'Csak a fejére emlékszem'
További Sport cikkek
- Leadta nevezését az Európa-bajnokságra, visszatér olimpiai bajnokunk
- Eldőlt, nem lesz orosz és fehérorosz vívó a párizsi olimpián
- Evezőseink bíznak abban, Szeged is magyar kvótaszerző város lesz
- Két magyar a világ legerősebb emberei ellen Budapesten
- Michelisz a 10. helyről is fontos pontokat gyűjtött, vezeti a bajnokságot az első hétvége után
Magabiztosan nyerte meg a múlt heti K1 Magyar Nagydíjat hatezer néző előtt a debreceni Főnix-csarnokban a huszonhárom éves Karacs Attila, akivel a totalfight.com közölt interjút.
Tízévesen kezdett kempózni
A döntő támadás a francia ellen
Az egyik legkeményebb küzdősportba a kempóból érkezett harcos Kings of the Ring-bajnok, a német K1-en harmadik és a hétvégéig huszonnyolc összecsapásán huszonkétszer győzött. Magyarországon azonban még nem lépett szorítóba.
"Tíz éves korom óta sportolok. A BVSC dojojában edzettem Juhász Ferencnél. Az indulataimat és energiámat az edzőterembe vittem, nem az utcára" - idézi fel a kezdeteket. Karacs néhány éve leállt a sporttal, a magánélete kötötte le, majd úgy érezte, hiányzik számára a kempó, és ismét elment korábbi mesteréhez. Egy találkozón abban maradtak, a részleteket később beszélik meg, de Juhász néhány nappal később motorbalesetben meghalt. "De elkezdtem az edzéseket, és azóta nem álltam meg."
A 198 centi magas és százkilós Karacs saját bevallása szerint már napokkal a verseny előtt feszült, "ilyenkor már viszonylag nehezen viselem el a külvilágot."
Ráijesztettek a segítőkre
Debrecenben nem látszott ez a feszültség rajta, Varga Balázzsal már a nyitómenetben végzett, majd következett a még Karacsnál is magasabb és nehezebb francia Patrice Quarteron. Úgy érezte, segítőit megriasztotta a száztíz kilós óriás: "A tekintetekben bizonytalanságot láttam. Nem arra gondolok, hogy nem bíztak bennem, csak hát ott volt az a Kiss elleni meccs."
'Csak a fejére emlékszem'
Karacs kiütötte a francia óriást
Quarteron mindent egy lapra tett fel, semmi védekezés, totális letámadás, idézi fel Karacs. "Nagyon kellemetlen volt, hiszen olyan szélesen támadott, hogy nagyon elmozogni sem lehetett." Egy összegabalyodásnál letapadt a magyar talpa, ezután alig tudott felállni, "de nem akartam, hogy így legyen vége. Ahogy számolt a bíró, megfordult a fejemben, hogy nincs tovább." Karacs azonban folytatta, alig állt a bokáján, majd elkeseredetten kinézett a sarokba és elindult Quarteron felé.
"És megint jött a francia. Csak arra emlékszem, hogy a feje van előttem, és csak arra koncentráltam, hogy a lehető legpontosabban és erősebben eltaláljam az üres pillanatokban. Szűken, egyenesen az állát. És sikerült. Aztán már csak az óriási felszabadultság és a tomboló közönség."
Problémamegoldás a ringben
"A fölös energiák ledolgozásának legjobb és kultúráltabb módja, ha az ember sportol. A lényeg a sport és a tisztelet" - állítja a friss K1-magyarbajnok. A biztonsági cégnél vezető beosztásban dolgozó Karacs elítéli az erőszak minden formáját, mert nincs olyan probléma, amit két ember ne tudna normálisan megoldani, ha mind a ketten azt akarják. "Azonban, ha az egyik ebben nem partner, jöhet a ring, de semmi más."