Magyarország a legjobb európai lábtoll-labdás

Tizenkét éves a Magyar Lábtoll-labda Szövetség, igazán azonban csak most, a hat magyar bronzzal zárult szolnoki világbajnokságon lehetett ráfelfigyelni.

Fehér János: Azt szeretném, ha Magyarországon és Európában széles körben elfogadott sportág lenne a láb-toll-labda, sokan játszanák és komolyabban vennék itthon. Sajnos most még jóval nagyobb a hazai lábtollasozók nemzetközi elismertsége, mint a hazai. Pedig a láb-toll-labda igazi közönségsport Kínában, gyerekek és idősek egyaránt űzik, az utcákon összeverődnek az emberek egy-egy akrobatikusabb lábtollasozó körül. Azt szeretném, ha itthon is megtalálná a helyét.

Milyen gondokkal kell itthon megküzdeni?

Magyarországon több mint száz sportág létezik, a láb-toll-labda támogatottságát tekintve az utolsók közt kullog. Pedig nem csak önálló sportként állja meg a helyét, de kiegészítő mozgásként, ügyesség- és reflexfejlesztő hatása miatt jól illik más sportágakhoz. Például a labdarúgók, tollaslabdázók, röplabdázók jó hasznát veszik, de van olyan műugró is, aki lábtollassal melegít be az edzéseken. A magyar szövetség igyekszik a fiatalok közt minél szélesebb körben megismertetni, rendeztünk már diákolimpiai versenyeket is. Azonban hazánkban igen nehéz a régóta űzött tradicionális sportágak közé betörni, noha attraktív, kreatív és igen látványos sportágról van szó, ami e téren felveszi a versenyt sok más sportággal. Jól mutatja a hazai helyzetet, hogy az előbbiek ellenére igen szerény médiaérdeklődés kísérte a szolnoki vébét.

Hsziao Min kína sportminiszter-helyettes, a Kínai Olimpiai Bizottság alelnöke, a Lábtoll-labda Világszövetség elnöke talán segíthetett azzal, hogy eljött a vébére.

Valóban, a meghívásunkra Magyarországra érkezett kínai miniszterhelyettes asszony mindenütt elismerőleg nyilatkozott a szolnoki vébéről. A Bajnai Gordonnál tett látogatás révén most olyan helyekre is eljutott a sportág híre, ahol eddig semmit nem hallottak felőle.

Hogyan működik a magyar szövetség?

A lábtollas igen fiatal versenysport és mivel nem olimpiai sportág, részben ennek is köszönhető, hogy a magyar szövetség semmiféle állami támogatást nem kap. Saját erőből próbálunk működni, pályázatokon indulunk több-kevesebb sikerrel, a mostani vébét is kölcsönök felvételével tudtuk csak lebonyolítani.

Miképp értékeli a szolnoki versenyt?

A magyar csapat igen szép eredményt ért el, hét számból hat bronzérmet szereztünk. A világbajnokság nagy eredménye ezen kívül számunkra az, hogy eljött hazánkba a sportág két nagyhatalma, Kína és Vietnam, a távolkeleti versenyzőktől ugyanis sokat tanulhatnak a többiek, a következő edzéseken már igen sokan a tőlük látott mozdulatokat gyakorolják majd. Fontos volt az is számunkra, hogy a kelet-európai térségből négy ország is jött: Szerbia, Szlovákia, Lengyelország és Bulgária is küldött csapatot a vébére. Ráadásul Bulgária kivételével ezekbe az országokba magyar közvetítésssel jutott el ez a sport, ők most indultak először világversenyen.

És a korábbi négy vébéhez viszonyítva?

A sportág is fejlődött, a mi versenyzőink is fejlődtek. Jó visszhangja van most a szolnoki vébének, a résztvevők elégedettségüket fejezték ki, és mi szervezőként nagyon örülünk, hogy a szerény lehetőségek ellenére sikeres és jó hangulatú versenyt tudtunk lebonyolítani.