16 év után nyerhet KEK-et a Veszprém

1992 után ismét megkisérelheti a Veszprém elhódítani a KEK díszes serlegét. Kiéheztek a királynék városában egy ilyen sikerre. Azóta csak három finálé jött össze, győzelem nem. A veszprémiek a 92-es diadalt követő kiírásban, majd 1997-ben ismét próbálkozhattak a KEK döntőjében, de csak az ezüstig jutottak. 2002-ben már a legrangosabb nemzetközi viadal, a BL fináléjába is eljutott az akkor Fotex néven brillírozó Veszprém, de a trónra nem sikerült felülnie. Most hat év után - igaz, "csak" a KEK-ben - ezt újra megpróbálhatja. Ha azzal a precízséggel működik a csapat motorja, mint a svájciak elleni visszavágón, akkor lesz remény arra, hogy idén nemcsak nemzetközi kupadöntőik számát gyarapítják.

A KEK-elődöntő sorsolásánanál a szerencse kegyeltjeinek tartották a veszprémi gárdát, hogy a spanyolokat és németeket elkerülve a legprecízebb óra márkanevét viselők csapatával ajándékozta meg őket. Azonban a svájciakat ismerve nagy hiba lett volna lebecsülni őket. Sajnos ezt az első meccsen éppen a veszprémiek bizonyították be. Tízgólos vezetés után azt hitték a Mocsai-fiúk, hogy a bab is hús. Nem hinném, hogy a férfi szakághoz visszaigazolt mesterük akár csak a legrosszabb álmában is gondolt volna arra, hogy a lányok után az "erősebb" nem is megteszi vele azt a csúfságot, hogy tetemes előnyét elherdálja. Szerencsére itt a visszavágó lehetőséget adott a csorba kiköszörülésére. Persze mondhatjuk, hogy ennél nagyobb vész ne érjen minket, mint egy döntetlen idegenben, a KEK-elődöntőben. Igen, az eredmény önmagában elfogadható, sőt akár még dicséretes is lehetne, de profi együttes tízgólos fórt egy félidőn belül soha, sehol nem adhat el.

Márkanév a kézilabdában

A Schaffhausen ma már márkanév a svájci kézilabdában is. A Kadetten Schaffhausen GCZ hosszú évek óta a helvét bajnokság egyik éllovasa, három éve a bajnoka. Edzőjük neve Svájcon kívül is jól cseng. Goran Perkovac Atlantában olimpiai elsőséget szerzett és edzőként is letette a névjegyét.

Sokszoros magyar kapcsolatai vannak a Kadettennek. A Veszprémben edzőként és játékosként is sikereket elérő Kocsis Pál jó negyedszázada játékosként segítette a svájci élvonalba őket, és napjainkban is a szolgálatukban áll. Később a svájci bajnokság felsőházába Fodor Jánossal együtt kerültek, majd Vass Gábor és a jelenleg Balatonfüreden fazonszabászkodó Kotormán Attila öregbítette a magyar kézilabda hírnevét a helvéteknél.

Az idei év a negyedik, amire Perkovac mesterrel együtt készülnek, és jó esélyeik vannak egy újabb aranyra. Az exjugoszláv sztár exjugoszlávokkal erősítette meg a svájciakat Szlovéniától Horvátországon keresztül Boszniáig. Jöttek aztán Romániából és persze Svájcból is erősítések. Nem világsztárok, de biztos kezü mesteremberek. A KEK-elődöntőbe az MKB-hoz hasonlatosan egy BL-csoportkörös szereplésen keresztül vezetett az útjuk. Ők is kudarcként élték meg a legerősebb kupából való búcsújukat, amit a KEK-menetelés enyhített. Szerencsére kevésbé, mint a Veszprém búját, hiszen a döntőbe azért a mi fiaink jutottak.

Annyira nem lebecsülendő ez a svájci gárda, hogy az idei BL-sorozatban otthon verte a Zágrábot és döntetlent játszott a Leónnal (és most már az MKB Veszprémmel is). Mi több, a spanyoloktól idegenben is csak egygólos vereséget szenvedtek. Tavaly megkeserítették a Pick életét is a Bajnokok Ligájában. Szegeden döntetlent játszottak, és az utolsó fordulóban ki-ki mérkőzésre kényszerítették a későbbi magyar bajnokot.

