Nem vagyunk frekventált sportág

A Garda tavi világkupagyőzelem jó ómen az olimpiára.

Gádorfalvi Áron: Érdekes szituáció alakult ki, a verseny után kihirdettek győztesnek, holott jómagam is tudtam, hogy nem nyertem, majd pár nap múlva a nemzetközi szövetség a japán srácnak adta az első helyet. De való igaz, a második helyezés sem rossz előjel.

Franciaországban a napokban fejeződött be az Eb. Sikerült felmérni az utolsó komoly erőpróbán a mezőnyt?

Detre Diána: Az igazat megvallva sikerülhetett volna jobban is, de nem elsősorban a helyezés volt a lényeg. Tudni érdemes, hogy az Eb mezőnye jóval erősebb, mint az olimpia mezőnye, mivel az Eb-n a nagy windsurf-nemzetek akár 5-6 versenyzővel is elindulhatnak. A nyári játékokon azonban a fiúk 35-en, a lányok 28-an indulhatnak, nemzetenként maximálisan 1-1 versenyzővel.

G.Á: 12 fokban és zuhogó esőben rendezték az Eb-t, többen feladták és hazamentek, nekem is sikerülhetett volna jobban.

Mit érdemes tudni a Peking melletti Csingtaóról? Erős, avagy gyenge szeles helynek ígérkezik?

G.Á: Még életemben nem szörföztem ilyen vízfelületű helyen. Hatalmas áramlásokkal és nagyon furcsa hullámokkal megspékelt spot. Az áramlás részben az árapályból, részben rendes, az adott helyszínen megszokott áramlásból áll, amit a hullámok keltenek. Az előolimpián volt olyan futam, hogy szinte haladni sem lehetett az áramlással szemben. Rendkívül nehéz viszonyok között kell majd helytállni, szörfözésre, vitorlázásra tökéletesen alkalmatlan, pedig Csingtaótól egy órára egy erős szeles partszakasz található.

Minden olimpián van egy meglepetés érem, bízhatunk abban, hogy ezt idén egy szörfös szállítja?

D.D: Tisztában vagyok a képességeimmel, az első tízbe csak csoda folytán tudnék bekerülni. Áron lényegesebben közelebb van az élmezőnyhöz.

G.Á: Elképzelhető, hogy elcsípek egy érmet , de a hatba jutás és az olimpiai pont inkább benne van. Szoros a mezőny, egy-két jól elkapott futammal már lehet dobbantani. Az Eb-n a 11 futamból hetet rendeztek meg. Bízom a jó helyezésben, kétszer két hétre megyek Kínába edzőtáborozni a játékok előtt. Azért csak két hetekre, mert az életkörülmények elviselhetetlenek. Augusztus 2-án megyünk ki, körülbelül 1 héttel az első futam előtt.

D.D: A szerelést is ott a verseny előtt sorsolják ki közvetlenül.

Egyenfelszerelés lesz?

D.D: Igen, elvileg mindenki ugyanolyan felszereléssel indul el, ott a helyszínen csomagolják ki.

A szörfsportban létezik dopping?

D.D: Hajaj, hogyne létezne. Elég erősen fizikális sportág, kis szélben a szörf nem moccan, anélkül hogy a vitorlával nem pumpálnál, kanalaznál. A vitorlázással ellentétben nálunk megengedett a pumpálás. A fiúknak 9,5 a lányoknak 8,5 négyzetméteres a vitorlafelületük, van hogy 35-40 perc kell így a futamhoz. A szélerősség maximuma, ami mellett még meg lehet tartani a futamokat, hozzávetőlegesen 30 csomó.

Önöket ugyanúgy ellenőrzik, mint a többi élsportolót?

G.Á: Azzal riogattak, hogy három-négyszer fogok ellenőrzést kapni az olimpia évében, de eddig csak egyszer kértek mintát. Nem vagyunk nagyon frekventált sportág.

Hogyan tudnak felkészülni, hisz itthon több mint fél évig nem lehet vízre szállni?

D.D: Nem is vagyunk itthon. Főleg délre megyünk, ahol lehet edzeni és szörfözni. Azt a pár itthon töltött hónapot alapozással töltjük az evezősökkel, Ficsor László útmutatásai alapján.

A Balatonon azért még szoktak szörfözni?

D.D: Persze! Edzeni és szinten tartani tökéletes a Balaton, ha fejlődni akarsz, akkor kell külföldre menned. Az anyaegyesületünk is balatoni, a Kenese Marina Port.

Hogyan lettek szörfösök? Hány éves korukban kezdték?

G.Á: Családi indíttatásból: Édesapám szörfözött, szinte a szörfversenyeken nőttem fel, nővérem is szörfös, ott volt a sydney-i olimpián. Ez egy családi hagyomány, 10-12 évesen kezdtem szörfözni, a lányok valami miatt később kezdenek.

D.D: Édesapám bronzérmes olimpiai vitorlázó, a Balatonon nőttem fel. A vitorlázás soha nem kötött le. Aztán 14-15 évesen láttam Áronékat szörfözni, akkor kapcsolódtam be, de a lányok között a 36 éves olimpiai bajnok sem ritka. Van még időm beérni.

