Vendel
7 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Pulai már úgy ránt be, mint a királyok

2008.09.30. 07:54
Sebestyén a negyedik olimpiájára készül, a kenus bajnok szánkóra szállt, a hokisok újabb csodát tehetnek, a rövidpályás gyorskorcsolyázók a világelitbe készülnek – 500 nap múlva téli olimpia Vancouverben. A helyszínek nagy része már készen van, sok izgalmat nem fognak okozni az előkészületek.

Már csak ötszáz nap van hátra a következő olimpiáig: 2010. február 12. és 28. között a kanadai Vancouver rendezi a huszonegyedik téli játékokat. A világ második legnagyobb területű országa harmadszor ad otthont olimpiának, 1976-ban Montrealban nyári, 1988-ban Calgaryban téli játékokat tartottak.

Az ország második legnagyobb városa, a nyugati partvidéken található Vancouver a második tenger melletti olimpiát rendezi az 1952-es oslói után. A kanadai helyszín több szempontból is leg: a legnagyobb város az eddigi rendezők között, és a játékok idején a legmelegebb az éghajlata a februári 4,8 Celsius fokos átlaghőmérséklettel. Magában a városban 611 ezren élnek, vonzáskörzetében, Greater Vancouverben összesen 2,2 millióan.

Vancouver épp tíz éve indult el a rendezéshez vezető úton, amikor 1998-ban, a kanadai olimpia bizottság szavazásán a duplázásra készülő Calgaryt, illetve a 2002-es játékokról csalás miatt Salt Lake City mögött lemaradt Québec Cityt előzte meg a 2010-es pályázásért. A város vezetői nem önkényesen határoztak a pályázatról: az ügyben kiírt népszavazáson a szavazók 64 százaléka támogatta a rendezés ötletét. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság öt éve, prágai ülésén döntött úgy, hogy a dél-koreai Pjongcsanggal és az ausztriai Salzburggal szemben Vancouver lehet a huszonegyedik téli játékok helyszíne.

A tengerszinten fekvő város mellett a másik fő helyszín a tízezres Whistler lesz. Az alpesi számok mellett a bob, a szánkó és a szkeleton versenyeit is itt rendezik. A Vancouvertől 120 kilométerre északra található városka Észak-Amerika egyik legjelentősebb síközpontja, évente kétmillióan fordulnak meg itt. Magában Vancouverben a műkorcsolyázók, a rövidpályás gyorskorcsolyázók és a curlingesek, illetve a jégkorongozók küzdenek. A hokitorna meccseit a Canucks csarnokában, NHL-szabályok szerinti pályán rendezik. A nyitó- és a záróünnepséget az 55 ezres, befedhető BC Place stadionban tarják. Olimpiai faluból kettő lesz, Vancouverben és Whistlerben is fognak lakni sportolók. A kanadai város nem okoz sok aggodalmat, a rendezés elnyerése óta eltelt időben gyakorlatilag valamennyi helyszínnel elkészültek, a legtöbb létesítményben ebben a szezonban már tesztversenyeket rendeznek.

A 2010-es játékok programja csak egy ponton változik a négy évvel korábbihoz képest, összesen 86 aranyat osztanak ki a torinói 84-gyel szemben. Felkerült a műsorba a síkrossz, a férfiak és a nők versenye egyaránt, ami - látva a snowboardosok hasonló, látványos és izgalmas, Torinóban debütált műfaját - jó döntésnek tűnik. A Vancouverrel kapcsolatos kevés huzavona egyike épp egy kimaradó sportághoz kötődik, a síugrónők egy csoportja bíróságon támadta meg a szervezők döntését, miszerint ők nem lehetnek ott a téli olimpián.

Az ötszáz napos évforduló a jegyértékesítés kezdetét is jelenti gyakorlatilag: pénteken kezdik a kétmillió belépő eladását. A szervezők azt ígérik, a jegyek fele nem lesz drágább 100 dollárnál (16 ezer forint), negyede pedig ötvennél is kevesebbe kerül (nyolcezer forint). A legdrágább belépőket a hokidöntőre lehet megvenni: 775 dollárért, vagyis 125 ezer forintért, igaz erre a meccsre is be lehet jutni akár 56 ezer forintért is.

„Az elnökség előző ülésén még a pekingi olimpiát tárgyaltuk, a következőn már a vancouveri játékok lesznek terítéken” – számolt be a hazai felkészülés állásáról Molnár Zoltán, a Magyar Olimpia Bizottság (MOB) igazgatója. Az előkészületi bizottság megalakult, van csapatvezető is, hamarosan pedig meghatározzák a jövő évi felkészülésre fordítható összegeket. Pontos elvárásokat nem fogalmaztak meg, ez később várható, viszont elképzelhető, hogy a bobnégyes hiányában kisebb lesz a 2010-es csapat, mint a torinói volt. A cél a 2006-os húsz magyarnál több versenyző, és néhány pontszerző hely elérése lenne.

Molnár az előző téli olimpia után azt javasolta, hogy szabadkártyások – az ország jogán – ne utazhassanak a játékokra, csak azok vehessenek részt , akik saját jogukon kiharcolták a kvótát. A közgyűlés azonban leszavazta az indítványt. Az igazgató úgy látja, bár Magyarország adottságai miatt több téli számban is esélytelen a jó szereplésre, sífutásban és biatlonban is jobban kellene szerepelniük versenyzőinknek. Ezekben az esetekben szerinte nem lehet mindent a körülményekre fogni.

