További Külföld cikkek
- Drasztikusan csökken a népesség Ukrajnában, kérdés mennyien maradnak a háború után?
- Dmitrij Medvegyev üzent Georgiának: Ilyenért régen lámpaoszlopokra akasztották az embereket
- A georgiai biztonsági erők vízágyúval oszlatták Tbilisziben a parlament előtt tüntetők tömegét
- Egyre súlyosabb a helyzet a Gázai övezetben, leállították a térségbe érkező segélyszállításokat
- A Gázai övezetben tovább folynak a harcok
Rendkívüli állapotot vezettek be szombaton Pakisztánban, amit megerősített az elnök, Pervez Musarraf tanácsadója is. A bejelentés előtt nem sokkal beszüntették adásukat a pakisztáni magántelevíziók. Egyes hírek szerint az állami televíziónál és rádióknál katonák jelentek meg, valamint a Legfelsőbb Bírósághoz vezető utat is lezárták.
A CNN szerint katonai egységek elfoglalták a Legfelsőbb Bíróság épületét, és körbevették a bíróság tagjainak lakását. A pakisztáni Legfelsőbb Bíróság ugyanis törvénytelennek minősítette az elnök által elrendelt rendkívüli állapotot. A CNN-nek nyilatkozó főbíró szerint nyolc társával döntöttek úgy, hogy a Musarraf döntése alkotmányellenes. Álláspontjuk szerint az elnöknek nincs jogosítványa a rendkívüli helyzet elrendeléséhez.
A magántévék nem sugározhatnak, és helyszíni beszámolók szerint a telefonszolgáltatás is megszűnt az ázsiai országban. A helyzet élezi, hogy nemrég hazatért számüzetéséből Benazir Bhutto, akit milliós tömeg fogadott. Bhutto számít Musarraf legfőbb riválisának.
A hírügynökségek nem tudnak pontos információkat adni arról, hogy mi előzte meg a Musarraf lépését, de valószínűsítik, hogy az elnök újraválasztásával hozható kapcsolatba, mivel a bíróságnak november 12-ig kell döntenie annak jogszerűségéről. A pakisztáni tévé szerint a hadsereg főnöke hirdette ki a rendkívüli állapotot, hogy megelőzzék az utcai erőszakot. 1999-ben egy puccsal vette át a hatalmat Musarraf, aki akkor a hadsereg egyik főnöke volt.
Musarraf megszólalt
Pakisztánban felfüggesztették az alkotmányt - jelentette be az állami televízió. Később, magyar idő szerint este nyolc óra után Musarraf az állami tévében sugárzott beszédében statáriumot hirdetett a terrorveszélyre hívatkozva, vagyis ezentúl bírósági tárgyalás nélkül bebörtönhözhetnek és akár ki is végezhetnek bárkit.
A pakisztáni népnek szóló beszéde után Musarraf angolul is szólt a tévében. Azt mondta, hogy Pakisztán destabilizálódott, és személyesen nem hagyhatja, hogy ez a nemzet öngyilkosságot kövessen el.
Elemzők szerint Musarraf beszédét egyenesen az amerikai közvéleménynek intézte, erre utal, hogy többek közt Lincolnra is hivatkozott. A pakisztáni elnök azt kérte külföldi kritikusaitól, hogy adjanak még egy esélyt Pakisztánnak, hogy elsajátítsák a demokrácia szabályait. Musarraf figyelmeztetett arra, hogy Pakisztán még fiatal demokrácia, ezért az emberi jogok és a demokratikus játékszabályok betartásában még van mit tanulniuk, de ehhez hosszú évekre van szükségük.
Mégis visszatért
A pakisztáni rendkívüli állapot hírére a legutóbbi jelentések szerint mégis visszatért hazájába Benazir Bhutto volt miniszterelnök: szóvivője szerint gépe leszállt Karacsi repülőterén.
