Szegedi stadionpóker milliárdos ingatlanokon

2008.04.03. 15:02
Zavaros csereügylet, önkormányzati látszatpályázat, értékes ingatlanon eltűnő stadion szegélyezi a nagyszabású szegedi sportlétesítmény-fejlesztéseket. Épül uszoda, rendezvénycsarnok, egy sporttelep megújul, egy másik helyett viszont bevásárlóközpontot húzhatnak fel. A beruházó cég olyan telket cserélne el, amit még meg sem szerzett, az önkormányzat készséggel minősíti át a sportcélú ingatlant kereskedelmire, az érintett klub nem enged, a futballszurkolók kiakadnak. Szövevények Szegeden.

A reménybeli új tulaj, illetve a még újabb tulajdonos, vagyis a Szeviép és az SZVSE már három hónappal korábban, szeptember 18-án aláírta az elcserélendő területre vonatkozó opciós szerződést. Ebben rögzítették a júniusi SZVSE-közgyűlési határozatban foglaltakat, vagyis azt is, milyen állapotban kell megkapnia a klubnak az Etelka sori ingatlant. Ez feltétele a Szeviépet illető vételi opciós jog gyakorlásának, amiről a városi közgyűlési határozat után kiderült, teljesíthetetlen. A felek abban is megállapodtak, hogy a város által kiírandó pályázaton konzorciális partnerekként együtt indulnak. Kimondták azt is, hogy a SZVSE-sporttelep akkor kerül a Szeviép tulajdonába, ha az Etelka sori ingatlant a megszabott feltételekkel átadta az egyesületnek.

Nem is előleg, hanem kölcsön

Ezzel a megállapodással együtt kölcsönszerződést is kötött a Szeviép és az SZVSE, mégpedig harmincmillió forintról. Ugyanis a klubközgyűlés után kiderült, a csekk, amelyet Pistrui a 230 milliós támogatás előlegeként otthagyott, nem volt felhasználható, fedezet nélküli volt. A Szeviép inkább kölcsönadta a pénzt Huszáréknak, és kikötötte, abból hárommilliót az APEH felé fennálló tartozás kiegyenlítésére kell fordítani. Rögzítették, amennyiben az opciós szerződés érvényét veszíti, az egyébként is adósságoktól sújtott SZVSE-nek harminc napon belül kamatostól vissza kell fizetnie az összeget. A pénztelen klub mostanra szinte teljesen elköltötte a pénzt, rendezte belőle tartozásait.

Hogyan lehet megvenni a pályákat?

A klub és a Szeviép közötti szerződés a cégre bízta annak megoldását, hogy az ingatlan eladható legyen. A tilalmat ugyanis az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló, 1996. évi LXV. törvény - amely alapján az SZVSE és az önkormányzat is hozzájutott pályájához - rendelkezései szerint feloldható.

Röviden, időrendben

2007 tavasza: a pénzzavarban lévő SZVSE elnöksége tárgyalásokat kezd pályája eladásáról a Szeviép-cégcsoporttal
2007. június 5.: az SZVSE közgyűlése sporttelepe eladásáról dönt
2007. június: az NB III.-ba jut a Tisza Volán SC, 18-án céget hoznak létre a működtetésére
2007. szeptember: a Szeviép többségi tulajdont szerez a DVTK-ban
2007. szeptember 18.: az SZVSE és a Szeviép opciós szerződést köt a Kossuth sgt.-i ingatlanra, a cégcsoport 30 millió forintot kölcsönad a klubnak
2007. október: a Szegedről átirányított Vágó Attila a DVTK edzője, őt az ügyvezető és játékosok is követik
2007. október: az SZVSE megkeresi a MÁV-ot a Kossuth sgt.-i épületek sorsával kapcsolatban
2007. december 14.: Szeged közgyűlése dönt az Etelka sori centerpálya eladásáról, beindítja az uszodaberuházást és támogatja a Szeviép rendezvénycsarnok-építését a Kálvária sugárúton
2007. december 29.: a futballpályák eltűnése miatt tiltakozó szurkolói csoport, a Szeged Ultras transzparenseken üzen a városvezetésnek
2008. január: az SZVSE és a MÁV egyeztet az épületek eladásáról
2008. január-február: a tiltakozók sikertelenül próbálnak egyeztetni Botka László szocialista polgármesterrel és a városvezetés más tagjaival
2008. február 5.: az Együtt a Szegedi Labdarúgásért Mozgalom tagjai sajtótájékoztatót tartanak
2008. február: kétszer próbálkozik, sikertelenül, a népi kezdeményezést szorgalmazó aláírásgyűjtés elindításával a tiltakozók csoportja
2008. február: kiírják a pályázatot az Etelka sori centerpályára, a határidő április 21.
2008. február 20.: változik a rendezvénycsarnok helyszíne, a Mars téren építkezik a Szeviép
2008. március: egyesületté alakul az Együtt a Szegedi Labdarúgásért Mozgalom
2008. március 6: az SZVSE elnöksége rendkívüli, tisztújító közgyűlést hív össze április 10-re

