Magyarország-Franciaország 94-80
További Sport cikkek
- Csonka Dorottya aranyérmet nyert a korosztályos vívó-világbajnokságon
- 24 óra alatt elvitte az agyhártyagyulladás a 17 éves tornászlányt
- Meghalt Györfi János kézilabda-mesteredző
- Túl van a válogatók felén a HELL Boxing Kings, a fődíj több ezer bokszolót mozgatott meg
- Nem kímélték a doppingellenőrök a magyar Copperfieldet
A gallok vendégjátékának komoly tétje volt a továbbjutás szempontjából, hiszen a hat fős csoportból az első kettő jut tovább biztosan, a harmadik helyezett már függ a többi eredménytől. Ráadásképpen egy héten belül három meccset játszunk - Lettországban és Lengyelországban vendégeskedünk -, így kétségkívül hangulatjavító lett volna a diadal.
Esélyeinket növelte, hogy ezúttal a legerősebb összeállításában lépett pályára a magyar csapat, míg a vendégektől csak négyen rendelkeztek olimpiai ezüstéremmel, Dioumassi, Foires, Palmer, Sciarra.
Nem kezdődött azonban jól a találkozó, hiszen az első negyedben a franciák magabiztosan játszottak, a mieink azonban annál többet kapkodtak, érezhető volt, hogy őket nyomja jobban a tét. A gallok így 8-0-ra vezettek, csapatunk a hazai pályán játszó Kálmán révén tartotta a lépést, és miután dobott egy hármast és egy duplát, 14-13-ra vezettünk.
A negyed ettől függetlenül egállal zárult. A második tíz percben aztán végre elkapta a fonalat Varga Mátyás csapata. Kálmán tartotta hibátlan formáját, és a csereként beállt, nemrégiben honosított Dzunics, Németh valamint Báder is ponterős volt - előbbi tizenegyig jutott, és ő volt a legeredményesebb -, így tíz pontra növekedett az előnyünk, kellett ehhez persze a nagyszerű védekezés is. (40-30)
A félidőre ugyan nem sikerült megtartani ezt a különbséget, így is 45-36 lett. A harmadik felvonásra átmentette a formáját csapatunk, Németh és Dzunics varászolt, Czigler ugyanakkor védekezésben is elsőrangú volt, és tizenöt ponttal, 54-41-re vezettünk.
A francia szakvezető jobb híján időt kért, de nem tudta kitalálni a helyes taktikát, és a mieink pedig továbbra is ellenálhatatlanok voltak - a már említetteken kívül Dávid is magára talált -, és három perccel a játékrész vége előtt már huszonkét ponttal vezettünk. (68-46) A befejezés már nem sikerült ennyire jól, de a különbség csak lassan apadt, tizenöttel vártuk a hajrát.
A zárónegyedben a franciák igen agresszív védekezésre - emberfogásra - váltottak, de Kálmánon ez sem fogott ki, nyolc méterről dobott hárompontost. Gulyás is belejött - a büntetői kincset értek -, így az előnyünk nőhetett, aztán fogyott, de tizenöt pont körül állandósult. A hátralévő percekben sem változott a lényeg: Magyarország biztosan nyert, és ami különösen fontos: az első helyre ugrottunk, és az egymás elleni eredmény is számunkra kedvező, vagyis pontegyenlőség esetén a fraciákat megelőzzük. (Szombaton az ugyancsak négy győzelmet arató Lettországgal, a jövő szerdán Lengyelországgal mérkőzünk.)
A hölgyek Tamperében nyertek fölényesen, 86-57-re, ez a siker pedig azt jelentette, hogy ők is jelentős lépést tettek annak érdekében, hogy kijussanak a következő évi athéni - olimpiai kvótákért zajló - kontinensbajnokságra. A Rátgéber-csapat az oroszokat fogadja, és Szlovéniában szerepel még, ebből szinte biztosan verik a szlovénokat, hiszen itthon negyven pont volt a különbség.
|