A huszonnyolc éves Lékó Péter pályafutása alatt kétszer már megnyerte a dortmundi sakkszupertornát, vasárnapi döntetlenjével pedig harmadszor is a legjobb lett a német városban.
A győzelem persze nem olyan jelentőségű, mint az előző, a 2002-es volt, hiszen az akkori sikerrel kihívhatta az uralkodó világbajnokot.
A mostani viszont önbizalmat adhat neki a folytatásra, a Grand Prix-sorozatra. Egyben igazolta: a Carlsen elleni párosmeccs elbukása után nem tört meg, inkább erős lelki tartással erőt merített a vereségből. Újításokat kutatott, és sikeresen használta is azokat.
A magyar nagymester az utolsó fordulóban a németté vált Arkagyij Najdiccsal ült asztalhoz, és tudta, hogy egy döntetlennel már behozhatatlan lesz az előnye. A világos bábukat vezetve a 31. lépésben meg is egyezett riválisával, hogy nem nyüstölik egymást tovább.
Lékó sorsdöntő meccse a szombati volt, amikor az addig vezető német Gustafssont sötéttel verte, és az élre ugrott. Nagy jelentőségű volt még a tornán, hogy az ukrán Ivancsukot - aki negyedik a világranglistán - felülmúlta, ez lendületet adott neki.
A világbajnok Kramnyik ellen többször került bajba sötéttel, most viszont Kállai Gábor nagymester szerint elegánsan és könnyeden játszott, egy percre sem bizonytalanodott el.
Lékó Péter sikerével várhatóan a világranglistán is előreléphet a tizedik helyről.