Ujvári Eszter lemondó levele

2004.08.18. 15:58
"Százszoros válogatottként hosszú éveken keresztül öregbítettem a magyar kosárlabdasport hírnevét, és most a pályafutásom, lehet, hogy utolsó évében, minden valós konfliktus hangoztatása nélkül, csendesen és békében szeretném élni mindennapjaimat, és megalapozni a sportpályafutásom utáni, civil életemet" - írta a kosaras szövetség elnökének, Bartha Ferencnek
A százszoros magyar válogatott kosaras irányító, Ujvári Eszter július 26-án ezt a levelet írta a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége elnökéne, Bartha Ferencnek.

Tisztelt Elnök úr! Hosszú várakozás, és vívódás után kényszerültem, ennek a fájdalmas hangú levélnek a megírására. Ez úton szeretném Önnel, mint az MKOSZ elnökével, tudatni, hogy a válogatottal való felkészülésemet, és az ez évi Eb-selejtezőn való részvételemet, szomorúan, de le kell mondanom. Mivel ebben az évben is külföldön, de már a spanyol bajnokságban foglalkoztatnak, új munkaadóm szerződése alapján, a felkészülés kezdete, csapatomnál egybeesik a nemzeti válogatott felkészülési, és csoport mérkőzéseinek időpontjával.

Természetesen - az elmúlt évhez hasonlóan - új csapatommal is minden részletet egyeztettem, annak érdekében, hogy a válogatott rendelkezésére állhassak. Csupán a szövetség irányából vártam, és várom a mai napig, hogy az évek óta húzódó, nem egyedi problémám, megoldásra kerüljön. Sajnos, az elmúlt hat évben a válogatottban szerzett komoly sérüléseim után az események egyetlen vesztese, mindig egymagam voltam. Elveszítettem, illetve megszüntették munkaszerződéseimet(pl:PVSK),anyagi és erkölcsi károkban mindig magamra hagytak. Ugyan nem maradt el egyetlen egyszer sem a szóbeli biztatás, és hogy a következőkben minden rendben lesz, ám ez idáig mindez csupán ígéret maradt!

Tisztelt Elnök úr, döntésem olvasásakor, kérem mérlegelje, százszoros válogatottként hosszú éveken keresztül öregbítettem a magyar kosárlabdasport hírnevét, és most a pályafutásom, lehet, hogy utolsó évében, minden valós konfliktus hangoztatása nélkül, csendesen és békében szeretném élni mindennapjaimat, és megalapozni a sportpályafutásom utáni, civil életemet.

Szomorúságomat csak fokozza, hogy az elmúlt évi távolmaradásom után ebben az évben új hittel jelentkeztem, bízva abban, hogy az elmúlt évek anomáliái nem ismétlődnek meg, és játékommal újra hasznára lehetek a nemzeti válogatottnak, de konkrét intézkedés ez idáig, nem történt a vezetők részéről, csupán a sajtón keresztül a már "megszokott", Ujvárival van megint gond. A néhány napja felerősödött - "természetesen" a nyilvánosság előtt zajló-válogatott, szövetség, és a klubok közötti - nézetkülönbségekből fakadó, adok-kapok, és az ezt eredményező kaotikus állapot pedig, egyenesen félelemmel töltött el!

Kérem, értse meg, még egyszer nem szeretném megtapasztalni a múlt év hasonló időszakának történéseit, hogy nemzeti válogatottként, ismét megalázó helyzetek sorozatát éljem át, hazámban, szándékomon kívül. (Pl:az edzőtáborba való indulás utolsó órájában tudatták velem, hogy nem sikerült megoldani a problémát, igy nem tarthattam a csapattal) Természetesen tudomásul veszem, hogy a szövetség elöljáróinak lehetőségei a megannyi gond megoldásában korlátozottak, de az állandó ígérgetésekből fakadó bizonytalanságba mostanra belefáradtam.

Még mindig nem tudtam munkaadómat, a spanyol csapat vezetőit értesíteni arról, hogy mikortól számíthatnak rám, hiszen még a mai napig nem szóltak a szövetségtől semmit az ügyemben, pedig már csak néhány nap van az indulásig. Csupán a szövetségi edző, főtitkár, és a liga elnök nyilatkozatait olvastam az újságokban, erről-arról.

Mostantól ez legyen az ő belső ügyük. Én még véletlenül sem szeretnék, a magyar kosárlabdasport, egy újabb problémaforrása lenni, ezért határoztam a fentiek szerint! Döntésemet, kérem ne engedje, csupán az anyagiasság irányába terelni mások által, hiszen nem fedi a valóságot!

Tisztelt Elnök úr, azért Önnek jelzem, és azért levélben, mert korábban a válogatottságtól való sajnálatos távolmaradásom miértjéről, a szövetség tisztségviselői, - főtitkár, technikai vezető, szövetségi edző - nem a valóságnak megfelelő információkat adtak közre a válogatott csapattársaim, és a közvélemény irányába.

Kérem Önt, jelezze az illetékesek felé - főtitkár, technikai vezető, szövetségi edző, ligaelnök -, hogy a mostani döntésemet végre kezeljék úgy, ahogy én viselkedtem százszoros válogatottként, éveken keresztül, címeres mezben.