Sztársportolók a kamera előtt és a sajtóban

Számos élsportoló nem találta a helyét aktív pályafutása után az életben, néhányan viszont még nagyobb karrierre tettek szert a média segítségével. Az Index áttekintette az eddigi próbálkozásokat.

A vetélkedőműsorok játékmestere, Egri János volt az első, aki élsportolói múltja után a médiában is érvényesült, és vezető szerepet töltött be. A hatvannyolc esztendős Egri sokszoros válogatott jégkorongozó volt, és már a hatvanas évek végén feltűnt a képernyőn.

Egri János külföldi csapatban is hokizott

"Nyelvismeretemnek köszönhetően '68-ban kaptam egy franciaországi ösztöndíjat, és Grenoble-ba költözhettem, ahol abban az évben rendezték meg a téli olimpiát. Háromszoros magyar bajnokként a város csapatában játszottam, rajtam kívül még négy külföldi, köztük csehek és kanadaiak erősítették a társulatot. Büszkén mondhatom, hogy az olimpiára épített jégcsarnok nyitómérkőzésén, amit a Grenoble és a GAP játszott, jómagam is jégre léptem, és két gólt is ütöttem" - elevenítette fel pályafutásának egyik fontos epizódját az Indexnek Egri János.

Mivel a televízió közvetített az olimpiáról, ő pedig a helyszínen tartózkodott, külsősként besegített a stáb munkájába, közvetített is. Ezek után még négy évet töltött el a sportszerkesztőségnél, továbbra is külsősként, közben az évenkénti hoki-világbajnokságokat kommentálta, majd a '72-es müncheni olimpia bokszmérkőzéseit. "Sok mindent másként láttam, mint az akkori riporterek, így nem is lehettek komolyabb terveim a sportosztályon" - emlékezett vissza a váltásra.

Huszonöt évet töltött vetélkedők vezetésével

A nyári játékok évében már első önálló műsorával jelentkezett, a ma legendának számító Játék a betűkkel című vetélkedővel. Innen kezdve huszonöt éven át vezetett vetélkedőműsorokat - Lehet egy kérdéssel több?, Keresztkérdés, Elmebajnokság, Kérdezz, felelek. Amit kiemelt: ezek közül egyik sem külföldi licenc alapján került képernyőre, és valamennyi műsor magán hordozta elképzeléseit. Elárulta, hogy nem hiányzik neki a média, különösen jelenlegi színvonalán, huszonöt évig tevékenykedett benne, és mit lehetne magas színvonalon tenni a huszonhatodikban.

A nem méltó felkérésre nemet kell mondani

"A viszonyok megváltoztak, nem szeretnék szerepelni, ezért is utasítom vissza a meghívásokat, amelyek különböző show-műsorokból befutnak hozzám. Egyedül a sport jelenthet kivételt, a sportcsatornán szívesen közreműködök a jégkorongmeccseknél" - jelentette ki az öregfiúk-mérkőzéseken mindig csatasorba álló Egri. Hozzátette, időnként nemet kell tudni mondani azokra a felkérésekre, amelyek nem méltóak hozzá.

Úgy gondolja, mindent a sportnak köszönhet - négyévesen kezdett korcsolyázni -, mert a jégkorongtól nagyobb lett a fájdalomtűrése, és jobban bírta a megpróbáltatásokat. A sportág keménysége mindig tetszett neki, és vélekedése szerint csak nyílt gerinctörésnél fordulhat elő, hogy valaki ne a saját lábán jöjjön le a jégről, ellentétben a futballal, ahol egy csuklósérülés után is hordágyon viszik le a játékosokat.

Eltiltás miatt nem mehetett az olimpiára

'64-es olimpiai részvétele azért hiúsult meg, mert kilenc hónapos eltiltást kapott, mert a pályán összeverekedett egyik riválisával.

Egrit még a hetvenes évek elején az atléta olimpikon, Gyulai István követte, aki sportágának eseményei mellett az akkori tévében nélkülözhetetlennek számító műkorcsolyát kommentálta, és először ismertette a kűrruhák fekete-fehér televíziókon észrevehetetlen színárnyalatait. Az ő nevéhez fűződik még a "hogy megnőtt a kis Pötzsch, mióta nem láttuk" mondat - amikor bemutatta az akkori keletnémet korcsolyázó bajnokot.

Gyulai István és fia is riporter lett

Gyulai már riporteri pályája alatt egyengette későbbi diplomáciai tevékenységét, és pillanatnyilag a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) főtitkára. Idősebbik fia, Miklós szinte mindenben követte édesapját, és bizonyos tekintetben túl is nőtt rajta, hiszen ő a nyári olimpia mellett - rövidtávfutóként jutott ki - a télin is részt vehetett, mert tagja volt a '94-es kettes bobcsapatnak. Gyulai Miklós a sporttelevízióban édesapjával is kommentálta a nyári Golden League-viadalokat, majd Athénból a köztévét segítette szakértelmével.

