CímlaponA rovat híreiA rovat cikkei
|
A 40 milliárd dolláros Holocaust-követelésVilágtükör: az Index külpolitikai lapszemléje2001. 05. 07., 11:16 | Frissítve: 2001. május 07., hétfő 16:39
Újabb - magyar zsidókat érintő - Holocaust-botrányról számolt be a Forward című New York-i lap. Ezúttal két Auschwitzból megmenekült német zsidó követel 40 milliárd dolláros kártérítést az amerikai államtól. A kártérítést követelők szerint ha a kormány teljesítette volna az elnök parancsát, akkor 400 ezer magyar zsidó menekülhetett volna meg. Külpolitikai lapszemlénkben ezenkívül olvashatnak többek között Bill Clinton áráról, a kínai punkéletről és az indiai gyerekkereskedelemről. USA: Újabb Holocaust-botrány Újabb - magyar zsidókat érintő - Holocaust-botrányról számolt be a Forward című New York-i zsidó lap. Ezúttal két Auschwitzből megmenekült német zsidó követel 40 milliárd dolláros kártérítést a túlélők és a leszármazottak részére. A 87 éves Kurt Julius Goldstein és a 85 éves Peter Gingold azt állítja ugyanis, hogy ha az amerikai légierő bombázta volna a koncentrációs táborokat, akkor mintegy 400 ezer, 1944-1945 között deportált magyar zsidó menekülhetett volna meg. Március 8-án ugyanis erre az álláspontra jutott egy washingtoni bíróság, amely erről értesítette is az amerikai főügyészt. Az amerikai Holocaust-szakértők szerint a kártérítési követelés nevetséges, hiszen jogilag támadnak meg egy katonai akciót.
Ugyancsak nevetségesnek tartja a követelést Micheal Berenbaum, a The Bombing of Auschwitz (Auschwitz bombázása) társszerzője, aki szerint ennyi erővel a német kormányt is meg lehetne támadni, amiért "felépítette" Auschwitzot. Máshogy vélekedik erről Peter Wolz düsseldorfi ügyvéd, aki három évig tanulmányozta az ügy aktáit. Szerinte itt nem a bombázásra kell helyezni a hangsúlyt, hanem az USA - háború ideje alatt tanúsított - magatartására. De nemcsak a kártérítés tárgya, hanem annak összege is éles vitát váltott ki: nehezen képzelhető ugyanis, hogy 40 milliárd dollárt fizetne egy ilyen kétséges követelésre az amerikai állam (ha egyáltalán fizetne), miközben a svájci bankoktól "mindössze" 1,25 milliárd dollárt csikartak ki, továbbá a német kormány 5,2 milliárd dolláros kártérítés fizetésére tett ígéretet. A kártérítés ellen érvelő Marc Stern, az Amerikai Zsidó Kongresszus jogi osztályának vezetője kijelentette, hogy a követelés azt kommunikálja a világ felé, hogy a zsidók anyagi hasznot akarnak húzni a Holocaustból. Kalifornia: Bezárt kapuk az ázsiai informatikusok előtt
India: Gyermekkereskedelem Indiában jövedelmező üzletág a gyerekkereskedelem. Az India Today aktuális számából megtudhatjuk, hogy két nagy, nem kormányzati szervezet is kereskedik indiai gyermekekkel. Az Akció a Társadalmi Fejlődésért (ASD) és a Kokila Home nevű intézet 1000-3000 rúpiát fizet a szülőknek egy-egy gyermek után. Az elvileg szociális célokat szolgáló intézet jutalékot fizet annak, aki rábeszéli a szülőket, hogy adják el a gyermekeiket. A hetilap szerint a nevelőotthonok ugyancsak részesei a nagy üzletnek. Kína: Agybaleset Kína punkjairól ír a South Chine Morning Post hongkongi napilap egyik riportjában. A punkkultúra az elmúlt öt évben alakult ki a kommunista országban, s mára a kezdeti underground-jellegből sokkal inkább a populáris divatirányzat felé veszi az irányt. Klubok, valamint a kínai rendszert és hagyományokat nyíltan leszóló zenekarok gombamód szaporodnak.
A riportból kiderül, hogy a kínai punkok teljes mértékig ellenállnak a kínai hagyományoknak: semmi nem érdekli őket, a szüleikkel balhéznak, az egyetemi felvételi vizsgára és a továbbtanulásra pedig nagy ívben tojnak; céljuk, hogy nevetségessé tegyék a fennálló társadalmi rendet. A "Forradalmat" megélt szülőket egyszerűen lenézik, amiért bedőltek a kommunista ideológiának. A kínai punkélet underground-jellegéből kezd áttérni a populáris, kvázi mainstream vonalra: a punk stílus országos sikerét látva számos kínai zenész azért kezd el punkzenét játszani, hogy meggazdagodjon, mivel a kazetták keresettek. A legnépszerűbb kínai punformációk: Agybaleset, Uhh, Reflektor és a Neveletlenek. Norvégia: Bill Clinton ára Több mint 40 millió forintnak megfelelő összeget kap majd Bill Clinton volt amerikai elnök, amiért május 12-én az Osloban megrendezendő "Vezetés és kommunikáció" elnevezésű konferencián előadást tart - írta a norvég Aftenposten. A konferencián norvég politikusok és cégvezetők vesznek részt. Kapcsolódó anyagok |
hirdetés
|
|||||||||
A kártérítést követelők egy 1944. június 22-én aláírt parancsra alapozzák a vádat: eszerint ebben az időpontban Franklin Delano Roosevelt amerikai elnök arra szólította fel a kormányt, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy megmeneküljenek az európai zsidók. Wolz szerint ez az amerikai vállalati lobbi nyomására nem teljesült, mert egyes cégek a háború alatt kereskedelmi kapcsolatban álltak a náci Németországgal. Wolz szerint ha ekkor az USA légiereje bombázta volna az Auschwitz felé vezető sínpályákat, akkor a koncentrációs táborba tartó magyar zsidók megmenekülhettek volna.
A több száz ázsiai informatikusnak rövid ideig tartott a kaliforniai állam - írja a Far Eastern Economic Review. Az informatikai boom időszakában Ázsia legjobb informatikusait szívta fel a Szilikon-völgy, illetve számos nagy amerikai cég. Abban az időben az ideiglenes tartózkodási engedélyt könnyen meg lehetett szerezni, most azonban fordult a kocka, több vízum érvényessége lejár, anélkül, hogy azt meg lehetne hosszabbítani. Az utcára került ázsiai munkavállalók közül sokan ezért Kanadába mennek át, ahol a high-tech iparban dolgozó külföldiek gyakran azonnal megkapják az állandó tartózkodási engedélyt.
"Arra használjuk a zenét, hogy elmondjuk, amit akarunk" - nyilatkozta a napilapnak az Agybaleset nevű pekingi formáció énekese, aki szerint a kínai rendőrök nem elég műveltek ahhoz, hogy felfogják, miről is szólnak a szövegek valójában.