Családegyesítés Koppenhágában
További Külföld cikkek
- Megkárosította a szülőket egy gyermekszépségverseny szervezője
- Elfogadtak egy új törvényt: kártérítést kaphat, akinek emiatt károsodik az egészsége
- A megállapodás ellenére felfordítják a francia légiközlekedést a légiirányítók
- Többeket őrizetbe vettek egy Izrael-ellenes tüntetésen az Egyesült Államokban
- Hét tinédzsert tartóztattak le a sydney-i püspök megkéselése után
Plusz 433 millió
Az estefelé megszületett megegyezést az tette lehetővé, hogy az Európai Unió az utolsó pillanatban további 433 millió euróval megemelte ajánlatát, újabb forrásokat szabadítva fel a keleti határok védelmére, az új tagok költségvetési helyzetének megerősítésére, valamint a mezőgazdasági támogatások növelésére a pénzek átcsoportosítása révén. Az EU engedékenysége egyébként így is elmaradt attól, amire sokan számítottak, további másfél milliárd eurót hagyva a bővítési pénzeszsák fenekén. Megcáfolta azonban a tárgyalásvezető dánok csütörtöki fogadkozását, miszerint "nincs több pénzünk".
A délután folyamán egymás után fogadták el a feltételeket a tagjelöltek, egyesek már az elnökséggel folytatott szemtől-szembeni tárgyalásokon, mások az utolsó, 15 plusz 10-es megbeszélésekig kitartva. A politikai túlélésért küzdő lengyel kormány az utolsó pillanatban bólintott rá az EU ajánlatára, miután a Tizenötök egyedül számukra plusz százmillió eurót tettek az asztalra, és beleegyeztek abba is, hogy Varsó "speciális igényeinek megfelelően" alakítsa át mezőgazdasági támogatási rendszerét. A négyszázmillióval megnövelt EU-ajánlat "maradék" háromszázmillióján osztozhatott a többi kilenc tagjelölt, aláhúzva Lengyelország központi szerepét az egész keleti bővítésben. A tagság első három évére az Unió végső összajánlata valamivel kevesebb mint 41 milliárd euró.
Jobb feltételek Magyarországnak is
Medgyessy Péter és Jacques Chirac |
"Újból itthon vagyunk Európában" - jelentette ki Medgyessy Péter miniszterelnök, aki leszögezte: megillet minket ez a hely évezredes kultúránk és történelmünk alapján. A kormányfő szerint az ország joggal örülhet az eredménynek, hiszen ez mindannyiunknak esélyt és lehetőséget kínál.
Megfigyelők ugyanakkor úgy vélekedtek már a zárás után, hogy a visegrádi országok közül Magyarország járt a legkevésbé jól a tárgyalásokon. Hazánk elsősorban az agrártámogatások növelését szerette volna elérni, nem annyira a költségvetési kompenzáció emelését, amire az 56 millió euró amúgy sem túl sok. Az EU merevsége az agrártámogatásokat illetően azt jelenti, hogy a magyar kormánynak jórészt a büdzséből kell majd kiegészítenie a termelőknek járó juttatásokat. Elemzők már most azon spekulálnak, hogy milyen hátrányos következményekkel járhat ez az állami költségvetésre. László Csaba pénzügyminiszter mindenesetre óvatosan azt nyilatkozta, hogy a 2004 utáni évek büdzséi még odébb vannak, a felmerülő problémákra pedig bizonyára meg lehet majd találni a megoldást.
2004. május 1-jén tehát tíz új tagja lesz az Európai Uniónak: Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia. Románia és Bulgária csatlakozására még legalább 2007-ig várni kell, Törökország ügyét pedig 2004 végéig elnapolták a Tizenötök.
Lassan a testtel
Romano Prodi, az Európai Bizottság, az EU "kormányának" elnöke az ünnepélyes szavak és pezsgőzés után arra figyelmeztetett, hogy a bővítési folyamat ezzel még nem ért véget. A 10 ország tagsága addig nem tekinthető véglegesnek, amíg a jövő áprilisban aláírandó csatlakozási szerződést nem ratifikálta valamennyi EU-tagállam parlamentje. "Az én gondolataim már Koppenhágán túl járnak. Az Európai Unió és a tagjelöltek közvéleményét fel kell készíteni a csatlakozásra" - tette hozzá Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítésért felelős tagja. "Ebben tagjelöltek vezetőinek is óriási a felelőssége. Nagyon javaslom nekik, hogy ne csak a pénzügyekre és kvótákra koncentráljanak".