Elhunyt Lemhényi Dezső
További Sport cikkek
- Nem kímélték a doppingellenőrök a magyar Copperfieldet
- A párizsi helyzet fokozódik: 40 országból a sportág krémje érkezik Budapestre
- Major Veronika kvótát szerzett sportpisztolyban
- Ráfordultunk a célegyenesre: 100 nap Párizsig
- Javultak Magyarország esélyei Párizsban – 100 nap múlva rajtol az olimpia
Aranyérme mellett egy ezüstöt is nyert
A világháború után hívták meg a válogatottba, szerepelt a londoni olimpián, ahol a csapat második helyezést szerzett. Tagja volt Helsinkiben az aranyérmet nyert együttesnek.
Fiatalon választotta az edzői hivatást; két időszakban, 1953 és 1955, majd 1957 és 1960 között volt a válogatott szövetségi kapitánya. Az általa irányított együttes két alkalommal: 1954-ben és 1958-ban nyert Európa-bajnokságot - mindkétszer átszervezett, megfiatalított csapattal.
Szervezésben is az élenjárt
A válogatott az 1960-as római olimpián a harmadik helyen végzett, és Butykó mester - ez volt széles körben ismert beceneve - külföldön folytatta edzői pályafutását. Előbb Franciaországban, majd Kanadában irányította a válogatottat, közben néhány éven át a Központi Sportiskola vezetőjeként nevelte a fiatalokat.
Kezdeményezője volt az Olimpiai Bajnokok Klubja megalakításának, és annak elnökévé választották. Fáradhatatlanul tevékenykedett az olimpiai bajnokok szociális helyzetének javításáért. A Mező Ferenc Közalapítvány kuratóriumának elnökeként olimpiai érmesek, világbajnokok, idős sportolók, egykori kiváló szakvezetők, özvegyek sorsát viselte a szívén. Az egykori ötkarikás sikerek félévszázados évfordulóján kezdeményezésére olimpiai érmesek jártak Londonban, tavaly pedig Helsinkiben.
A vízilabda halhatatlanjai közé választották
Első számú támasza a felesége, a tornászként ugyancsak olimpiai bajnok Tass Olga volt, akivel az idén ünnepelték 50. házassági évfordulójukat.
Lemhényi Dezső számos magas elismerésben részesült. 1997-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozata) kitüntetést. Az Olimpiai Érdemrendet Juan Antonio Samaranch NOB-elnöktől 1999-ben vehette át. Egy évvel korábban beválasztották az Egyesült Államok-beli Fort Lauderdale-ben működő Hall of Fame, az úszó- és vízilabdasport hírességeit befogadó csarnok tagjai közé.
Az idén Csík Ferenc díjat kapott életútjáért, a magyar sportéletben alkotott maradandó tevékenységéért.