A tüntető tömegbe lőttek a mianmári katonák
További Külföld cikkek
- Ünnepel Dél-Korea, a parlament megbuktatta a köztársasági elnököt
- Súlyosan érintheti a magyar kormány egyik szövetségesét a legújabb amerikai szankció
- 6,4-es erősségű földrengés rázta meg Chilét, még az ország fővárosában is érezni lehetett
- Újabb magyar politikus utazott Floridába, folytatódnak a tárgyalások
- Mikulásnak hitte magát egy férfi, aki beszorult a kéménybe szökés közben
A burmai hadsereg szerdán tüzet nyitott a Rangunban békésen tiltakozó tizenötezres tömegre, jelentette az AFP francia hírügynökség egy francia diplomatára hivatkozva. A Független Hírügynökség szerint a hajnaltól érvényben lévő kijárási tilalommal dacolva szerdán ismét 100 ezer ember vonult az utcákra.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsát szerda estére rendkívüli ülésre hívták össze a mianmari helyzet miatt, jelentette be Bernard Kouchner, a BT soros elnökségét ellátó Franciaország külügyminisztere New Yorkban. A rendkívüli ülést a BT európai tagjai kezdeményezték.
Emanuel Mouriez azt mondta a francia RTL rádiónak, hogy a katonák először a levegőbe lőttek, aztán a demonstrálókra. "Azt nem tudjuk mennyien sérültek meg, de abban biztosak lehetünk, hogy vér folyt" - mondta. Az AFP értesülése szerint legalább egy tüntető meghalt, tizenheten megsérültek a Svedagon pagoda környékén eldördült sortűzben. A CNN öt halálos áldozatról tud.
A Független Hírügynökség legkevesebb 4 halálos áldozatról és 100 sebesültről számolt be a szerdai összecsapások után. Körülbelül 200 embert letartóztattak, köztük száz buddhista papot. Burmai hivatalos közlés szerint legkevesebb három szerzetes halt meg. Egyikük úgy vesztette életét, hogy megpróbálta kicsavarni a fegyvert egy katona kezéből. Két szerzetest agyonvertek a biztonságiak. A negyedik áldozat egy civil, akit lelőttek.
A körülbelül 100 sebesült fele buddhista szerzetes, egy nyugati diplomata szerint a kétszáz letartóztatottnak a fele pap.
A buddhista papok 9. napja vezetik a demokráciát követelő tüntetéseket Rangúnban és más városokban. A junta eddig nem alkalmazott erőszakot a tüntetők ellen. Szerdán azonban a rendőrség gumibotozott, könnygázt vetett be, és a tüntetők feje fölött leadott figyelmeztető lövésekkel próbálta szétoszlatni a tömeget. A tiltakozók újra és újra összegyűltek, sok helyen kövekkel dobálták meg a rendőröket.
A ranguni tüntetéssel párhuzamosan tizenötezren vonultak utcára a Mianmar nyugati részén fekvő Szitve városában. Ott nem avatkoztak közbe a biztonsági erők, a tüntető tömeg szabadon vonulhatott végig a város központján.
Burma
Holland és angol kereskedők a 17. századtól létesítettek telepeket Burma (az utóbbi időben elterjedt változat szerint Mianmar) partvidékén, végül az angolok gyarmatosították, és előbb Indiához csatolták, majd önálló igazgatást vezettek be. Az ország Burmai Unió néven 1948-ban vált függetlenné. A kezdeti demokratikus évek után Ne Win katonai puccsal került az ország élére, és bevezette a szocializmus burmai változatát. Az országba a külföldiek nehezen juthattak be, a magántulajdont államosították, a kisebbségeket elnyomták és igazi rendőrállamot vezettek be, ugyanakkor a buddhizmust államvallássá tették.
