Fehéroroszország lesz a legmenőbb
Az új sportnagyhatalom Románia most akár arany nélkül is zárhat, Ukrajna sem nyer most kilenc aranyat, mint négy és nyolc éve, Lengyelország sok-sok éremre, és egy kevés aranyra is számíthat, Csehország hozza a kötelező egy-két aranyat, Fehéroroszország robbantani fog Lukasenko elnök nagy-nagy dicsőségére. Posztkommunista országok az olimpián – első rész: a nagymenők.
Arról írtunk már, hogy a rendszerváltás utáni időszakban Magyarország érte el a legtöbb aranyérmet a volt szocialista térségben (mínusz Oroszország, persze) és ez a pekingi olimpia után is így lesz. Íme a posztkommunista éremtáblázata az 1992 és 2004 közötti eredmények alapján:
1. Magyarország 34 arany 28 ezüst 23 bronz
2. Románia 27 19 31
3. Ukrajna 21 17 31
4. Lengyelország 19 18 23
5. Bulgária 13 21 22
6. Csehország 7 9 11
7. Fehéroroszország 6 15 26
Magyarország esélyeit sokan értékelték már, a legtöbben három-kilenc aranyérmet várnak. A Sports Illustrated például hármat, a Nemzeti Sport kilencet. Nézzük inkább a posztkommunista riválisokat:
A románok rossz előjelekkel készülnek, még az is megeshet, hogy most egy aranyérmet sem nyernek, miközben Athénben nyolc, Sydneyben tizenegy első helyük volt. Soha ilyen kevés versenyzőjük (102) nem indult a forradalom óta, két atlétájuk pedig doppinggyanú miatt befejezte pályafutását: Cristina Vasiloiu és Elena Antoci – mindketten 1500 méteres síkfutók – vérében túl magas hemoglobin-szintet mértek. Júliusban az 1500 méter idei legjobbját, Liliana Popescut távolították el a román küldöttségből doppinggyanú miatt.
Az Athénben összesen három aranyérmet szállító két tornászuk, Monica Rosu és Catalina Ponor visszavonult, nélkülük a női tornászcsapatnak sincs sok esélye a címvédésre.
Indul viszont Camelia Potec, aki 200 méter női gyorson volt aranyérmes Athénban, és erős lesz a négy éve három aranyérmet szállító női evezőscsapatuk is. Ott lesz a 37 éves Constanta Burcica, aki 2004-ben két aranyat nyert. Mellesleg Athénben mind a nyolc román aranyat nők szerezték.
Az ukránok három olimpián termeltek 21 aranyat, ami tekintélyes teljesítmény. (Az 1992-es olimpia idején hiába voltak függetlenek, a posztszovjet független államok csapatának tagjaként vettek részt a játékokon.) Most, a románokhoz hasonlóan, az sem lenne meglepő, ha arany nélkül maradnának, legnagyobb esélyesük a tornász Beszonova.
A 2004-es győztesek közül nem indul a súlylökő Jurij Bilonog, a tornász Jurij Nikitin, a 2000-ben és 2004-ben négy aranyérmet nyerő ukrán nemzeti hős Jana Klocskova, a súlyemelő Natalija Skakun, a birkózó Elbrus Tedejev.
A lengyelek sok aranyra nem számítanak, de nem is esnek emiatt kétségbe: a létező szocializmus évtizedeiben sem nyert soha hétnél több aranyérmet. Az új rendszerben hozták a kötelezőt: Barcelonában három, Atlantában hét, Sydneyben hat, Athénban három aranyat szereztek.
Pekingben 268 sportolót indítanak; azért ilyen sokat, mert a női és férfi röplabdázóik, valamint férfi kézilabdázóik is kvalifikálták magukat. A legnagyobb nevek közül ott lesz az úszó Otylia Jedrzejczak, aki négy számban indul, de aranyra csak 200 pillangón van igazi esélye. Nem lenne meglepő, ha annyi aranya lenne egész Lengyelországnak, amennyi Jedrzejczaknak. Ezüstből és bronzból az esélylatolgatások szerint akár összesen tíz is összejöhet.
Kevés ország sínylette meg úgy a rendszerváltást – amennyiben a sikert az olimpiai aranyérmek számában mérjük –, mint Bulgária. Az ország első érmét, egy bronzot ugyan csak 1952-ben nyerte a bokszoló Borisz Nikolov, de 1972 után hat aranynál kevesebbet soha nem nyertek, sőt, Szöulból tíz arannyal örvendeztették meg Todor Zsivkovot. 1992-től a hanyatlás rohamos volt, Barcelonában és Atlantában három-három, Sydneyben öt, Athénban, szégyenszemre, két aranyérem. Igaz, az ukránokhoz hasonlóan mintha nekik sem lett volna szerencséjük: ezüst- és bronzérmeik száma mindig többszöröse volt az aranyénak.
A sportlövő Maria Grozdeva megvédheti athéni aranyát, a súlyemelő Milen Dobrev viszont nem, mivel a teljes bolgár súlyemelőcsapat megbukott egy doppingteszten, így az ország szövetsége senki sem küld a versenyekre. Otthon marad így a pekingi olimpia nagy esélyese, a 77 kg-ban tavaly világbajnokságot nyert Ivan Sztojcov is.
Egy átlagos cseh olimpiai aranyérmes nem elégszik meg egy arannyal, szeret mindjárt duplán nyerni. Kétszeres győztesként vonult vissza a kenus Martin Doktor, a gerelyhajító Jan Zelezny, és harmadik olimpiai aranyérmére készül a vadvízi kajakos Stepanka Hilgertova. A fenti hat aranyon kívül csupán egyet szereztek a csehek a függetlenné válásuk óta.
Most Hilgertova mellett a gerelyhajító Barbora Spotakova nyerhet Pekingban.
A fehéroroszok robbantani fognak ezen az olimpián. A Sports Illustrated kilenc aranyat jósol az eddig összesen hat aranyat nyerő Lukasenko-birodalomnak. Minszkben már vagy tíz éve nagy összegeket fordítanak a sportra, és kifejezetten az olimpiai élsportra – csakúgy, mint a régi szovjet időkben.
Olyan sportágakra erősítettek rá, ahol viszonylag kicsi a konkurencia: súlyemelés, nehézatlétika, evezés, kajak-kenu.
Következik: a középmezőny Szlovákiától Örményországig.