Külföld

A MiG-23 vadászrepülőgép

2003. 02. 14., 23:19 | Frissítve: 2003. február 17., hétfő 08:58

Az első Öböl-háború utáni iraki légierő összetételéről csak becslések állnak rendelkezésre. A források többsége azonban megegyezik abban, hogy viszonylag sok maradt a MiG-23-as (NATO-kód szerint Flogger) vadászrepülőgépekből, amelyek egy része még mindig üzemképes.

Az 1966-ban tervezett, egyhajtóműves 23-as üzemeltetése egyébként nem egyszerű feladat. Mivel - az akkori divatnak megfelelően - a szovjet mérnökök változtatható állású szárnyakat álmodtak neki, a bonyolult szerkezetű gép - például a MiG-21-eshez képest - gyakori és gondos karbantartást igényel.

A variaszárny a 23-ason három állásban rögzíthető, és a nyilazási szög repülés küzben nem változtatható. A hasznos terhet a nem mozgó, belső szárnycsonkokra, illetve a törzs alá függeszthetik. Teljesen hátracsapott szárnyakkal a repülőgép igen nagy sebességre képes. Elavult fedélzeti elektronikája és fegyverzete miatt ennek ellenére nem ellenfél a korszerű harci gépekkel szemben. A típus ugyan eredetileg elfogóvadásznak készült, későbbi változatai azonban vadászbombázóként is szolgálnak több ország légierejénél. Amerikai vádak szerint az irakiak a MiG-23-as nagy sebességét kihasználva ezeket is távirányítású kamikazeként tervezik felhasználni, tömegpusztító fegyverek célbajuttatásához.

A MiG-23-asokat Magyarországon is használták, majd 1997-ben - takarékossági okokból - a Szu-22-esekkel együtt kivonták őket.

Műszaki adatok
Méretek
Hossz 16,6 m
Szárnyfesztáv 14,26 m
Hasznos teher 2000 kg
Teljesítmény
Maximális sebesség 2,35 Mach
Repülési magasság 18 600 m
Fegyverzet légiharc-rakéták: AA-10, AA-11; nem irányított föld-föld rakéták; 1x23 mm-es GSh-23L gépágyú
Egyéb adatok
Személyzet 1 fő
Rendszerbe állítás éve 1971
Képek
Kattintson a nagyításhoz! Kattintson a nagyításhoz! Kattintson a nagyításhoz!
hirdetés

N; N;
hirdetés