Halál a botrányos Trans Ausztrálián

Sipos István, a pihenőnap nélküli futás világcsúcstartója úgy indult Ausztráliába, hogy egy nagyszerűen megszervezett versenyen vesz részt, ahol a szervezők 360.000 dollárt szánnak az eseményre.

Sipos István

A maratoni futók legjobbjai jelezték a részvételt a Trans Ausztrálián, ráadásul a szervezők között volt két régebbi ismerőse is, Bernie Farmer és Jessie Riley. A sikeres olimpia után senki nem gondolta, hogy ilyen versenyt rendezhet Ausztrália.

Szinte minden hiányzott a versenyről

Sipos, az Indexnek adott interjújában elmondta, hogy a szervezők az ultramaratonisták futásimádatával éltek vissza. Ebben a sportágban nincs nagy pénz, de a résztvevők mégis szeretik. Sipos - akinek a nevéhez több mint harminc világrekord fűződik -, és aki már megnyerte a Trans Amerikát, szerette volna a most első ízben megrendezett Trans Ausztráliát is sikerrel teljesíteni. Már az elején furcsálottak néhány dolgot. Miért csak az indulhat, aki befizeti a 2000 dollár kaukciót? Ha Európában lett volna a verseny, többen otthagyták volna, de ha már 17.000 kilométert utaztak, hát elindultak...

Ez hiba volt, jöttek rá később többen - mondta Sipos. A versenyről hiányozott az orvos, mentőautó, kisegítő személyzet, versenybíró, kísérő autó. Nem volt előzetes orvosi vizsgálat, sem út menti hűsítők, normális ellátás.

Már a versenyt megelőző fogadásra is mindenki úgy jutott el, ahogy tudott. A reggeli rajtokra szintúgy. Elmondása szerint, ha egy versenyző nem érte el a menetrendszerinti járatot, akkor futott utánuk. Bár nem tudja, hogy ezt ki ellenőrizte, mert volt, hogy sem a startnál, sem a célnál nem volt versenybíró.

Az első helyezettnek 20.000 ausztrál dollárt ígértek a szervezők, míg a második helyezett a felét, a harmadik pedig a negyedét kapja ennek az összegnek. Az 5.-10. helyezettig 1000-1000 dollár üti a résztvevők markát. Ez így jól is hangzik, de a versenyzők kiszámolták, ha valaki végigfutja a 4800 kilométert, annak az minimum 10.000 dollárjába van!

Sipos sokat járatta a száját

Akadt olyan sivatagi rész, amelynek úgy vágott neki a mezőny, hogy a szervezők sem sátrakat, sem fürdési vagy pihenési lehetőséget nem biztosítottak. Természetesen az éjszakai szállást is mindenki úgy oldotta meg, ahogy tudta.

Brian Smith, az áldozat Brian Smith nem a kezdők közé tartozott. Valószínűleg ő is szerette volna átfutni Amerika után Ausztráliát is (1995 óta nem rendeztek transzkontinentális viadalt - a szerk.). Sipos mielőtt hazaindult volna, Smith-től búcsúzott el utoljára. Az aznapi etapon, mintegy három kilométer megtétele után Smith frissítőt kért a feleségétől, ekkor rosszul lett, és a kísérők a cedunai kórházba szállították. Sajnos, a mezőnyt orvos és mentő nem kísérte. Reménykedtek, de a szíve nem bírta tovább...

Sipos bejelentésére, hogy hazajön, a szervezők megkönnyebbülésüket fejezték ki, mert szerintük túl sokat jártatta a száját a magyar futó. A későbbi események azonban mégis őt igazolták.

A verseny ennek ellenére tovább tart. Siposnak arról azonban fogalma sincs, hogyan kaphatják vissza a pénzüket aláírt szerződés hiányában.

Még egy magyar versenyző, Molnár Mihály van versenyben, akinek a pénze már elfogyott, a lábai minden nap egyre jobban fájnak, a gyomra pedig az egészségtelen táplálkozástól kikészült.