Érdekel a sport? Szereted a sikersztorikat?
Most 184 olimpiai arany történetét olvashatod el féláron!
Pulai már úgy ránt be, mint a királyok
További Sport cikkek
- Az Index egyik cikke is felkerült az AIPS médiadíjának szűkített listájára
- A tervezettnél jóval többe kerülhet a francia adófizetőknek a párizsi olimpia megrendezése
- A kislányával volt a magyar olimpikon, amikor azonnal megérezte, nagy a baj
- Műtét miatt nem indulhat Párizsban a britek olimpiai bajnoka
- Újra megbukott az ifjúsági világbajnok magyar kajakozó, súlyos eltiltást kapott
Már csak ötszáz nap van hátra a következő olimpiáig: 2010. február 12. és 28. között a kanadai Vancouver rendezi a huszonegyedik téli játékokat. A világ második legnagyobb területű országa harmadszor ad otthont olimpiának, 1976-ban Montrealban nyári, 1988-ban Calgaryban téli játékokat tartottak.
Az ország második legnagyobb városa, a nyugati partvidéken található Vancouver a második tenger melletti olimpiát rendezi az 1952-es oslói után. A kanadai helyszín több szempontból is leg: a legnagyobb város az eddigi rendezők között, és a játékok idején a legmelegebb az éghajlata a februári 4,8 Celsius fokos átlaghőmérséklettel. Magában a városban 611 ezren élnek, vonzáskörzetében, Greater Vancouverben összesen 2,2 millióan.
Vancouver épp tíz éve indult el a rendezéshez vezető úton, amikor 1998-ban, a kanadai olimpia bizottság szavazásán a duplázásra készülő Calgaryt, illetve a 2002-es játékokról csalás miatt Salt Lake City mögött lemaradt Québec Cityt előzte meg a 2010-es pályázásért. A város vezetői nem önkényesen határoztak a pályázatról: az ügyben kiírt népszavazáson a szavazók 64 százaléka támogatta a rendezés ötletét. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság öt éve, prágai ülésén döntött úgy, hogy a dél-koreai Pjongcsanggal és az ausztriai Salzburggal szemben Vancouver lehet a huszonegyedik téli játékok helyszíne.
A tengerszinten fekvő város mellett a másik fő helyszín a tízezres Whistler lesz. Az alpesi számok mellett a bob, a szánkó és a szkeleton versenyeit is itt rendezik. A Vancouvertől 120 kilométerre északra található városka Észak-Amerika egyik legjelentősebb síközpontja, évente kétmillióan fordulnak meg itt. Magában Vancouverben a műkorcsolyázók, a rövidpályás gyorskorcsolyázók és a curlingesek, illetve a jégkorongozók küzdenek. A hokitorna meccseit a Canucks csarnokában, NHL-szabályok szerinti pályán rendezik. A nyitó- és a záróünnepséget az 55 ezres, befedhető BC Place stadionban tarják. Olimpiai faluból kettő lesz, Vancouverben és Whistlerben is fognak lakni sportolók. A kanadai város nem okoz sok aggodalmat, a rendezés elnyerése óta eltelt időben gyakorlatilag valamennyi helyszínnel elkészültek, a legtöbb létesítményben ebben a szezonban már tesztversenyeket rendeznek.
A 2010-es játékok programja csak egy ponton változik a négy évvel korábbihoz képest, összesen 86 aranyat osztanak ki a torinói 84-gyel szemben. Felkerült a műsorba a síkrossz, a férfiak és a nők versenye egyaránt, ami - látva a snowboardosok hasonló, látványos és izgalmas, Torinóban debütált műfaját - jó döntésnek tűnik. A Vancouverrel kapcsolatos kevés huzavona egyike épp egy kimaradó sportághoz kötődik, a síugrónők egy csoportja bíróságon támadta meg a szervezők döntését, miszerint ők nem lehetnek ott a téli olimpián.
Az ötszáz napos évforduló a jegyértékesítés kezdetét is jelenti gyakorlatilag: pénteken kezdik a kétmillió belépő eladását. A szervezők azt ígérik, a jegyek fele nem lesz drágább 100 dollárnál (16 ezer forint), negyede pedig ötvennél is kevesebbe kerül (nyolcezer forint). A legdrágább belépőket a hokidöntőre lehet megvenni: 775 dollárért, vagyis 125 ezer forintért, igaz erre a meccsre is be lehet jutni akár 56 ezer forintért is.
„Az elnökség előző ülésén még a pekingi olimpiát tárgyaltuk, a következőn már a vancouveri játékok lesznek terítéken” – számolt be a hazai felkészülés állásáról Molnár Zoltán, a Magyar Olimpia Bizottság (MOB) igazgatója. Az előkészületi bizottság megalakult, van csapatvezető is, hamarosan pedig meghatározzák a jövő évi felkészülésre fordítható összegeket. Pontos elvárásokat nem fogalmaztak meg, ez később várható, viszont elképzelhető, hogy a bobnégyes hiányában kisebb lesz a 2010-es csapat, mint a torinói volt. A cél a 2006-os húsz magyarnál több versenyző, és néhány pontszerző hely elérése lenne.