G.Á: A lányok közül sokan a profi szakágból át-vissza állnak az olimpiai osztályba. A fiúk ezt nem nagyon tudják megtenni, túlságosan nagy a súlykülönbség, a profik nagyjából 90 kilósak, az olimpiai osztályban versenyzők 70 kiló körüliek.

Mekkora a harc az olimpiai részvételért, hány szörfössel kellett megküzdeni Magyarországon?

D.D: Nem a magyar mezőny legyőzése jelent komoly feladatot, a nemzetközi ellenfelek jelentenek erős konkurenciát. Magyarországon sajnos nem szörfölünk sokan az RS-X osztályban, köszönhetően az olimpiai felszerelés árának.

Ha Magyarországon széles körben ismert szörföst kellene megnevezni, akkor egyértelműen Gádorfalvi Áront lehetne említeni. Negyedik olimpiai részvételével szinte rangidős a csapatban. Kik azok, akik ilyen tekintetben még megelőzik?

G.Á: Hirtelen a Kolonics Gyuri jut eszembe [az interjú Kolonics halála előtt készült], neki talán ez már az ötödik lesz. Igaly Diána is volt már egy-két olimpián, de a vitorlázást tekintve szinte biztos, hogy rekord, Londonban pedig talán már abszolút értelemben is rangidős leszek.

London szél szempontjából milyen helynek számít?

G.Á: A déli csatornán lesznek a vitorlás versenyek, egy sokkal szelesebb helyen, mint a Peking melletti Csingtao.

Mi várható a szörfös RS-X olimpiai osztállyal kapcsolatban? Bebetonozta magát, vagy újra váltás lesz?

D.D: Kisebb változtatásokat eszközölnek rajta folyamatosan, de ez most elég stabilnak tűnik. A rendszeres változtatás nem tenne jót a szörf olimpiai létének sem, nagy a harc a vitorlás sporton belül, osztályok kerülnek ki, és újak kerülnek be szinte ciklusonként. Legutóbb az Európa-osztály esett ki. Az olimpiai szörfosztály átszabása is azért történt, hogy nehezebb versenyzőket is bevonjanak, de ugyanúgy maradtak a 70 kilós fiúk és az 55 kilós lányok. Szinte ugyanazok az arcok vannak ebben az osztályban is, mint a Mistrálban.

G.Á: Szerintem is hosszútávon marad, a nemzeti szövetségek túl sok pénzt fektettek bele, nem lehetne ezt most csak úgy lesöpörni. A Mistral három ciklust ért meg, az RS-X-nek ez lesz az első olimpiája. Nem szabad elfelejteni, hogy vitorlázók döntenek arról, hogy legyen, vagy ne legyen szörf. A Nemzetközi Vitorlás Szövetség dönt a létünkről, mivel a szörf olimpiai szempontból a vitorlásokhoz van besorolva. Szerencsére a szörf egy látványos osztály, jobban eladható.

Mivel foglalkoznak a sport mellett?

D.D: Tavaly fejeztem be a tanulmányaimat a Budapesti Kommunikációs Főiskolán. Idén a napi két edzés mellett nem sok minden fért bele az életembe.

G.Á: Most az olimpia az első, közben a vitorlás szakedzőit csinálom, de a szakdolgozatot a játékok miatt halasztottam.

Hány évesen kell visszavonulni a szörfben? Említették, hogy sokáig lehet szörfölni.

G.Á: A görög srác, aki Atlantában olimpiai bajnok volt, 40 körül is ott lesz Pekingben.

Visszavonulás után edzősködni fog?

G.Á: Ehhez értek a legjobban, szívesen kipróbálnám magam edzőként. Ha nyerek, akkor még nem vonulok vissza, de ha nem lesz kiemelkedő eredményem, akkor biztosan pihenek egy kicsit. Nagyon szeretném, ha egy-két éven belül egy robbanásszerű növekedés lenne a szörftársadalomban, a versenyzők alacsony száma különösen fájó. A vitorlásklubokhoz hasonló szörfklubokat hiányolom, ahol a gyerek eltöltheti gyakorlatilag az egész nyarát, vitorlások és edzők között. Reméljük, ilyen klubok is alakulnak majd hamarosan. Franciaországban suli után mennek a gyerekek a tengerre, szinte benne van az órarendben. Ezzel nehéz versenyezni.

Mennyi idő alatt lehet az alapokat elsajátítani?

D.D: Öt nap alatt a legfontosabb fogásokat ellehet sajátítani, az önálló haladás szintjét el lehet érni. A Balatonon több helyen is indítanak szörftáborokat, a windsurfing.hu az iskolák megtalálásához jó támpontot ad.

Áron tartja a nem hivatalos Kékszalag Balaton kerülő rekordot. Az egyetlen, aki szörffel teljesítette a Kékszalagot.

G.Á: Abban az évben a kevés víz miatt nem tették egészen ki a keszthelyi öbölbe a bóját, így nem hitelesítették az időeredményt.

