Sorscsapás éri a magyar sportot?

Már nem szempont az egyenjogúsítás

Akkor a birkózónők még hoppon maradtak, 2004-ben viszont már ők is ötkarikás érmekért küzdhettek. A női boksz viszont nem nyűgözte le a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagságát, és pillanatnyilag esély sincs arra, hogy bekerüljen a programba, így az ökölvívás az egyetlen olyan sportág, amelyikben kizárólag a férfiak szerepelnek.

A NOB pénteken ugyanakkor eldönti, hogy vannak-e olyan sportágak, amelyek elavultak, a kor igényeinek már nem felelnek meg, a nézők nem élvezik, a tévéközvetítés akadályokba ütközik, a népszerűsége visszaesett a világban.

Az athéni olimpia után elkészült elemzés igen komoly bírálattal illette az öttusát, a kajak-kenut, a vízilabdát, vagyis azokat a sportágakat, amelyekben a magyar aranyérmek többsége született. A nyolcból hat. A vívás és a birkózás sem kapott túl jó minősítést, de a két sportág nyugodtabban várhatja a szavazást, mint az előbb említettek. A felsorolt öt sportág adta mind a nyolc magyar aranyat.

A kajak-kenu szerencséje

A helyzet korántsem megnyugtató, ám a magyar illetékesek bizakodnak. Az elmúlt két olimpián a legeredményesebb magyar sportág, a kajak-kenu - Szántó Csaba szerint - nincs veszélyben, de hatalmas felelőtlenség lenne hátradőlni a karosszékben.

Szántó, aki a nemzetközi szövetség technikai igazgatója, úgy véli, a sportág nagy előnye, hogy az evezősökkel együtt vannak, ugyanazon a pályán megrendezhető mindkét viadal. "A költségcsökkentésre ettől még szükség van, kevesebb versenybíróval fogjuk a jövőben lebonyolítani a versenyeket" - mondta az Indexnek.

Bevezethetik a kétszáz méteres kajakversenyeket

Elismerte, állandó kérdés, hogy a nézők számára sokkal élvezhetőbb kétszáz méteres számok felkerüljenek-e a programba. "Állandó napirendi pont az üléseinken, de a tagság meglehetősen megosztott. Felerészben az ezer méteres, a másik fél értelemszerűen a kétszáz méteres futamokat támogatja. Korábban a kajakváltó is volt olimpiai szám, ennek bevezetését is meg kell fontolni, hogy élvezhetőbb és szórakoztatóbb versenyeket szolgáltassunk" - magyarázta.

Szántó szerint 2012-ig biztos a tagság, és nemcsak azért, mert a szlalomversenyek a legnépszerűbb számok közé tartoznak. "A londoni olimpia utáni folytatásban is joggal reménykedhetünk" - összegzett.

A magyaroknak kell a változtatást erőltetni

"A jelenlegi vízilabda nem felel meg a huszonegyedik század kívánalmainak, de szerintem minimális az esély arra, hogy 2012-ben a magyar férfiak és a nők ne legyenek harcban az érmekért" - osztotta meg érzéseit Csapó Gábor, a '76-os olimpia bajnoka.

Csapó már tíz éve is ezt a nézetet vallotta, reformáló ötleteit le is írta, ám azt nem tudja, hol akadtak el a javaslatai. "A sportágban vezető szerepet játszó nemzetnek, a magyarnak kell a változtatás élén járni" - állította.

Vízilabdás struccpolitika

Elgondolása szerint nincs szükség ilyen hosszú medencére - túl sok a holt tér, amit nehézkesen játszanak át a csapatok -, elég lenne huszonnégy yardos is, így felgyorsulhatna a játék, és vonzóvá lehetne tenni Amerikában is. "Akár megtízszereződhetne az igazolt játékosok száma, és az amerikai piac nagyon fontos valamennyi labdajáték számára. Pillanatnyilag a női vízilabda népszerűbb az Egyesült Államokban és Ausztráliában, mint a férfi, ám ez csak az időleges túlélésre elegendő, mindenképpen változtatni kell a merevségen, mert ha ezt a szavazást túl is éli a sportág, a következőt nem biztos. A vízilabda elöljárói struccpolitikát folytatnak" - állapította meg.

A Ferencváros jelenlegi edzője kifejtette azt is, hogy két válogatotton kívül - a szerb és a magyar - nincs tizenhárom világklasszis szintű játékos a csapatoknál, így egy meccset tíz emberrel is végig lehetne játszani. "Így könnyedén le lehetne faragni a részvevők létszámát, amelyik valamennyi sportág esetében alapkövetelmény a NOB részéről" - rögzítette. Emellett, ha a játék gyorsulna, akkor egy játékos sokkal több gólt is lőhetne, mint most, így könnyebben idollá válhatna.

Ott lehet-e Vörös Zsuzsa Londonban?

Az olimpiai mozgalom életre keltője, Pierre de Coubertin szeretett sportága, az öttusa már régóta komoly veszélyben van. '96-ban már nem rendezték meg a csapatversenyt, mondván ugyanazért a teljesítményért ne járjon két érem. Akkor vezették be az egynapos öttusát, amelyik kétségtelenül jóval közvetíthetőbb lett, mint elődje, de aligha volt szórakoztatóbb.

Többen úgy gondolják, hogy azok az idők már elmúlták, amikor az öttusázó ideált testesített meg, most már az a vélekedés, hogy öt sportághoz konyítani kicsit, és nem kiemelkedőnek lenni benne, az nem igazi sportteljesítmény.

A legutóbbi programegyeztetésen ötvennyolc NOB-tag érvelt az öttusa olimpiai tagsága mellett, ami épp a fele a jelenlegi szavazóképes tagságnak. Rájuk ezúttal is nagy szükség lesz a döntéshozatalkor, hiszen a tagság fele plusz egy fő kell ahhoz, hogy 2012-ben is aranyért tusázzanak a magyar versenyzők. Athén bajnoka, Vörös Zsuzsa tervei szerint még ott lesz.)

Nyílt levelet írtak a rögbisek a NOB-nak

Új sportágak felvételére csakis akkor kerülhet sor, ha valamelyik korábbi lekerül - erre utoljára 1936-ban volt példa, akkor a lovaspóló bizonyult idejét múltnak -, ám az öt felvételre váró sportágnak kétharmados szavazati arányra van szükség. Extrém esetben előfordulhat, hogy a lekerülő helyére nem vesznek fel azonnal, csak egy következő ülésen.

Az öt feltörekvő sportág, a golf, görkorcsolya, fallabda, hétfős rögbi, karate közül mindössze az utóbbiban van esély arra, hogy magyar versenyző kiküldetési jogot szerezzen, igaz abban a sportágban éremesélyes is van. A rögbisek olyannyira komolyan gondolják részvételüket, hogy nyílt levelet írtak a NOB-nak, bár ez előreláthatólag vajmi keveset ér.

A magyar szakemberek bizakodnak tehát - sokak szerint a veszélyt előrejelző cikkek is nagyon sokat ártanak -, ám a NOB-nál sohasem lehet előre tudni milyen döntés születik, hiszen a papírforma alapján Párizsnak kellett volna megrendeznie a 2012-es olimpiát, mégis London futott be négy szavazattal.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!