"Az elidegenítéshez, illetőleg a terheléshez e törvény szerint a sportigazgatási szerv vezetője méltányosságból hozzájárulhat. A hozzájárulásról a zárszámadás keretén belül a sportigazgatási szerv vezetője a sportpolitikáért felelős miniszter útján ad tájékoztatást"- mondja ki a jogszabály. Az elidegenítéshez akkor járulhat hozzá az arra illetékes, ha az ingatlant azonos vagy hasonló sportcélú, értékében egyező, vagy azt meghaladó ingatlan szerzése, építése érdekében kérik. Jelenleg, sportminisztérium híján, a területet felügyelő Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) vezetője jogosult a méltányossági hozzájárulást megadni. A szegedi kérelmek ügyét biztosan nem hátráltatja a tény, hogy államtitkárként a tárca második embere Újhelyi István, a város egyik szocialista országgyűlési képviselője, valamint a Szeviép tulajdonában lévő Pick Szeged társadalmi elnöke.

Úgy tudjuk, a kérelmet még egyik esetben sem nyújtották be, de a látszat ellenére nincsenek elkésve, ugyanis a méltányossági eljárást szabályozó 3/2004. (III. 23.) GyISM-rendelet szerint csatolni kell az eladásról szóló szerződést vagy előszerződést. Ilyeneket még nem írtak alá.

A konstrukció lényege, hogy nem is kell különösebben nagy hátszélre hagyatkozni. Az önkormányzat már korábban jelezte, az Etelka sori sporttelep egyik szegletében versenyuszodát akar építeni a város. A közgyűlés 2007. december 14-én döntött a beruházás megindításáról, és a 2010-ig megvalósítandó, előreláthatóan összesen 3,18 milliárd forintba kerülő uszoda költségeinek egy részét fedezné a centerpálya eladásából befolyó összeg. Az azonos vagy hasonló sportcél tehát egyértelmű, a meghaladó érték szintén. Nem bonyolultabb a helyzet az SZVSE-pálya továbbadásával sem, mert a törvény hasonló ingatlan szerzéséről is beszél. Ez pedig a SZEOL-pálya cseréjével teljesíthető feltétel lenne. Vagyis: az önkormányzat az uszoda építése miatt eladhatja a Szeviépnek a centerpályát, ami viszont megfelelő csereérték lehet az SZVSE-pálya fejében.

Mi mennyit ér?

Mindkét ügyletnél lényeges szempont tehát az ingatlan értéke, ami viszont függ attól, hogy a rendezési terv, valamint az építési szabályzat milyen hasznosítást engedélyez az adott területen. Általános érvelés, hogy a sportcélú ingatlanok nem érnek sokat, mert pályák üzemeltetéséből nagy hasznot nem lehet húzni. Jelenleg mindkét szóban forgó területre sportcélú hasznosítás van előírva. A közgyűlés a decemberben meghozott határozatban - a 15 éves sportcélú hasznosítás mellett - 692 millió forintban határozta meg az Etelka sori ingatlan pályázati alapárát. "Ezt magam is sokallom, mivel ott csak sportcélú hasznosítás lehetséges, de az ingatlanszakértő állapította meg az árat" - tárja szét a karjait az alpolgármester. A 4,3 hektáros telek négyzetméterenkénti árát 11430 forintban határozták meg, a stadiont - az elbontandó három lelátóval együtt - és a salakos futópályát 140 millió forintra, a felújításra szoruló, 3000 ezer fősről ezer férőhelyesre fogyó főlelátó alatti öltözőt negyvenmillióra értékelték.