Ahhoz, hogy ne kisebb, sőt a torinóinál sokkal nagyobb legyen a vancouveri magyar küldöttség, a jégkorong-válogatott tehetne a legtöbbet. Az A csoportba idén feljutott együttesnek két selejtezőtornán kellene túljutnia ahhoz hogy, a 2010-ben a már biztosan résztvevő Oroszországgal, Csehországgal és Szlovákiával mérkőzhessen. A novemberi, budapesti viadalt magabiztosan kell nyerniük Szuper Leventééknek: Horvátország, Litvánia és Szerbia lesz az ellenfél. Jövő februárban, Rigában már más lesz a felállás a házigazda Lettország, Olaszország és Ukrajna ellen. Igaz, most csak mi és a lettek vagyunk ott a világelitben, és a szakvélemény szerint az olimpiai indulás joga, vagyis az első hely elérése nem egészen lehetetlen célkitűzés.

A MOB-igazgató szerint a téli sportágakban egyetlen igazán nemzetközi élversenyzőnk, Sebestyén Júlia szintén küzd a vancouveri részvételért. A 27 éves műkorcsolyázónő, aki 2004-ben Budapesten Európa-bajnok lett, negyedik olimpiájára készül, ami feltehetően pályafutása utolsó állomása lesz. Sebestyén a jövő márciusi, Los Angeles-i világbajnokságon a legjobb tízbe szeretne kerülni, mivel azzal két kvótát szerezne Magyarországnak. Egyelőre még nem dőlt el véglegesen a Hoffmann Nóra, Makszim Zavozin jégtáncpáros jövője: az orosz származású, de amerikai állampolgárságú sportolót még ki kell adnia a tengerentúli korcsolyázó szövetségnek.

A Torinóban legsikeresebb magyar téli sportolók, a rövidpályás gyorskorcsolyázók – akik 26 év után szereztek pontot – Kanadában még közelebb akarnak kerülni a világ legjobbjaihoz. A szakágvezető Boda Csaba azt mondta, a 2006-os negyedik és ötödik hely (Huszár Erika, illetve Knoch Viktor egyaránt 1500 méteren) túlszárnyalásáról egyelőre nem beszélnek, most még a kvalifikációban kell az akkorinál is jobbat elérniük. Ezt azt jelenti, hogy a legutóbbi négy versenyzővel szemben Vancouverben tíz magyar indulhatna a rövidpályás gyorskorcsolyázók között, ha a női, illetve a férfi váltó is kijutna az olimpiára. Erre a következő szezonban esedékes válogatóversenyen lesz majd esélyük, azonban a mostani idény is nagyon fontos a kvalifikáció szempontjából. A rövidpályás gyorskorcsolya nagy tornáin ugyanis a hat megelőző Világkupa-versenye eredményei alapján készítik el a kiemelést, és mivel ennyi van egy szezonban összesen, már a mostaniak közül is több bele fog ebbe számítani.

Egyedülálló tettre készül a 2000-ben kenu kettesben, 500 méteren Novák Ferenccel olimpiai bajnok Pulai Imre. A 41 éves sportoló a szánkósok között akar ott lenni a téli játékokon. „Abszolút megvan az esélyem, hogy ott legyek. Egyesben is megpróbálom, párosban, Seregi Gergő barátommal azonban könnyebben kijuthatok” – latolgatott Pulai. A vízhez más halmazállapotban szokott bajnoknak egykori kajakos barátja mutatta meg a kerekes szánt, az azonban nem olimpiai szám, így őt csak a jégteknőben űzött változat érdekelte. Már Torinóba is szeretett volna kijutni, az azonban nem sikerült, 2010-et nagyobbik fiával akarta megpróbálni, ő viszont még maradt az úszásnál.

Pulai az előző szezonban csak egy Világkupa-futamon tudott indulni, az utolsón, idén már a versenyek legalább felére szeretne eljutni. „Ha összejönne az évi négyszáz csúszás, garantált lenne a fejlődés. Egyértelmű már most is, hogy jobbak lettünk. A szánkózás kedvez a fizikai adottságaimnak, itt ugyanis nem kell futni a rajtnál, mint a bobosoknál, illetve a szkeletonosoknál, amivel nagy hátrányban lennék. Most már úgy rántok be, mint a királyok, csak a lecsúszáson kellene javítanom.”

Mindehhez minél több pénz kell. A szánkó maga nem drága, mindössze 200 ezer forint, szemben a több millió forintba kerülő bobbal. Azonban egy lecsúszás 20 euróba kerül a németországi Königssee-ben, és ebben a szezonban az utazás is sok pénzt emészt fel. Pulai így az edzések mellett a pénz utáni kilincseléssel is múlatja az időt. Az egykori kenus felkészülését a MOB is támogatja, hárommillió forinttal, de társa költségeire még ugyanennyit kell összeszedniük a támogatóktól.

Ez a szezon még mindig a tapasztalatgyűjtésé lesz, hogy jövőre már élesben a vancouveri helyekért küzdjön a kenus olimpiai bajnok és társa.