A Magyar Televízió (MTV) két korábbi emblematikus figurája mellett Dávid Sándort is feltétlenül meg kell említeni, aki előbb a sajtóban, később ugyancsak a képernyőn tevékenykedett. Dávid kardvívásban magyar bajnoki címig jutott, aztán a Forma-1-es versenyek voltak elképzelhetetlenek nélküle, és ugyanígy részt vállalt a hazai futam '86-os létrejöttében.

Csisztu: televízió, rádió, könyvek

A kilencvenes években is feltűntek a Telesportban korábbi élsportolók, a tornász Csisztu Zsuzsa például csapattársa, Ónodi Henrietta olimpiai aranyérménél is ott lehetett Barcelonában. Aztán a kereskedelmi tévékhez vezetett az útja, és sorra következtek botrányai, 2001-ben nyilvánosságra került egy szexvideó, amelyikben állítólag ő szerepel, néhány hónapja pedig válása miatt került rendszeresen a bulvárlapok címlapjára. Csisztu nem érezte teljesnek a pályáját a tévézéssel és a rádiózással, és vélhetően gazdasági szempontokból kifolyólag már két könyvet is írt, az egyik életrajzi ihletésű, a másikban webnaplós bejegyzései szerepelnek.

Az államtitkárt a felesége vitte a médiához

A Nemzeti Sporthivatal (NSH) jelenlegi irányítója, címzetes államtitkár, dr. Ábrahám Attila is kacérkodott a médiával. A '88-ban a kajaknégyessel olimpiai aranyérmet szerző Ábrahám is a Telesportban mutatkozott. Az egykori honvédos versenyző így emlékszik vissza munkájának kezdetére.

"A feleségem járt sportújságíró iskolába, jómagam pedig elkísértem egy kerekasztal beszélgetésre, ahol az akkori zsurnalisztajelöltek vettek részt, és négy - Szekeres István, Gyárfás Tamás, Vitray Tamás, Novotny Zoltán - a sportsajtóban vezető szerepet betöltő újságíró. Késve érkeztem, így az első sorban foglalhattam helyet, nem terveztem, hogy beleszólok a beszélgetésbe. Aztán másként döntöttem, mert szerintem érthetetlenül nagy terjedelmet kapott a váci Romanek János sérülése a Fradi-pályán. Úgy gondoltam, a közelgő barcelonai olimpia előtt sokkal fontosabb kérdések is vannak. Ezek után levelet írtam mind a négy vezetőnek, ám csak Vitray Tamás jelzett vissza, aki azonnal felajánlotta, ha van kedvem, nézzek körül a Telesportban. Szót fogadtam, szeptemberben betekintettem a sportszerkesztőségbe, és megtetszett.

Ábrahám az intrikák és az irigység miatt távozott

Ábrahám elmondta, kétszer közvetített, előbb a '94-es mexikói kajak vb-ről, majd egy évre rá Duisburgból. Második ízben élőben, egyedül, de az első volt kalandosabb, mert egy teherautón ülve kellett tájékoztatnia a nézőket. '98-ban aztán a belső feszültségek miatt szakított a Telesporttal, mert intrika és irigység vette körül. "Azt számolták, ki, hány percet kapott a képernyőn, engem pedig óhatatlanul ellenségként kezeltek, és Vitray emberének tartottak. Így nem jó szívvel, de megváltam a médiától" - magyarázta.

Ábrahám sohasem készült a riporteri pályára, de versenyzőként sem tűzte ki a célt maga elé, hogy mindenáron olimpiai bajnok akar lenni, de céltudatosan építette fel pályáját. Jogi diplomát szerzett, angolból nyelvvizsgázott, testnevelői tanári oklevéllel is rendelkezik, de az államtitkári kinevezés is meglepte. Mindazonáltal hasznosnak tartotta a médiában eltöltött éveit, kivált most látja előnyét, amikor rendszeresen interjúkat kell adnia.

Knézy Jenő édesapja nyomdokain

Az Eurosporton tűnt fel először élvonalbeli kosaras pályafutása befejezése után - egy sérülés miatt kellett idő előtt felhagynia a sportággal - a válogatottságig is eljutó ifjabb Knézy Jenő, aki nélkül manapság nincs közvetítés a Tour de France-ról, de a téli sportokban is egyre otthonosabban mozog. A legutóbbi kézilabda-Európa-bajnokságon is közreműködött, előtte a TV3-nál az NBA-t kommentálta.

A párbajtőröző világbajnok, Horváth Mariann is rendszeresen közvetít az Eurosporton - a tenisz és a téli sportok tartoznak a szakterületéhez -, mint ahogy a korábbi gátfutó, Kovács Dusán is.

A kereskedelmi televíziók indulásakor a már említett Csisztu mellett a kétszeres olimpiai bajnok - egyesben és négyesben is nyert - kajakos Kőbán Rita is lehetőséghez jutott a tv2-n, amikor a sporthírekre került sor, de ez az időszak csak néhány hónapig tartott.