Molnár az előző téli olimpia után azt javasolta, hogy szabadkártyások – az ország jogán – ne utazhassanak a játékokra, csak azok vehessenek részt , akik saját jogukon kiharcolták a kvótát. A közgyűlés azonban leszavazta az indítványt. Az igazgató úgy látja, bár Magyarország adottságai miatt több téli számban is esélytelen a jó szereplésre, sífutásban és biatlonban is jobban kellene szerepelniük versenyzőinknek. Ezekben az esetekben szerinte nem lehet mindent a körülményekre fogni.
Ahhoz, hogy ne kisebb, sőt a torinóinál sokkal nagyobb legyen a vancouveri magyar küldöttség, a jégkorong-válogatott tehetne a legtöbbet. Az A csoportba idén feljutott együttesnek két selejtezőtornán kellene túljutnia ahhoz hogy, a 2010-ben a már biztosan résztvevő Oroszországgal, Csehországgal és Szlovákiával mérkőzhessen. A novemberi, budapesti viadalt magabiztosan kell nyerniük Szuper Leventééknek: Horvátország, Litvánia és Szerbia lesz az ellenfél. Jövő februárban, Rigában már más lesz a felállás a házigazda Lettország, Olaszország és Ukrajna ellen. Igaz, most csak mi és a lettek vagyunk ott a világelitben, és a szakvélemény szerint az olimpiai indulás joga, vagyis az első hely elérése nem egészen lehetetlen célkitűzés.
A MOB-igazgató szerint a téli sportágakban egyetlen igazán nemzetközi élversenyzőnk, Sebestyén Júlia szintén küzd a vancouveri részvételért. A 27 éves műkorcsolyázónő, aki 2004-ben Budapesten Európa-bajnok lett, negyedik olimpiájára készül, ami feltehetően pályafutása utolsó állomása lesz. Sebestyén a jövő márciusi, Los Angeles-i világbajnokságon a legjobb tízbe szeretne kerülni, mivel azzal két kvótát szerezne Magyarországnak. Egyelőre még nem dőlt el véglegesen a Hoffmann Nóra, Makszim Zavozin jégtáncpáros jövője: az orosz származású, de amerikai állampolgárságú sportolót még ki kell adnia a tengerentúli korcsolyázó szövetségnek.
A Torinóban legsikeresebb magyar téli sportolók, a rövidpályás gyorskorcsolyázók – akik 26 év után szereztek pontot – Kanadában még közelebb akarnak kerülni a világ legjobbjaihoz. A szakágvezető Boda Csaba azt mondta, a 2006-os negyedik és ötödik hely (Huszár Erika, illetve Knoch Viktor egyaránt 1500 méteren) túlszárnyalásáról egyelőre nem beszélnek, most még a kvalifikációban kell az akkorinál is jobbat elérniük. Ezt azt jelenti, hogy a legutóbbi négy versenyzővel szemben Vancouverben tíz magyar indulhatna a rövidpályás gyorskorcsolyázók között, ha a női, illetve a férfi váltó is kijutna az olimpiára. Erre a következő szezonban esedékes válogatóversenyen lesz majd esélyük, azonban a mostani idény is nagyon fontos a kvalifikáció szempontjából. A rövidpályás gyorskorcsolya nagy tornáin ugyanis a hat megelőző Világkupa-versenye eredményei alapján készítik el a kiemelést, és mivel ennyi van egy szezonban összesen, már a mostaniak közül is több bele fog ebbe számítani.
Egyedülálló tettre készül a 2000-ben kenu kettesben, 500 méteren Novák Ferenccel olimpiai bajnok Pulai Imre. A 41 éves sportoló a szánkósok között akar ott lenni a téli játékokon. „Abszolút megvan az esélyem, hogy ott legyek. Egyesben is megpróbálom, párosban, Seregi Gergő barátommal azonban könnyebben kijuthatok” – latolgatott Pulai. A vízhez más halmazállapotban szokott bajnoknak egykori kajakos barátja mutatta meg a kerekes szánt, az azonban nem olimpiai szám, így őt csak a jégteknőben űzött változat érdekelte. Már Torinóba is szeretett volna kijutni, az azonban nem sikerült, 2010-et nagyobbik fiával akarta megpróbálni, ő viszont még maradt az úszásnál.
Pulai az előző szezonban csak egy Világkupa-futamon tudott indulni, az utolsón, idén már a versenyek legalább felére szeretne eljutni. „Ha összejönne az évi négyszáz csúszás, garantált lenne a fejlődés. Egyértelmű már most is, hogy jobbak lettünk. A szánkózás kedvez a fizikai adottságaimnak, itt ugyanis nem kell futni a rajtnál, mint a bobosoknál, illetve a szkeletonosoknál, amivel nagy hátrányban lennék. Most már úgy rántok be, mint a királyok, csak a lecsúszáson kellene javítanom.”
Mindehhez minél több pénz kell. A szánkó maga nem drága, mindössze 200 ezer forint, szemben a több millió forintba kerülő bobbal. Azonban egy lecsúszás 20 euróba kerül a németországi Königssee-ben, és ebben a szezonban az utazás is sok pénzt emészt fel. Pulai így az edzések mellett a pénz utáni kilincseléssel is múlatja az időt. Az egykori kenus felkészülését a MOB is támogatja, hárommillió forinttal, de társa költségeire még ugyanennyit kell összeszedniük a támogatóktól.
Ez a szezon még mindig a tapasztalatgyűjtésé lesz, hogy jövőre már élesben a vancouveri helyekért küzdjön a kenus olimpiai bajnok és társa.