Csúnyán felsült az új Egerszegi Krisztina

Bár a korábbi posztban Cseh Lászlót egérkéztem, a sportsajtó favoritja erre a szerepre - mármint hogy egy kevéssé ismert kiscsaj majd jól megleckézteti a híres és szekrényvállú úszónőket - Kovács Emese volt. A szaksajtó és az edzők egyöntetű véleménye volt az olimpia előtt, hogy feltétlenül döntős lehet, ott viszont bármi megtörténhet, mert a mezőny ebben a számban iszonyú tömör, vagyis egy jól elkapott futam és egy jó benyúlás bármit is érhet.

A magyarok eddig szopóági szereplése miatt különösen ki voltam hegyezve egy úgynevezett kellemes meglepetésre. Az aktuális világranglista nemzetközil szinten nemrég feltűnt negyedikje ehhez képest az első előfutamban úgy lemaradt, mintha 100 méter után én helyettesítettem volna a medencében, vagy mintha - ilyet a mai világban kimondani is szemtelenség - nem lett volna cáparuhája. Elemezni azért is nehéz Emese szereplését, mert annyira lemaradt, mint a fiatal Gyurcsány Ferenc a breakforradalomról, konkrétan 6 másodperccel maradt el a legjobbjától.

És amikor végképp elkapott volna a vörösmartyan keserű hangulat, jött Gyurta "Barátok közt" Dániel 200 melles előfutama. A megelőző menetek ijesztőek voltak, mert csak úgy röpködtek a 2 perc 10 alatti idők, Gyurta rádásul a 100-on nyerő, de igazából 200-as menő Kitadzsimával került egy futamba. A magyar ehhez képest úgy dominált, mint a diákolimpiára beugró Jao Ming. Szolid, de határozott kezdés után fokozatosan erősített, majd dinamikusan hajrázott és a végén a helyzethez képest szinte simán nyerte a futamát, a mezőny legjobb idejével. Ha a középdöntőben is így hasít, ő lehet az új Kovács Emese.