• EU
• Archívum

• Dossziék

• Atomválság
• Litvinyenko
• Észak-Korea
• Szlovák–magyar
• Libanoni konfliktus

• Korábbiak

  • Zavargások Franciaországban
  • Pápadosszié
  • Katrina hurrikán
  • Gázháború
  • EP-választások
  • USA választás 2004
  • Ukrán választás
  • DK-ázsiai szökőár
  • Grúzia dosszié
  • Londoni robbantások
  • 9/11
  • Az iraki konfliktus

Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat

A Tomahawk rakéta magában foglalja az Egyesült Államok hadműveleti politikájának számos alapelvét: rendkívüli távolságból, nagy pontossággal és saját emberi élet veszélyezetése nélkül semmisíti meg a célpontot. A lövedék hajóról vagy tengeralattjáróról indítható; a célt alacsonyan, a radarok által nehezen észlelhetően közelíti meg.

Közbevetőleg: a cirkálórakéta kifejezés - az angol cruise missile tükörfordítása - nem éppen szerencsés. A Tomahawk igazából nem is rakéta - gázturbinás hajtóművel büszkélkedik -, és a legkevésbé sem cirkál, vagyis nem őrjáratozik. A pontos megnevezés a manőverező robotrepülőgép, de hát szinonimákra is szüksége van a sajtónak.

Az Öböl-háborúban kiterjedten alkalmazták a Tomahawkot: a szövetséges támadás első hullámában - az F-117A lopakodókkal együtt - az iraki légvédelem és vezetési pontok kikapcsolásával készítették elő a terepet. Boszniában és Jugoszláviában ipari-katonai célpontokat romboltak le a rakéták.

A Tomahawk hagyományos és nukleáris robbanófejjel egyaránt felszerelhető; egyes értesülések szerint az Öböl-háború idején készenlétben álltak a vörös fejű, atomtöltetű rakéták is. Az Egyesült Államokon kívül a Tomahawkot csak Nagy-Britannia tartja szolgálatban.

Műszaki adatok

Méretek Hossz 5,56 m Átmérő 52 cm Szárnyfesztáv 2,67 m Tömeg 1192,5 kg  Teljesítmény Sebesség 880 km/h Hatótávolság 1104 km  Egyéb adatok Rendszerbe állítás éve 1983 Ár/db 500 000 USD  Képek

N; N;