Korábban a hírek arról szóltak, hogy Bhutto nem tud hazamenni Dubaiból, ahova néhány napja érkezett Pakisztánból, rokonlátogatásra.
Bhutto a pakisztáni elnök, Pervez Musarraf egyik legfőbb riválisának számít: több évi száműzetés után október közepén tért vissza Pakisztánba, ahol rögtön pokolgépes merényletet kíséreltek meg ellene.
Benazir Bhutto Karacsi repülőterén várakozott, de sokáig nem hagyta el gépét: környezete attól tart, hogy ha kiszáll, őrizetbe veszik. Szemtanúk szerint a volt miniszterelnök házát mintegy száz katona vette körül. Eközben a dél-pakisztáni nagyváros környékén - amely Bhutto egyik erősségének számít - több helyről is lövések zaja hallatszott.
Benazir Bhutto volt kormányfővégül elhagyta a karacsi repülőteret, és rendőri kísérettel rezidenciájára ment, ahol újságíróknak leszögezte: a rendkívüli állapot kárt okoz a demokratikus folyamatoknak, és ő megvitatja majd más politikusokkal, hogy miként lehetne semmissé tenni az alkotmány felfüggesztéséről hozott döntést.
Új főbíró
A pakisztáni kormány eközben új főbírót nevezett ki a legfelsőbb bíróság élére: az illető már le is tette az esküt. Elődje, a testület többi bírájával együtt, rendőri őrizet mellett elhagyta a bíróság épületét: állítólag rezidenciáikra vitték őket.
A főbíró tisztsége azért ilyen fontos a válságban, mert Iftikhar Mohammed Chaundryt Musarraf tavasszal már egyszer el akarta távolítani hivatalából, de akkor a tiltakozások hatására (sokan, köztük ügyvédek és bírók is bojkottálták a bíróságok munkáját) kénytelen volt visszavonni a döntését. Chaundry többek közt kiállt az emberi jogok betartatása mellett, kritizálta a kormányt, és vizsgálatot indított ellenzéki aktivisták eltűnése miatt is. Ennél is fontosabb azonban, hogy a főbíró szerint alkotmányellenes, hogy Musarraf egyszerre PaiKsztán elnöke és a hadsereg főparancsnoka, ezért véleménye szerint még a jövő év eleji választások előtt le kellene mondania egyik tisztségéről. Ez azonban nagyban rontaná Musarraf esélyeit a kampányidőszak és a választások kézben tartására.
Már lefoglalnak
A pakisztáni rendőrség vasárnapra virradóra körülzárta az Adzs magán televízió épületét, majd a rendőrök behatoltak a tévé helyiségeibe, és megkezdték a műsoranyagok lefoglalását - közölték a tömegtájékoztatási eszköz vezetői.
Tatal Huszain, a televíziós állomás hírigazgatója szerint a rendőrök nem rendelkeztek semmiféle olyan bírói végzéssel, amely felhatalmazást adott volna nekik a lefoglalásra.
Rice sajnálkozik
Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter szombaton "nagyon sajnálatosnak" nevezte a rendkívüli állapot bevezetését Pakisztánban, és reményét fejezte ki, hogy a kormányzat célja továbbra is tervezett választások szabad és tisztességes megtartása.
A CNN hírtelevíziónak nyilatkozva megerősítette, hogy Washington nem fog olyan intézkedéseket támogatni, amelyek nem felelnek meg az alkotmánynak.
Az amerikai külügyminiszter, aki Isztambulban vett részt az Irak jövőjével foglalkozó nemzetközi konferencián, újságírók előtt leszögezte azt is, hogy bármi történjék, Washington arra sarkallja Iszlámábádot, hogy mielőbb térjen vissza a polgári kormányzáshoz. Utalt arra, hogy az amerikai vezetés tagjai közvetlenül Pervez Misarraf pakisztáni elnöktől várnak felvilágosítást a történtekről.