Kőbán Ritát egyelőre nem foglalkoztatja a média

Kőbán így nyilatkozott az Indexnek tévés karrierjéről: "'97 őszén kértek fel a csatornától, nekem pedig tetszett a feladat, jól is éreztem magam, ugyanakkor rá kellett ébredjek, sokkal többet kell tanulnom - hírszerkesztésre, beszédtechnikára gondolok elsődlegesen - ebből a világból, hogy kétmillió ember elé nyugodt szívvel kiülhessek. Aztán egyéves kihagyás után újra kajakozni kezdtem, a kettő pedig nem ment együtt, tavasszal abbamaradt a munkám. Egyelőre nincsenek is médiás ambícióim, kiéltem magam akkortájt."

Tapasztalatait összegezve nem titkolta, a képernyő nagy népszerűséget hozott neki, de úgy érzi, túlságosan nagy a média, egyúttal a televízió hatalma, mert az emberek hajlamosak mindent fenntartások nélkül elhinni, amit látnak benne.

Kokó jól érzi magát

A harmadik olimpiai bajnok, az ökölvívó Kovács István nagyobb szerepet és tekintélyt vívott ki magának. Atlantai olimpiai aranya után Havas Henrik biztatására elkezdte a riporter által fémjelzett iskolát, Knézy Jenő tanácsára pedig a Telesport munkájába is belekóstolhatott. A profi karrierje alatt viszont eltávolodott a médiától, hogy aztán a befejezése után mindhárom tévétársaság ajánlatot tegyen neki. Korábbi ismeretsége és a konkrét ajánlat miatt az RTL Klubot részesítette előnyben.

Hamarosan egy vetélkedőműsorban debütált, amelyik lekerült a programból, de Kokó nem értékeli sikertelennek bemutatkozását. "Gyenge volt a műsor, abban a sávban azért nem ért el jelentős nézettséget. Nem is az én műfajom volt, és annál többet képtelenség volt kihozni belőle. Tanulóidőnek viszont tökéletes volt, megismerhettem a stáb és maga a televíziós működését, hátterét" - állította.

A WBO nevű bokszszerzetnél ellenőrként ténykedő Kokó jelenleg a csatorna sportműsorait és a reggeli adást vezeti. Nem tagadta, előbbiekben érzi jobban magát. Úgy véli, sportbeli tapasztalatait nem kifejezetten tudta hasznosítani, de széles világnézetét, és tanulmányait igen. Publikálni is szokott a MIX és a CKM magazinokban, és az olvasói észrevételek alapján úgy gondolja, hogy e téren is sikeres.

Csapó Gábort is felfedezte az RTL Klub

Úgy tűnik, Kokó mellett az RTL Klub szemet vetett egy másik olimpiai bajnokra is, hiszen a Heti hetesben a vízilabdázó Csapó Gábor is szóhoz jutott már, de egyelőre még nem állandó tag. Csapó kisebb filmszerepet is vállalt a hetvenes évek végén.

A Hír Tv sporthíreit a nyártól a világbajnok, olimpikon öttusázó Sárfalvi Péter mondja el a nézőknek, de a csatorna alkalmazza Fráter Viktóriát is, aki ritmikus gimnasztikázóként lehetett tagja az olimpiai küldöttségnek.

Világbajnok főszerkesztők

A sportsajtóban főszerkesztői pozíciót vívott ki magának két korábbi világbajnok öttusázó, Kálnoki Kis Attila és Buzgó József is. Előbbi a CKM-től a napokban szegődött át a Képes Sporthoz, utóbbi népszavás múltja után alapítója volt a Sztársportnak. Az asztaliteniszben világbajnoki címeket szerző Gergely Gábor is belekóstolt az újságírásba, tavaly a Blikk sportrovatát irányította.

A Nemzeti Sport soraihoz is számos korábbi élsportoló tartozott, tartozik. A magasugró csúcstartó, olimpikon, Mátay Andrea jelenleg is sportágával foglalkozik. Rajta lívül a kétszeres válogatott futballista, Zombori András is a futballnál maradt.

Válogatott újságírók

Futballisták közül Zombori Sándor, Bánki József és Dzurják József említhető még meg, bár utóbbi mostanság a malajziai futballkapitány, Bicskei Bertalan munkáját segíti. Törőcsik András a Center szemével publikált hetente jegyzeteket, hozzá hasonlóan Nyilasi Tibor is rendszeresen megosztotta gondolatait, jelenleg a Sport1-en szakkommentátor.

A megyei lapok közül a szegedi Délmagyarország két korábbi élsportolóval is büszkélkedhet, mert Szélpál László a '84-ben ifjúsági Európa-bajnok labdarúgó-válogatott hátvédje volt, Szetey András pedig az Újpesttel BEK-győztes kardvívó. A kosárlabdázó Balogh Judit a Kisalföldben írt, ám egy év után abbahagyta, és most a BEAC szakmai vezetésért felelős.