A rezsim ellen két nagy tüntetés volt fennállása 26 éve alatt. 1974-ben és 1988-ban is több ezer áldozata volt a lázadás leverésének. Végül katonák vették át a hatalmat, az ország nevét Mianmari Unióra változtatták. 1990-ben a harminc év óta első szabad választást tartották az országban, de a győztes, demokráciáért vívott harcáért később Nobel-békedíjjal kitüntetett Aung San-Suu Kyi asszonyt bebörtönözték, a választási eredményeket érvénytelenítették, és a hatalom a főleg tábornokok alkotta Állami Törvényes Rend Helyreállítási Tanácsa kezébe került.
A burmai politikai életet azóta is a hol őrizetbe vett, hol szabadon engedett Aung San-Suu Kyi és a katonai rezsim küzdelme jellemzi, az ország megfélemlített lakosai mindehhez eddig csendben asszisztáltak. Burma közben a világ egyik legszegényebb, legkorruptabb államává vált.
Gumibotokkal kezdték
A békés tüntetők elleni erőszakos fellépés szerdán reggel azzal kezdődött, hogy gumibotokkal támadtak rá a katonák Mianmar legnagyobb városában, Rangunban a tüntetőkre és a soraikban megjelenő szerzetesekre. Figyelmeztető lövések is eldördültek. Tíz szerzetest megvertek a Svedagon pagodánál, amit a katonák körülzártak. Többen a földre estek. A hatóságok először nyolcvan embert vettek őrizetbe, őket három teherautóval szállították el a helyszínről.
A szerzetesek korábban figyelmen kívül hagyták a hatóságok tilalmát a gyülekezésre. A pagodánál mintegy ötven szerzetes jelent meg, megpróbáltak a pagoda keleti kapuján keresztül bejutni. A hatóságok távozásra szólították fel az ott összegyűlt hétszáz embert, majd gumibotokkal támadtak rájuk, a tömeg oszlatására könnygázt is bevetettek.
A katonák figyelmeztető lövéseket is leadtak, más katonák pajzsaikat verve adtak utasítást a távozásra. A szerzetesek egy része és mintegy kétszáz támogatójuk a figyelmeztetés ellenére a helyén maradt a Svedagon pagoda keleti kapujánál.
Ezzel egy időben ötszáz szerzetes kezdett el menetelni a Szule pagoda felé, ahol a korábbi tüntető menetek véget értek. A tiltakozókhoz sokan csatlakoznak, egyre növekszik a résztvevők száma, a legutóbbi jelentések szerint a tömeg az oszlatási kísérletek ellenére több tízezresre dagadt.
Gyülekezési és kijárási tilalom
Szerdán hajnalban őrizetbe vették a legismertebb mianmari színészt, aki támogatásáról biztosította a kormányellenes tüntetéseken részt vevő buddhista szerzeteseket. Za Ga Na az utóbbi napokban vizet és élelmiszert vitt a tüntetőknek, és más művészekkel együtt nyilvánosan felszólította honfitársait, hogy támogassák a tüntetőket.
A mianmari katonai kormányzat hatvan napra gyülekezési és éjszakai kijárási tilalmat vezetett be Rangunban és Mandalajban keddi hatállyal. A kijárási tilalom este 9 órától hajnali 5 óráig tart.
A mianmari kormány egy hónappal ezelőtt megemelte az üzemanyagok árát, az intézkedéssel tüntetések sorozatát váltotta ki. A megmozdulások időközben már nemcsak az áremelések, hanem általában a kormányzat szerintük rossz gazdaságpolitikája ellen is irányulnak. A szerzetesek szolidaritásuk jeleként csatlakoztak a lakosság tüntetéseihez, és azok élére álltak.
A tüntetők a Nemzeti Liga a Demokráciáért (LND) ellenzéki szervezet négy éve házi őrizetben lévő vezetőjéért is demonstrálnak, sokan a Nobel-békedíjas Aung San Suu Kyi arcképével díszített transzparensekkel vonulnak az utcákra.
A külföld a tüntetők mellett van
A békés, de elszánt tömegtüntetésekkel eljött az a most vagy soha pillanat a nemzetközi közösség számára, amikor segíteni kell Mianmar (volt Burma) népét, hogy elérje a katonai juntánál a párbeszéd megindítását, illetve kompromisszumokat a szerzetesekkel és Aung San Suu Kyi ellenzéki vezető demokratikus ligájával, írta szerdai vezércikkében a La Libre Belgique című belga napilap.
