Párizsnak fejfájást okoz a 2012-es olimpia

Miután a NOB meghozta döntését, mely szerint 2008-ban Peking redezheti a nyári ötkarikás játékokat, a "nagy vesztes" Párizst már a 2012-es olimpia pályázata foglakoztaja. A téma ugyan a levegőben lóg, de döntés még nincs, az érintett körökben pedig nagyon óvatosan nyilatkoznak. Egyelőre úgy látják, hogy a rendelkezésre álló 400 párizsi sportlétesítmény - közöttük 38 stadion - kevés lesz a legnagyobb nemzetközi versengés igényeinek kiszolgálására.

Kevés a megfelelő létesítmény

A szándék megvan, mondták el a napokban a párizsi Városházán a Le Monde érdeklődésére, de egy világvetélkedő fogadása nemcsak presztízskérdés, súlyos anyagi vonatkozásai vannak. Kiderült például, hogy az uszodák számát tekintve Párizs csak a 24. helyen van a százezernél nagyobb lakosságú 37 francia város rangsorában.

A meglévő és nem is túl jó állapotban lévő 33 vízi sportlétesítménnyel nem vághatnak neki az olimpiának, további 17 korszerű, 8 sávos, 50 méteres medencével rendelkező építményre lenne szükség. Olimpiai igényeket kielégítő versenyuszoda legutóbb az 1924-es játékokra készült, a Georges-Vallerey ma már matuzsálemnek minősül. A számítások szerint 9 új tornacsarnokot is sürgősen fel kellene húzni.

Pénzhiánnyal küszködnek

A párizsi városházán referenciának tekintik a sydneyi játékokra felépített ultramodern uszoda 80 millió eurós (20 milliárd forint) költségvetését, és egyelőre széttárják a karjukat. A fővárosi önkormányzat kasszájában egy fillér sincs ilyen célra, miközben a párizsi uszodák egyharmadának bőven esedékes felújítása is 4,5 milliót visz el. Igaz, teszik hozzá, továbbra is érvényben van az a megállapodás, amely a Városháza, a Párizst magában foglaló Ile-de-France régió és az állam közös tehervállalásáról született, amikor még mindenki abban reménykedett, hogy a francia főváros nyeri el a 2008-as olimpia rendezésének jogát.

Bertrand Delanoe, a főváros tavaly márciusban megválasztott szocialista polgármestere, aki eredetileg nem volt oda az ötlettől, de a nyári célegyenesben már teljes mellszélességgel támogatta a nemzetközi sportesemény tervét, továbbra is szívügyének tekinti a kérdést. Időközben elfogadta azt az érvelést, hogy az olimpiai létesítmények a kivételes esemény után is elegendő közönséget vonzanának a párizsi sportkedvelők köréből. Csak hát az anyagiak!

Döntés az elnökválasztás után

Egyelőre minden döntést zárójelbe tesznek az április végi-május eleji elnökválasztási, illetve júniusi törvényhozási erőpróba előkészületei. Legkorábban tehát szeptemberben érdemes megvizsgálni, van-e elég elszánás és lelkesedés, előteremthető-e a szükséges pénzügyi fedezet a világversenyhez. És a tavalyi nagy kudarc után Párizsban azt is mérlegelni akarják, mennyi az esély arra, hogy a második nekifutás nem hoz ugyanolyan megszégyenülést. A tavaly júliusi "ítélethirdetéskor" a győztes Peking 56 szavazatával szemben Párizsnak csak 18 jutott, még Torontó is megelőzte, a kanadai nagyváros 22 voksot gyűjtött be..

Amerikai vetélytársakkal számolnak

Párizsban úgy tudják, hogy két nagy, izmos amerikai vetélytárs, New York és San Francisco is igencsak készülődik. De abban bíznak, hogy egyik se lesz annyira rendíthetetlen, mint amilyen az óriás ázsiai főváros volt.