Lemaradtunk a dobogóról

Öröm vagy csalódás a negyedik hely? Nehéz kérdés, amelyre nem könnyű röviden válaszolni. Indulás előtt a szakvezetés alapvető célként a csapat-világbajnokságra való kijutást jelölte meg, amelyhez az első négy hely valamelyikét kellett elérni. Ezt teljesítette válogatottunk, de majdnem mindenkiben maradt egy kis keserű szájíz, hiszen- nem is annyira titokban- sokan érmet vártak a csapattól.

Titkos (?) éremremények

Válogatottunk az elmúlt évek széthúzása után a lehető legjobb összeállításban utazott el az egykori török fővárosba. Értékszám alapján is elvileg a dobogón lett volna a helyünk, a mieink a harmadik legjobb pontátlaggal rendelkeztek. Az olimpia azonban a sakkozóknál is más, itt sem érvényesült mindig a papírforma. Erre jó példa az olimpia meglepetés-gárdája, a német válogatott, amely értékszám alapján nem tartozott a világ élmezőnyébe, mégis a dobogó második fokáig jutottak. Ellenpéldaként említhetjük az orosz csapatra is veszélyesnek tartott angolokat, akik végül a csalódást jelentő hetedik helyen végeztek. A győzelmet világsztárokkal teletűzdelt ( Halifman, Morozevics, Szvidler) orosz válogatott szerezte meg, amely gyengébb kezdés után magára talált, és végül 'természetesen" fölényesen megnyerte a versenyt.

Álom és valóság

A mieink 'repülőrajtot vettek', két négy-nullás győzelemmel, száz százalékos teljesítménnyel vezették a mezőnyt. A nagy különbségű győzelmek senkit sem tévesztettek meg, a lebonyolításból következett, hogy először gyengébb képességű országokkal kellett játszanunk. Nem kellet sokat várnunk az első komoly rangadóra sem, mindjárt a harmadik fordulóban az oroszokkal játszottunk, és az egész torna minden tekintetében leg- mérkőzésén 2,5-1,5-re sikerült nyernünk! A világbajnok Alekszander Halifmannak, minden túlzás nélkül állíthatjuk Lékó Péter immár ,,mumusa". A budapesti páros mérkőzés után, ezúttal is lejátszotta a tábláról a magyar fiú az orosz klasszist! Ekkor már Buenos Airest emlegettük, lelki szemeink előtt már láttuk is, amint a mienk nyakába akasztják az aranyérmet, és eljátsszák a magyar himnuszt.

A fellegekből azonban nagyon hamar a földre pottyantunk! A negyedik fordulóban az esélytelenebb németek ellen 3-1-re kaptunk ki. Hidegzuhanyként érte mind a csapatot, mind a közvéleményt a kudarc. Talán, ha Portisch nem akar minden áron nyerni a negyedik táblán, és elfogadja a többször felajánlott döntetlent... De a lényegen ez sem változtatott volna túl sokat, csapatunk ,,mély gödörbe" került, még az Anandot nélkülöző India ellen is szerény 2-2-t játszottak csak. A végére összekapták magukat sakkozóink, és a negyedik helyezett ukránok előtt egy pontos előnnyel várták az utolsó fordulót. Mi biztonsági játékkal döntetlent értünk el a szlovénokkal szemben, míg az ukránok megverték a bosnyákokat, így a Bunchholz-pontszámításra maradt a döntés a két egyenlő pontot gyűjtő csapat között. A régi magyar átok ismét bejött, ,,természetesen" az ukránok lettek a harmadikok, míg a mienknek meg kellett elégedniük a negyedik hellyel.

Siker a negyedik hely!

Ne legyünk elégedetlenek, becsüljük meg ezt a negyedik helyet! A sakk világában az utóbbi időben fantasztikus változások történek, hihetetlen nagy a konkurenciaharc alakult ki a válogatottak között. Egyre több olyan válogatott szerepel a világversenyeken, ahol az alsóbb táblás játékosok is magas, 2650 feletti ponttal rendelkeznek. Nagyon sok a fiatal, huszonéves feltörekvő sakkozó, akik már a sakkozás csúcsait ostromolják.

A magyar csapat legjobbja Polgár Judit volt, aki 13 mérkőzésen 10 (!) pontot szerzett. Nem panaszkodhatunk első táblás játékosunkra Lékó Péterre sem, ő 12 meccsen 7.5 pontot gyűjtött. Almási Zoltánt betegsége gátolta a jobb eredmény elérésében, túl sok játszmát adott remire túl könnyen. Az alsóbb táblás játékosok is helytálltak, de talán szerencsésebb lett volna a tehetséges, de rutintalan Ruck Róbert helyén esetleg Csernyin Alekszandert szerepeltetni! A mieink nagyon fiatal csapattal szerepeltek, sok örömöt szerzhetnek még a sportág híveinek.

Gara Anita volt a női csapat legjobbja

Női válogatottunkra sem lehet panaszuk, bár néhány pont és helyezés benne maradt a gárdában. Előzetesen az első tíz hely valamelyikének megszerzése volt acél, de a nyolc közé kerülést is lehetségesnek tartották a szakemberek. Az így elért hetedik hely megfelel a várakozásoknak, bár ha második táblán kevesebb pontot hullajtunk el, néhány hellyel előrébb is végezhettünk volna! A magyar csapatból kiemelkedett az olimpiai újonc, Gara Anita, aki egyedüliként a magyar küldöttségből veretlenül zárta a versenyt. A fiatal versenyző 11 mérkőzésből 7.5 pontot szerzett, ezzel a női csapat legjobbja lett. Az olimpiát az abszolút favorit kínaiak nyerték, megelőzve a Joszelianival, Csiburdanidzével megerősített grúzokat.

Végeredmény Férfiak 1. Oroszország 38 pont 2. Németország 37 3. Ukrajna 35.5 4. Magyarország (Lékó Péter, Almási Zoltán, Polgár Judit, Portisch Lajos, Sax Gyula, Ruck Róbert) 35.5 Nők: 1. Kína 32 pont 2. Grúzia 31 3. Oroszország 28.5 .. 7. Magyarország (Mádl Ildikó, Grábics Mónika, Lakos Nikoletta, Gara Anita) 25