Képek még

Nehezebb az SZVSE-pálya értékének a meghatározása. Bár hivatalosan egyetlen érdeklődő volt a Szeviép a sporttelepre, Szokol állítása szerint megkereste őket egy angol befektetői csoport, amely 1,3-1,6 milliárd forintot ajánlott volna, amennyiben kereskedelmi célra lehet használni. Állítólag megkereste az önkormányzatot, de a városháza nem reagált az ajánlatra. Merészebb becslések szerint a plázával szembeni telek 2-2,5 milliárd forintot is érhet. A fentiek alapján azt most már tudjuk, hogy adott esetben a Szeviép mennyit fordítana a megszerzésére. Az SZVSE-nek juttatna 230 millió forintot, az Etelka sori pálya legalább 692 millió forintjába kerülne, az ott kötelező felújításra pedig 500 milliót szánna a cégcsoport. Ehhez még jön a MÁV-nak az épületért fizetendő, egyelőre ismeretlen összeg. Vagyis Pistrui számlálója is legalább 1,4 milliárdnál áll.

Tavaly még nem lehetett bevásárlóközpont

Képlékeny viszont, hogy mi lesz azon a területen. Tavaly júniusban a tervekben azóta két helyet is megjáró sport- és rendezvénycsarnok - amit szintén a Szeviép épít - helyének volt kiszemelve. Sőt az is felmerült, hogy egy kisebb, 6-8 ezres stadion is épülne itt. Ezt Szentgyörgyi és Pistrui sem mondta ki az SZVSE-közgyűlésen, azt azonban határozottan kijelentette az alpolgármester, hogy megmarad a terület sportfunkciója. Amit a városvezető a leghatározottabban cáfolt, az az volt, hogy a Kossuth sugárútra kereskedelem települhet, és ott bevásárlóközpont épülne.

Az év végére már változott a koncepció, és nemcsak a Szeviép, a város is kijelentette, városkapu funkciót kap a megszűnő sporttelep; a hírekben meg is jelent, hogy bútoráruházat épít majd a cégcsoport.

A Szeviépnél a váltást azzal magyarázták, hogy a város kérte, a rendezvénycsarnok máshol épüljön fel. A létesítményről szóló, december 7-i közgyűlési előterjesztésben Szentgyörgyi a Szeviép érdekeivel magyarázta a koncepcióváltást. Az alpolgármester azt vezette elő, hogy a saját ingatlanjain közösségi célokat megvalósító Szeviépnek cserébe befektetéseiért szüksége van a "birtokába kerülő két ingatlan (a Mars téri és az SZVSE-pálya) kereskedelmi célú hasznosítására, tekintettel arra, hogy a saját kereskedelmi célú területének nagyobb részén nem kereskedelmi fejlesztést hajt végre". Az alpolgármester tehát a SZEOL-pályára kiírt pályázatról szóló döntés napján tárgyalt előterjesztésben, a pályázati határidő előtt hónapokkal nevezte az elcserélésre váró SZVSE-pályát a Szeviép birtokába kerülő területnek.

Változó koncepció

A cégcsoport ekkor már - illetve még - a saját telkén, a városszéli Móravárosi körút-Kálvária sugárút sarkon készült felépíteni a sportrendezvényeken 5500 férőhelyes, a kongresszusokra, koncertekre akár hétezresre bővíthető csarnokot. A befektetés egyik fő indoka az is, hogy az évről évre a férfi kézilabda Bajnokok Ligájában induló Pick Szegednek 2009-től legalább ötezres csarnokra van szüksége a küzdelmek második szakaszában. Azért a kézilabdaklubot is tulajdonló Pistruiék a befektetők, mert uniós támogatásra - a versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés pályázaton - a megyei jogú városok nem jogosultak. Az ÖTM alá tartozó Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) koordinálta pályázaton pedig 800 millió forintra számítanak.

