Már lehet pályázni a 2016-os olimpiára

2007.01.22. 16:59
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke, Schmitt Pál már elküldte a BOM vezetőjének, Szalay-Berzeviczy Attilának azt a pályázati anyagot, amelyik az alapja az esetleges 2016-os olimpiai kandidálásnak. A MOB minden szakmai és diplomáciai segítséget megad, Kamuti Jenő főtitkár viszont úgy érzi, ezúttal sem jutunk el még a pályázatig sem. Pedig fontos lenne a 2020-as vagy még későbbi siker érdekében.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) pénteken közzétette a 2016-os nyári olimpiai játékokra a jelentkezési eljárást. A Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Schmitt Pál ezt továbbította a BOM civil egyesület vezetőjének, Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnöknek.

A közgyűlés kötelez

A NOB feltételei egyértelműen kitérnek arra, hogy kormánygarancia mindenképpen szükséges a pályázathoz, de emellett ugyanilyen fontos a budapesti városvezetés támogatása. Harmadsorban a MOB szerepvállalása is nélkülözhetetlen, hiszen a pályázati anyagot a szervezetnek kell beadnia.

"Bennünket közgyűlési határozat kötelez arra, hogy megtegyünk mindent annak érdekében, hogy a jövőben Budapest olimpiát rendezhessen" - magyarázta a MOB főtitkára, Kamuti Jenő.

Komolyan vennének, ha pályáznánk

"Így természetes, hogy minden szakmai és diplomáciai segítséget megadunk a BOM-nak, hiszen nincs közöttünk feszültség, még ha korábban így is állították be a helyzetet." Pár hónapja Schmitt Pál a NOB-hoz fordult, mert a BOM használta a nevében olimpia szót - eredetileg Budapesti Olimpiai Mozgalomnak hívták az egyesületet -, amire itthon kizárólag az olimpiai bizottság hivatott.

Geszti és Havas is felsorakozott

"A megszerzett pénzt hirdetésekre költik el, és ebben az a visszás, hogy magunknak, magyaroknak hirdetjük, hogy szeretnénk olimpiát, ahelyett, hogy nemzetközi, komoly presztízsű lapokban tennénk a nemzetközi közvéleménynek" - alkotott véleményt a BOM-ról Schmitt Pál az Indexnek adott interjújában.

Schmitt arra gondolt, hogy a BOM mellett felsorakoztak ismert hazai arcok, így például Geszti Péter, Kepes András, vagy Havas Henrik, akik egy tévés reklámkampányban mindannyian kiálltak az olimpiarendezés mellett. Szalay szerint a gazdasági érdekekkel is összefügg egy sikeres pályázat.

Kamuti kifejtette, nem náluk van a labda, és személy szerint nagyon szeretné, ha Budapest ott lenne a kandidálók között. Az eddigi hírek szerint a japán főváros, Tokió, az amerikai Los Angeles, és a brazil Rio de Janeiro mellett Madrid újra pályázik. A spanyol főváros a legutóbbi szavazáson harmadik lett, és ha valószínűsíthető is, hogy London után - a kontinensek közötti rotálás elvének megfelelően - a jogot nem európai város kapja meg, a spanyolok igen elszántak.

Nagy volt a kockázat pár éve

"Jó lenne, ha most eljutnánk a pályázatig, mert komolyan vennének minket." Tudtával a legutóbbi megvalósíthatósági tanulmányt lehet aktualizálni, abban 2002-es árakon 4600 milliárd forintot irányoztak elő a sikeres rendezésre. A Jánosi György vezette sportminisztérium pedig túl kockázatosnak minősítette a vállalkozást, pedig még az akkori miniszterelnök, Medgyessy Péter is aláírta a rendezést szorgalmazó fideszes kérdőívet.

"Valamennyi épeszű embernek támogatnia kell az olimpiarendezést, mert az előnyei kézzelfoghatóak, ám most valamennyi épeszű ember érezheti, ebben a gazdasági helyzetben valószínűleg újra csak álom marad még a pályázat beadása is. Pedig, ha nem pályázunk, akkor jelentősen csökkennek az esélyeink a 2020-as, vagy a 2024-es rendezésre" - nyilatkozta az egykori kitűnő vívó, aki ennek ellenére reménykedik, hogy a főváros megméreti magát.

A pályázat beadási határideje szeptember tizenharmadika, akkor a NOB azt is eldönti, melyik öt város marad versenyben a játékokért.