A MiG-23 vadászrepülőgép
()
2003. február 14., péntek 23:19
Az első Öböl-háború utáni iraki légierő összetételéről csak becslések állnak rendelkezésre. A források többsége azonban megegyezik abban, hogy viszonylag sok maradt a MiG-23-as (NATO-kód szerint Flogger) vadászrepülőgépekből, amelyek egy része még mindig üzemképes.
Az 1966-ban tervezett, egyhajtóműves 23-as üzemeltetése egyébként nem egyszerű feladat. Mivel - az akkori divatnak megfelelően - a szovjet mérnökök változtatható állású szárnyakat álmodtak neki, a bonyolult szerkezetű gép - például a MiG-21-eshez képest - gyakori és gondos karbantartást igényel.
A variaszárny a 23-ason három állásban rögzíthető, és a nyilazási szög repülés küzben nem változtatható. A hasznos terhet a nem mozgó, belső szárnycsonkokra, illetve a törzs alá függeszthetik. Teljesen hátracsapott szárnyakkal a repülőgép igen nagy sebességre képes. Elavult fedélzeti elektronikája és fegyverzete miatt ennek ellenére nem ellenfél a korszerű harci gépekkel szemben. A típus ugyan eredetileg elfogóvadásznak készült, későbbi változatai azonban vadászbombázóként is szolgálnak több ország légierejénél. Amerikai vádak szerint az irakiak a MiG-23-as nagy sebességét kihasználva ezeket is távirányítású kamikazeként tervezik felhasználni, tömegpusztító fegyverek célbajuttatásához.
A MiG-23-asokat Magyarországon is használták, majd 1997-ben - takarékossági okokból - a Szu-22-esekkel együtt kivonták őket.
Műszaki adatok |
Méretek |
Hossz |
16,6 m |
Szárnyfesztáv |
14,26 m |
Hasznos teher |
2000 kg |
|
Teljesítmény |
Maximális sebesség |
2,35 Mach |
Repülési magasság |
18 600 m |
Fegyverzet |
légiharc-rakéták: AA-10, AA-11; nem irányított föld-föld rakéták; 1x23 mm-es GSh-23L gépágyú |
|
Egyéb adatok |
Személyzet |
1 fő |
Rendszerbe állítás éve |
1971 |
|
|
|
|
az
oldal tetejére
|