A külföldi pályákról milyen maradandó élményeik vannak?

D.D: Ausztráliában rengeteg cápát láttam, de a delfinekkel való szörfözés sokkal kellemesebb élmény, egészen közel jöttek és barátkoztak. A sydney-i öbölben egészen elképesztő vízi forgalommal szembesültem: hidroplánok, kompok, hajók, vitorlások elképesztő mennyiségben, észnél kellett lenni.

G.Á: Új-Kaledónián az egyik Vb után volt egy kétnapos túraverseny, korallzátonyok között, bója gyanánt egy kis sziget három pálmafával. Talán ez volt a legszebb élményem.

Magyarország rendez világversenyt szörfösöknek?

D.D: Igen 1995-ben rendeztek egy ifi Vb-t, az egyik francia versenyező a mai napig emlegeti, hogy egy hétig ültek a parton és szinte nem versenyeztek semmit, majdnem elmaradt. Tudomásul kell venni, hogy a Balaton nem egy szeles hely. Ezzel szemben rengeteg rangos vitorlásversenyt rendeznek.

G.Á: Wossala György a minap nyert egy Soling Eb-t a Balatonon. Formula világkupa is volt egy pár évvel ezelőtt, de a szél hiánya miatt elmaradt, pedig itt volt a nemzetközi élmezőny.

Edzőtáborba mindig ugyanoda mennek, vagy szeretnek felfedezni új helyeket is?

G.Á: A változatosság híve vagyok, mivel nagyon sok verseny évről évre ugyanott van megrendezve.

D.D: Én is szeretek új helyeket felfedezni, de Spanyolország nagy kedvencem, oda szívesen visszamegyek, legszívesebben talán Barcelonába járok.

Milyen módon segít Magyar Szörf Szövetség a felkészülésben? Most cseréltek elnököt, György László helyett az Újpest tulajdonosát, Kovács Pétert választották meg.

G.Á: Fele-fele arányban szponzorál a Szövetség és a klubom, jónak mondható viszony van közöttünk. A fő probléma az, hogy Utassy Lóránd az egyetlen fizetett alkalmazottja a szövetségnek, aki amúgy nagyon jól igazgatja a szövetséget. Sokkal vonzóbbá kellene tenni a piacon a szörföt, hiszen az imidzs adott. Az állam részéről sokkal több támogatást nem nagyon várhatunk el. A bajnoki fordulókon versenyző létszámot kellene felvinni a jelenlegi osztályonkénti öt-hatról. Ez nagyon kevés.

Vannak a szövetség versenyein kívül is szörfös rendezvények.

G.Á: Való igaz, jóval többen vesznek részt ilyen-olyan nem hivatalos rendezvényeken, amelyeket rendszerint valamelyik alkoholos cég támogat. Ezekre a bemutatókra tényleg sokan mennek el, de csak inni és bulizni. Ők nem lesznek olimpikonok. A szövetség éveken keresztül próbálta erőltetni, hogy sportolók vagyunk és nem bulizók, de úgy néz ki, a szörf imidzse közelebb van a partizáshoz, mint a sportemberi magatartáshoz.

A vitorla nélküli hullámlovaglást próbálták már?

D.D: Eddig nem sok sikerrel próbálkoztam.

G.Á: Amikor fél éveket edzettem Ausztráliában, viszonylag sokat tudtam csinálni. Ennek is megvan a varázsa. Érdekes, hogy ausztrálok egyáltalán nem jók windszörfben, talán ki sem jutottak az olimpiára. Ott mindenki hullámlovagol, olyan, mint a foci, mindenki azt űzi. Hihetetlen, de a windszörföt szinte nem is ismerik. Amerikában hasonló a helyzet.

D.D: Magyarországon a Palatinus strandon rendezték meg az első hullámlovas bajnokságot. Vicces volt.

Milyen elvárások vannak önökkel szemben?

G.Á: Gyakorlatilag nincsen edzőnk, aki a szörf szakmai részét felügyelné. Autodidakta módon fejlesztjük tudásunkat és képességeinket: nem könnyű magunktól rájönni a beállításokra, a technikára. Hatalmas szükség lenne itthon is színvonalas edzőkre. A lengyelekkel szoktam együtt edzeni. Az egyik fő gond, hogy még edzőpartnerem sincs a magyar mezőnyben, edzőpartner nélkül viszont képtelenség felkészülni.

Mi a tipikus szörfsérülés?

D.D: Bőrégés és horzsolás, derék és hátfájás. A tenyér az egyik leggyengébb pont. Naptejet azért nem használunk, mert a bum csúszós lesz, a napszemüveg pedig zavarna a versenyzés közben.

A többi versenyzővel jóban vannak? Melyik nemzet a legnagyobb ellenfél?

D.D: Kifejezetten jó kapcsolatban vagyok a többiekkel, szeretek versenyre járni, a versenytársaimmal lenni.

G.Á: Én zárkózottabb vagyok: elmegyek a versenyre, teszem a dolgom, aztán hazajövök. A versenyen nincsen barátság. A török, a görög és az izraeli versenyzők a legnagyobb ellenfeleim.