Ingatlan Helye, mérete Régi tulajdonos Ügylet/ár Vevő Új funkció Beruházó, beruházási érték
SZVSE-pálya Kossuth sgt.-Vásárhelyi P. u. sarok, 3,8 ha SZVSE Csere; 230 millió Ft és felújított Szeol-pálya Szeviép bevásárlókp. Szeviép; nem ismert
Etelka sor, SZEOL-pálya Felső-Tisza-part 4,3 ha Szeged MJV Eladás; nyílt tárgyalásos pályázat; 692 millió Ft Később; komoly érdeklődő: SZVSE-Szeviép konzorcium Változatlanul sporttelep, de felújítva, átadva az SZVSE-nek Szeviép; kb. 500 millió Ft
Etelka sor, dobópálya Felső-Tisza-part Szeged MJV - - uszoda Pályáztatás; 3,18 mrd Ft
Volán-buszállomás Mars tér Tisza Volán Zrt. Csere; új buszállomás a Kálvária sugárúton Szeviép Rendezvény- és sportcsarnok Szeviép; 3mrd Ft

A rendezvénycsarnok ekkor még osztozott volna a területen a Tisza Volán új buszállomásával, amelynek szintén a Szeviép lesz a beruházója. Utóbbi felépíti előbbinek az állomást, amelyet tartósan bérbe ad neki, cserébe viszont megkapja a jelenlegi buszpályaudvar telkét a központi helyen lévő Mars téren, valamint a Volán Bakay Nándor utcai telephelyét is.

Az ultrák beszólnak

Tavaszra azonban változott a koncepció, és a csarnok már nem az új buszállomás szomszédságába kerül, hanem a Mars téren épül fel, a tervek szerint 3 milliárd forintból.

Tavaszra más is változott a városban, ami egy elszánt csoport ellenkezését váltotta ki. A Szeviép tulajdonában lévő Tisza Volán SC feljutása az előző őszön belelkesítette a futballszurkolókat, akik már abban reménykedtek, hogy a stabil utánpótlás-nevelő bázissal rendelkező egylet újra elérheti a másodosztályt. Őszre fizetési gondjai akadtak a klubnak, majd előbb Vágó Attila, aztán az ügyvezető Dlusztus Imre, végül két meghatározó játékos költözött északra, a Diósgyőri VTK-hoz. A miskolci focivállalkozásban ugyanis előbb kisebbségi, majd többségi tulajdont szerzett a Szeviép.

Ezzel az Alföld-csoportban sokáig vezető TVSC megtorpant. A szurkolók, akik becsapva érezték magukat, ekkor szereztek tudomást az SZVSE-pálya csapatukat is érintő eladásáról. A városban a minőségi futball jövőjét, esélyét féltők tavaly december 29-én, az újszegedi sportcsarnokban rendezett teremfoci-tornán léptek a nyilvánosság elé. "Miért PICKeltek a focira?", "Szegedi sporttámogatás=KÉZIvezérlésű pazarlás", állt az Ultras Szeged transzparensein, melyeket a kilátogató városvezetők is láthattak.

Még januárban népi kezdeményezés indult arra, hogy a város közgyűlése tárgyalja meg a szegedi futball helyzetét, miután sikertelenül próbálták felvenni a kapcsolatot a város vezetőivel. Az erre vonatkozó aláírásgyűjtés íveit hiányosságok miatt kétszer sem hitelesítette a város jegyzője, ezért országos aláírásgyűjtésbe kezdtek. "Nem NB I.-es csapatot kérünk, csak garanciát arra, hogy a városnak lesz stadionja, maradnak futballpályái, ahol edzhetnek a gyerekek. Ezt szeretnénk, nem háborút, a politikát pedig szeretnénk kizárni az akciónkból" - mondták a kezdeményezők február eleji sajtótájékoztatójukon.

