November közepén juthat pénzhez az Újpest

A HLASZ egyik feltétele az lesz, hogy ha az összeg átutalását követően az Újpest FC kft. gazdasági helyzete nem a remélt módon alakul - például csökken a saját tőkéje - akkor az alszövetség saját szakemberét küldhesse ki a folyamatok ellenőrzésére - tudtuk meg Muszbek Mihálytól, a HLASZ gazdasági igazgatójától. A cél az, hogy a hitel javítsa fel a klubot, de annak legyen saját tulajdonosa, vagyis az összes gond ne szakadjon a szövetség nyakába - fogalmazott Muszbek. A gazdasági igazgató kiemelte, hogy az Újpest az idény első három hónapjában nem 100 millió forintos nagyságrendű adósságot, hanem ekkora veszteséget szenvedett el, amelyet tulajdonosi kölcsönből ellentételeztek.

Az UTE labdarúgócsapata

A lilák a június és augusztus közötti időszakban szedték össze a 70-100 millió forintos veszteséget, vagyis az nem a korábbi tartozások következménye - értelmezte a HLASZ által végeztetett könyvvizsgálati jelentés egyik következtetését egy másik futballvezető az Index kérdésére.

Ez nem lehetett túlzottan jó hír a HLASZ vezetése által beindított reform támogatóinak. A program gazdasági részének lényege ugyanis éppen a klubok anyagi helyzetének gyors, néhány éven belül befejeződő megerősítése a csapatokat működtető cégek átvilágítása, állami forrásból származó reorganizációs hitelek nyújtása, esetleg külföldi tőkebevonás révén.

A HLASZ az üzleti alapú reform első hónapjait eredményesen kezdte: a tévés közvetítési jogokat a korábbinál jóval drágábban sikerült értékesíteni, elindult az első osztályú bajnokság létszámának 16-ról 12-re való csökkentése, megtörtént a csapatok átvilágítása és elindult a stadionok korszerűsítése.

A könnyvvizsgálati jelentésből azonban az is kiderült, hogy a vártnál 16 százalékkal kevesebb néző váltott jegyet az első ,,reformbajnokság" első három hónapjának meccseire. Ezen felül fény derült az Újpest óriási veszteségeire és arra, hogy még 4-5 csapat szorulhat reorganizációs HLASZ-hitelre. Egy az Indexnek nyilatkozó tisztviselő szerint a lilák tulajdonosai - a korábbi években megszokott gyakorlathoz hasonlóan - egyszerűen túlvállalták magukat az igazolásokkor és a játékosok szerződéseinek megkötésekor.

A HLASZ reformterve nagy vonalakban hasonlít az - ahhoz 20 milliárd forintos költségvetési keretet kiharcoló - Ifjúsági és Sportminisztérium két éve ismert futballátalakítási elképzeléseivel - egy jelentős kivétellel. Az ISM ugyanis azt javasolta, hogy a klubok átvilágítása és rendbetétele után a bajnokságot szervező és a csapatok résztulajdonában lévő Liga Rt.-t - mely birtokolná a közvetítési és reklámjogokat - tőkeemeléssel külföldi nagybefektető szerezhesse meg.

A HLASZ viszont nem számol ilyen privatizációs lépéssel. Ezt az Index kérdésére Muszbek Mihály megerősítette. Az alszövetség a klubokba vonatna be két-három éven belül egyenként legalább 1 millió dollár (300 millió forint) magántőkét. A HVG júniusban arról írt, hogy a HLASZ nem hivatalos felkérésére az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. Tanulmányt készített, mely szerint érdemes lenne privatizációval kezdeni a reformot. . ,,A tapasztalatunk az, hogy az állami reorganizációk sikerülnek a legkevésbé" - indokolta a gazdasági hetilapnak Nádasy Zoltán, az ÁPV Rt. vezérigazgató-helyettese.

Az ISM eredeti tervei a nagybefektető bevonása mellett tízmilliárd forintos nagyságrendű állami támogatással kalkuláltak, mára maradt az első körben államilag finanszírozott reform. A következő hónapokban dől el, hogy a klubok szokásos ,,puha" állami pénznek tekintik-e a HLSZ nekik folyósítandó hiteleit, vagy azok tényleg katalizálni tudják az üzleti alapú átalakulást.