Szívósan tapadtak

A Svájcban elért döntetlen - kialakulásának a csúfsága ellenére - jogos reményeket ébreszthetett Veszprémben, de ehhez még a visszavágót, egy kőkemény meccset is meg kellett nyernie a héten a magyar bajnoki fináléba is bejutott veszprémieknek. Nagy volt a tét, a tavalyi bajnoki ezüstérem, majd a BL-ből az első csoportkör utáni kiesést követően minimum az összes lehetséges döntőbe (KEK, MK, bajnoki) való bejutást és ott is a fényesebb érmek túlsúlyát várják az MKB hívei, köztük a szponzorok is. A döntők közül kettő összejött, most a medálok fényesítésén van a sor.

A zsúfolásig telt veszprémi csarnokban az első taps a nézőtéren feltűnő Lazarovot fogadta. (Bizony, vele előrébb tartana az MKB.) Ilyés sérülése rendbe jött, nem így a kisebbik Iváncsiké. Helyette egy átlövő, Putics került a csapatba, Pásztor most sem fért a kispadra. Cozma heteseivel indult a találkozó. Ellene és a javára is ítéltek. Ideges volt a játék, amit a kimaradt hazai helyzetek mutatnak. A három-kettő-egyes nyitott védekezést kiválóan játszó svájciak átjátszása nem volt könnyű. Cozmát és az őt váltó Gált se sikerült igazán megjátszani, így a befutásokra és az egy az egyezésre kellett hagyatkozni. Ebben Eklemovic és Vujin is alakított, de a fiatal balkezes ki is hagyott párat. Sajnos a könnyű gólok nem jöttek, de a félidő felére így is elmentek a hazaiak öttel. A veszprémi hatos falat nehezen játszották át a svájciak. A huszadik perc után lazult a figyelem hátul, csikorogni kezdett a játék elöl. A svájciak meg jöttek. Szívósan tapadtak, feljöttek háromra, nem lehetett őket leszakítani, sőt a játékrész befejezése előtt már kettőre csökkent a hazai előny. Jól jött a szünet. Egy kis pihenés testben és főleg a fejekben.

Négyet a közönségnek

Úgy indult a második félidő, ahogy szerettük volna, de aztán úgy folytatódott, ahogy nem. Gyorsan négy gól lett az előny, aztán emberelőnyből kaptunk kettőt, és újra ott voltunk, ahol abbahagytuk. A Schaffhausen úgy volt az MKB-val, mint foxi a lábtörlővel: nem engedte el. Tartották a mínusz kettőt, sőt a 39. percben egyre is feljöttek. Sajnos Peric ebben a szakaszban nem találkozott a lövésekkel és a Veszprém baloldali támadói veszélytelenek voltak. Szerencsére Vujin és Gulyás pótolta őket. Peric mentségére két dolog szólhat: a középső védelem se segítette ebben az időszakban, és - ami a legfőbb dolog - fel tudta szívni magát. Fogta a ziccereket, és ezzel tartást adott a csapatnak.

A huszadik perc itt is fordulópontot jelentett, de szerencsére most pozitívat. Elhúzott öttel a Veszprém, és hiába kezdett kapaszkodni a Schaffhausen, ez most már nem jött össze. Peric mindent fogott, Iváncsik Gergő akkor lőtt először gólt a második félidőben, amikor nagyon kellett. Az utolsó négy percben végig emberhátrányban játszottak a hazaiak, de ez nem zavarta őket, és a végén hat góllal nyertek.

A végeredménynél sokkal, de sokkal nehezebb volt ez a meccs. Talán még szerencse is volt a múltheti - plusz tízről döntetlenre adott - rossz végjáték, mert a Veszprém így messze nem nézte le az ellenfelét, sőt! Nem volt villogás, de szívósan küzdöttek a fiúk, megbirkóztak a rosszabb egyéni teljesítményekkel, és végig vezetve bejutottak a KEK-döntőbe. Nagy sikere ez a magyar férfi szakágnak, amelyet nagyon meg kell becsülni. A győzelem hat góljából meg legalább négyet indokolt a fantasztikus hazai közönség javára írni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!