Népfrontos tiltakozás

Az alpolgármester szerint politikai indokok is vannak az ellenkezés mögött, az ellenzék például nem érdekelt abban, hogy a szocialista polgármester létesítményeket adjon át a következő választások előtt. "Mi ez, ha nem politika?" - mondja Szentgyörgyi, és az árpádsávos zászló előtt, Nagy-Magyarország pólóban feszítő szurkolók fotóját mutatja.

Az Együtt a Szegedi Labdarúgásért Egyesület tagjai azonban hangoztatják, nem párt- vagy világnézeti alapon szerveződnek, ugyanúgy van közöttük jobboldali szavazó, mint Che Guevara-pólós szélsőbalos. Az ellenzők jogi képviseletét dr. Juhász Máté, a Szegedi Zsidó Hitközség ügyvédje vállalta. A jogász, aki korábban maga is ultra volt, éppen azért állt az ügy mellé, hogy ne tüntethessék fel politikai színben a tiltakozást. Juhász fontosnak tartja, hogy a tiltakozók tudtukon kívül ne kövessnek el szabálysértést, esetleg bűncselekményt közleményeikkel, leveleikkel, ő ebben segít.

"Mi nem az uszodát és a rendezvénycsarnokot ellenezzük, hanem furcsának tartjuk, hogy ezekhez a beruházásokhoz ingatlanügyleteket kapcsoltak" - állítja Kohári Nándor fideszes önkormányzati képviselő. Ő annak a sportbizottságnak az elnöke, amelyet a koncepcióhoz kapcsolódó három előterjesztés közül kettőnek a tárgyalásából kihagytak. Kohári szerint a városvezetés túl nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy ellenzéki elnöke van a testületnek, mert a koalíciós többség úgyis megszavazza a javaslatokat. "Minket nem zavar, ha a szocialista polgármester létesítményeket ad át, mert azok a városnak készülnek. De ebben az esetben úgy látjuk, bárhogyan is csavarjuk, a sportlétesítmények száma csökken. Már javasoltuk, a város a létesítmény-fenntartási keretből juttasson a saját tulajdonnal rendelkező egyesületeknek, azok pedig pédául a város iskolásainak biztosítsanak sportolási lehetőséget. Ezt a javaslatunkat elvetették" - tette hozzá.

Még több focipálya

Az elmúlt hetekben feszültebb lett a hangulat, az alpolgármesterhez a fogadóórán besurranó ellenzők már élesebben fogalmaznak. "Mi nem a létesítményfejlesztések ellen vagyunk, de miután a városvezetés elutasította a párbeszédre irányuló kísérleteinket, egyre egyértelműbb, hogy ingatlanspekuláció húzódik meg a háttérben" - jelentette ki Nógrádi.

A város nem fog stadiont építeni

A Szeviép szerteágazó szerepvállalása miatt kézilabda-futball konfliktusként is értelmezhető a helyzet, az ultrák szerint ugyanis Pistruiék nem akarják, hogy minőségi foci legyen a városban. Az szerintük sértené a Pick Szeged érdekeit. Emellett azt is keveslik, hogy az önkormányzat csak kétmilliót áldoz évente a fociutánpótlásra.

"A városban nincsenek meg a futball feltételei" - vallja Pistrui, aki bevallottan a kézilabdát szereti. Ő belátta, a Szeviép nem támogathatja ugyanolyan szinten mindkét sportot a városban, az ugyanis tarthatatlan lenne, hogy egyszer az egyik, másszor a másik csapat nevében győzködnék a potenciális támogatókat.

A városvezetés is úgy gondolja, nem az ő dolga a minőségi futball megteremtése. "Senki ne gondolja, hogy az önkormányzat fog stadiont építeni. Ezt anyagilag nem tudjuk bevállalni, ehhez szponzort kell keresni" - jelentette ki Szentgyörgyi, aki szerint nem fájó, hogy az Etelka sori pálya kikerül a város tulajdonából, mert megszabták, hogy azon milyen fejlesztéseket kell végrehajtani. A Tisza Volán felnőttcsapata évente 11 milliót kap Szegedtől, de az alpolgármester szerint a város elsődleges sportfeladata az utánpótlás-nevelés támogatása. Erre évente négymilliót költenek, és most keresik a lehetőségét annak, hogy a Tisza Volán Focisuli csapatai újabb edzéslehetőséghez jussanak.

