Mégsem lesz semmi a Tüskecsarnokból?

2008.10.04. 09:32
A tíz éve befejezetlen lágymányosi torzó két korábi vagyonkezelője, a BME és az ELTE megszakította a tárgyalásokat a leendő beruházóval a két egyetem kompenzálásáról. Ez azt is jelentheti, hogy az állam nem köthet szerződést a Tüskecsarnokot 15 milliárdért befejezni akaró céggel.

Úgy tűnik, a vártnál nehezebben rendeződik a lágymányosi Tüskecsarnok sorsa. A héten arról írtunk, nagyszabású előkészületek zajlanak, a létesítmény a maga műfajában Maserati lesz. A tíz éve félkészen álló, állami tulajdonú épület vagyonkezelői jogát pályázaton nyerte el az Atlantis Congress & Events Hall Kft., de kiderült az is, ahhoz, hogy szerződést is kössenek a céggel, meg kell állapodnia a szomszédos egyetemekkel. A területet korábban kezelő Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet (BME) és az Eötvös Loránd Tudományegyetemet (ELTE) ugyanis kompenzálnia kell a leendő beruházásnak. Az egyik fél állítása szerint most megszakadtak az erről folyó tárgyalások, ami azt jelenti, újra kitolódhat az eredetileg sportcsarnoknak tervezett, most már konferencia-központnak szánt épület befejezése.

A jó szándék megvolt

„Miután a tárgyalások folyamán világossá vált, hogy a pályázó kötelezettségét, ami a kompenzációra vonatkozik, nem kívánja teljesíteni, sőt az egyetemek jó szándéka ellenére érdemi kompromisszumra sem hajlandó, az egyetemek a tárgyalás megszakításáról döntöttek azzal, hogy a pályázat esetleges elfogadásával kapcsolatos felelősség kizárólag a kiírókat terheli, és az egyetemek az átruházási megállapodásban biztosított jogaikkal a jövőben is élni kívánnak” – fogalmaz a BME és az ELTE közös, pénteki közleménye.

Az egyetemek ugyanakkor jelezték, a továbbiakban is nyitottak az Atlantis, valamint a vagyonkezelői joggal jelenleg rendelkező Önkormányzati Minisztérium (ÖM) és az arra pályázatot kiíró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. felé minden olyan kompromisszumos megoldásra, amely megfelelő kompenzációt nyújt a tervezett módosítás hatásainak ellensúlyozására. A BME és az ELTE azt is kifogásolta, hogy az ÖM és az MNV egyetlen vezető beosztású munkatársa sem vett részt az egyeztetésen.

Megint nekifutnak

„A pénteki tárgyaláson az egyetemek merev álláspontot képviseltek, és jelezték, nem hiszik, hogy meg fogunk egyezni” – reagált a BME és az ELTE közös közleményére Kalmár Péter. Az Atlantis ügyvezető igazgatója nem ismerte az idézett nyilatkozatot, és arról számolt be, hogy tárgyalópartnereik – miután jelezték, a cég aktuális ajánlata elfogadhatatlan számukra – átnyújtották nekik az elvárásaikat tartalmazó dokumentumokat.

Kalmár szerint az egyetemek joga úgy gondolni, hogy megszakítják az egyeztetéseket, azonban azt visszautasítja, hogy cége nem volt konstruktív és nem akart tárgyalni. „Most fogalmazzuk a jelzett kondíciókra adott válaszunkat, a sorrendben harmadik ajánlatunkat” – mondta az ügyvezető, aki most is hangsúlyozta, meg akarnak állapodni az egyetemekkel. Az Atlantis most már készpénzt és szolgáltatást ajánl a BME-nek és az ELTE-nek.

Az egyeztetések szevezésében együttműködő MNV Zrt. a megfelelő szinten képviseltette magát, jelentette ki a szervezet szóvivője. Száraz Gábor nem ismerte az egyetemek állásfoglalását, de az MNV Zrt. bízik benne, hogy megszületik a felek közötti megállapodás.

Régi történet

A Tüskecsarnokot és a mellé szánt uszodát 1994-ben kezdték építeni a tervezett, majd lemondott 96-os világkiállításra, a munkálatok azonban 1998-ban leálltak. A csarnok területét az egyetemek közös sporttelepének egy részéből alakították ki. A BME és az ELTE 2005-ben kérte, hogy kompenzálják a kiesett sportolási lehetőségek miatt, majd 2006-ban átadták vagyonkezelői jogukat az akkori Nemzeti Sporthivatalnak (NSH), aminek feltételeit szerződésben rögzítették. Az egyetemek részleges használati jogot kértek a majdani sportközpontban. 2007-ben a két intézményt meglepte, hogy a jogokat gyakorló Önkorányzati Minisztérium, illetve a kormány úgy döntött, nem sportra, hanem konferenciákra használjk majd a csarnokot a befejezése után. A BME és az ELTE ekkor jelezte, hogy a korábbi használati jog helyett már készpénzre, 700-700 millió forintra tartanak igényt. A 2008 áprilisában kiírt pályázaton indulóknak vállalniuk kellett az egyetemek kompenzálását.

Az augusztusban zárult pályázat eredményhirdetése után egyébként egy hosszabbításnak köszönhetően október végéig van lehetőség a nyertes Atlantisszal megkötni a vagyonkezelői jog átadásáról szóló szerződést.