszul ejtett amerikai házaspár kiszabadítása.
'Alattomos' amerikai célok
A hadművelet kritikusai szerint Washingtonnak sokkal "alattomosabb" céljai vannak a hadműveletekkel. Az ellenzők szerint az amerikai csapatok Fülöp-szigeteki jelenléte alkotmányellenes. Gloria Arroyo fülöp-szigeteki államfő úgy vélekedett: csak saját csapatai fognak harcolni, az amerikai katonák nem, ez pedig nem sérti az alkotmányt. A közös hadművelet ellenzői szerdán tüntettek a Fülöp-szigeteki fővárosban: a manilai amerikai képviselet előtt amerikai zászlók tucatjait égették el a diákok.
A BBC tudósítója szerint nem mindenki ért egyet a diákokkal: a hadműveletek helyszínéül szolgáló terület lakossága (akik többségükben keresztények) türelmetlenül várták a hadműveletek megkezdését. Ők úgy vélik, a katonai jelenlét biztonságot teremt, és gazdasági fellendülést eredményezhet.
|