"Mi csak azt szeretnénk megtudni, mikor lesz a városnak futballstadionja, hogy a gyerekek megfelelő helyen edzhessenek" - mondja a focisulit üzemeltető Tisza Volán SC elnöke, Kővári Árpád. A szegedi kézilabda első nagy sikereit elérő korábbi férfi szövetségi kapitány tizenöt éve vágott bele a magas szintre eljutó utánpótlásnevelésbe. Kővári is úgy látja, ha nincsenek megfelelő létesítmények, a fiatalok számára nem lesz vonzó a futball Szegeden. Márpedig most 300-400-an edzenek az Etelka sori műfüves pályán, a mellette lévő füves - a helyi szlengben pockos - pedig az uszodaépítéskor felvonulási terület lesz.

Változtatni akarnak

Március végén úgy nézi ki, a többi beruházás is veszélybe kerülhet, mert az SZVSE-nél többen elégedetlenek a megváltozott pályázati feltételekkel. A kiírás ugyanis azt jelenti, hogy a tavaly szeptemberi opciós szerződésben foglaltak már nem teljesíthetőek. Huszár Zoltán úgy véli, az egyik lehetőség az, hogy a megállapodásnak megfelelően nyújtják be a pályázatot, amit az önkormányzat vagy elfogad, vagy nem.

"Nyomást érzünk, és úgy tűnik, bele vagyunk kényszerítve ebbe az üzletbe" - mondta az elnökségben az ellenzéket képviselő Szokol. Az elnökség elégedetlen tagjai elérték, hogy április elejére rendkívüli közgyűlést hívnak össze, amely a tisztújítás mellett a Szeviépppel kötött megállapodást is tárgyalja majd. Szokol nem titkolja, jobb feltételeket akarnak: "A körülmények változtak, változtasson a vállalkozó is."

Az alpolgármester azonban felháborítónak tartja, hogy az SZVSE-sek sokallják a 15 éves sportcélú hasznosítási kötelezettséget. Szokolék azzal érvelnek, hogy a klub a mostani pályát is ilyen kötelezettséggel kapta meg, és az időszak lejárta előtt eladni kényszerül otthonát. Szentgyörgyi szerint egyértelmű, egyesek nyerészkedni akarnak, erre utal, hogy a terület egy részének kereskedelmi célú átminősítését szeretnék. "Nekem úgy tűnik, az ellenzők nem sportolni akarnak, hanem keresik a kibúvókat, mert ki akarnak vonulni a szerződésből."

Egy másik helyen tett kijelentése szerint azonban Szentgyörgyi nem bízik abban, hogy az SZVSE képes lesz fenntartani új pályáját. A tanácsadó testületként működő, bizonyos szegedi egyesületeket tömörítő Városi Sporttanács egyik idei ülésén a Felső Tisza parti stadion sorsáért aggódókat azzal nyugtatta, hogy úgy véli, néhány év múlva úgyis az önkormányzat fogja azt üzemeltetni. "Mindegy, hogy mi van a tulajdoni lapra bejegyezve" - állította a városvezető.

"Ez a program azt bizponyítja, nem cél a városban a sport leépítése, sőt, növeli a sportlétesítmények számát. Azt akarjuk, hogy minden sport kapja meg a területeiet. Jelenleg nincs olyan hely, ahová el lehet hozni egy nagy rendezvényt, egy jelentős koncertet - mondja a cégével milliárdos beruházásokra készülő Pistrui. A Szeviép-tulajnak nyűg a nagyszabású program körüli huzavona, a csatározások, ha az SZVSE-pálya megvétele borul, kiszáll az egészből. - Jöjjön más, aki beletesz ebbe az egészbe 4,6 milliárd forintot. Nekem az a fontos, hogy a kézilabdacsapatomnak legyen hol játszania. Ha ez megvan, engem más nem érdekel."