A publicisztika kiemelte, a politikai szankciókat minél szigorúbb és egységesebb gazdasági korlátozásokkal is nyomatékosítani kell, egyebek között megtiltva minden külföld beruházást a kulcságazatokban.
A lap szerint a nyomásgyakorlásban a nyugati országoknak is megvan a maga szerepük, de még nagyobb szerepet kellene játszaniuk abban a Than Shwe tábornok rezsimjével zsíros kereskedelmi kapcsolatokat ápoló térségbeli országoknak, mint például Kína, India vagy Thaiföld. A La Libre Belgique elsősorban Pekingtől várná el, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként hagyjon fel a testületben a rezsim védelmezésével, és tegye lehetővé az emberi jogok burmai megsértésének elítélését.
Az oroszok nem avatkoznának be
Oroszország ugyan nem veszi védelmébe a burmai huntát, ám a be nem avatkozás politikáját favorizálja, s Mianmar belügyének tekinti a történteket. Moszkva szerint ugyanis helytelen lenne, ha külső erők arra használnák fel a helyzetet, hogy nyomást gyakoroljanak a rendszerre, vagy beleszóljanak egy szuverén ország belügyeibe. az orosz külügyminisztérium azzal indokolja álláspontját, miszerint "a történtek nem jelentenek veszélyt a regionális békére vagy a világ békéjére, s "a helyzet remélhetőleg hamar megoldódik".
A keleti "nagy testvér" passzív szemlélődésével ellentétben a Nyugat aktív válságkezelést sürget. Washington megdöbbent azon, hogy Mianmarban elnyomják a tüntetőket, s a Fehér Ház felszólította a katonai juntát, hogy tartózkodjék az erőszaktól, tartsa tiszteletben a burmaiak jogait, fogadja el a békés átmenetet a demokráciába. A német kormány szintén ijesztőnek tartja a helyzetet, s üdvözölte, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa ma este rendkívüli ülést tart az ügyben.
Az olasz kabinet az Európai Unió sürgős tanácskozását kéri a mianmari helyzet miatt, a New Yorkban tartózkodó Bernard Kouchner francia külügyminiszter felszólította Burma szomszédait (köztük Kínát és Indiát), hogy ne tűrjék el tovább a juntát, és gyakoroljanak nyomást rá az erőszak megfékezése érdekében. A megszólított India ki is nyilvánította nyugtalanságát - most először, noha a zavargások napok óta zajlanak. Malajzia viszont aggodalmát fejezte ki az újabb szankciók miatt, a maláj kormány szerint ezzel csak a burmai emberek életét tennék még nehezebbé.
Göncz Kinga kételkedik
Göncz Kinga szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) szerdára összehívott rendkívüli ülésén Mianmar ügyében akár szankciók alkalmazása is felmerülhet, de azok elfogadásához közös helyzetértékelésre lenne szükség, amely Kína és Oroszország eltérő álláspontja miatt nem biztos, hogy létrejön.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok közben közös nyilatkozatban szólította fel szerdán a mianmari hatóságokat, hogy hagyjanak fel a békés tüntetők ellen alkalmazott erőszakkal. A közös állásfoglalás azután jött létre, hogy Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter találkozott New Yorkban az uniós külügyminiszterekkel.
Brüsszel és Washington egyaránt mélységesen aggódik azon hírek miatt, miszerint a biztonsági erők tüzet nyitottak, megtámadtak békés demonstrálókat, és letartóztattak buddhista szerzeteseket, illetve másokat.
Brüsszel és Washington egyúttal sürgette Kínát, Indiát, a dél-kelet-ázsiai országokat tömörítő ASEAN-t és más térségbeli országokat, hogy vessék latba befolyásukat a burmai/mianmari nép oldalán. Az Egyesült Államok és az EU azt kéri a BT-től, hogy vegyen fontolóra további lépéseket, beleértve a szankciókat.