Örményország mindent a női súlyemelésre tett fel

A posztkommunista nagymenők után nézzük, mire lehet képes a középmezőny. A szlovákok a vadvizeken lehetnek jók, a litvánok újabb aranyban nem bízhatnak, a horvátok első atlétikai aranyérmüket szerezhetik meg, Azerbajdzsán birkózásban lehet erős, Szerbia a csapatsportokban, de a középmezőnyből a háborúban álló Grúzia emelkedik ki.

Nézzük a posztkommunista középmezőny állását az 1992 és 2004 közötti eredmények alapján:

8. Szlovákia 4 arany 6 ezüst 4 bronz

9. Litvánia 4 2 5

10. Horvátország 3 4 5

11. Azerbajdzsán 3 1 5

12. Szerbia-Montenegró (2003-ig Jugoszlávia) 2 5 5

13. Szlovénia 2 3 5

14. Grúzia 2 2 8

15. Észtország 2 1 5

16. Lettország 1 8 2

17. Örményország 1 1 1

Ötvenhét versenyzővel vág neki Szlovákia a pekingi olimpiának, hogy túlszárnyalja a független ország eddigi legjobb eredményét, a két-két aranyat, ezüstöt és bronzot hozó athéni olimpiát. Mindkét 2004-es győztesük indul: Elena Kaliska és a Hochschorner fivérek is vadvízi szlalomban védenék meg címüket. Rajtuk kívül a végső győzelemre is esélyes lehet a sportlövő Gönci József vagy a vadvízi kenus Michal Martikán.

Amúgy az eddigi 14 szlovák nyári olimpiai aranyéremből kilenc kenuban született.

A két világháború közötti független Litvánia sportolói nem nyertek érmet, a szovjet időkben viszont 57 sportolójuk szerzett a sarló-kalapácsos zászló színeiben valamilyen érmet. (Ebben benne vannak a csapatsportokban elért helyezések is, például Arvydas Sabonis kosaras vagy Arminas Narbekovas focista aranya 1988-ból.)

Az ország méreteihez képest szép teljesítmény az 1992 óta szerzett négy aranyérem. Ebből kettő Virgilijus Alekna diszkoszvető nevéhez fűződik, aki Athénban a doppingvétséget elkövető Fazekas Róbert kizárása után lehetett aranyérmes. Most újra megküzdhetnek egymással.

Érdemes figyelni kosárcsapatukra is, bár sorrendben szerzett három bronzérem és egy athéni negyedik hely után most meglepetés lenne, ha a négy közé jutnának.

A független Horvátország négy olimpián három aranyérmet szerzett, ebből kétszer (1996, 2004) is a férfi kézilabdások lettek az elsők. A kakukktojás a súlyemelő Nikolaj Pesalov. Ne kárhoztassák magukat, hogy még nem hallottak horvát súlyemelő iskoláról. Pesalov valójában bolgár, a kilencvenes években szerzett is egy ezüst- és egy bronzérmet korábbi hazája színeiben.

A horvátok, mint az ex-jugoszlávok általában, a csapatsportokban jeleskednek. Szereztek ők már a két kéziarany mellett férfi kosárezüstöt is. És ott lesznek vízilabdában, ahol az aranyérem egyik esélyesei a magyar és a másik két exjugó csapat mellett.

Akinek viszont már előre oda lehet adni az aranyérmet, az a magasugró spliti Blanka Vlasic.

Azerbajdzsán újabb aranyérmeket szerezhet a meglévő három mellé. Ezúttal nem feltétlenül lövészetben és birkózásban, mint az előző két játékokon, hanem birkózásban és cselgáncsban.

A szerb sportolók 96 év után ismét Szerbiát képviselik. 1988-ig jugoszláv színekben versenyeztek, 1992-ben a maradék Jugoszlávia elrendelt szankciók miatt független olimpiai résztvevőként indultak, 1996-ban és 2000-ben a Szerbiából és Montenegróból álló Jugoszláviát, 2004-ben Szerbia-Montenegrót képviselték.

A várható szerényebb eredményeikhez képest küldöttség viszonylag nagy, 92 tagú lesz. Hát persze, a csapatsportok miatt: ott lesz a férfi foci- és vízipólócsapatuk, valamint férfi és női röplabdázóik. Éremben nemcsak ők, hanem teniszezőik is bízhatnak: a férfiaknál Djokovics, a nőknél Ivanovic és Jankovic.</p>

Szerbiának (és Montenegrónak) 1992 óta mindössze két aranyérmük van, az egyik egy női sportlövőarany, a másik a férfi röplabdázóké.

A 2000-es év nemcsak azért volt emlékezetes Szlovéniának, mert fociválogatottjuk először szerepelhetett Európa-bajnokságon, hanem mert két aranyérmet is nyertek: I

evezésben, Rajmond Debevec lövészetben. Az aranyakkal is ugyanúgy jártak, mint fociválogatottjuk Eb-szereplésével: egyik sem ismétlődött meg.

Az ország méretéhez képest meglehetősen sok sportolót, 62-t visznek az olimpiára, de az éremszerzésre – ha minden jól megy – evezésben, lövészetben, cselgáncsban, tornában van esélyük. A tornász Mitja Petkovsek a korlát egyértelmű aranyesélye.

A dél-oszét területeit az olimpia alatt suttyomban annektálni akaró Grúzia minden idők legjobb olimpiai szereplése elé nézhet. Eddig két arany, két ezüst és nyolc bronz a mérlegük három olimpián. Most több aranyat szerezhetnek, mint eddig összesen – legalábbis a Sports Illustrated szerint. A lap szerint Grúzia három aranyérmet, két ezüstöt és négy bronzot szerezhet – mind a hármat birkózásban. Birkózásban van már öt érmük, az aranyakat azonban cselgáncsban és súlyemelésben gyűjtötték be.

Észtország a szovjet idők után egyedül 1996-ban maradt érem nélkül. Ha a diszkoszvető

nek nem jön ki a lépés, akkor most is érem nélkül maradhatnak, de valószínűleg ezt nem annyira bánják, hiszen nincsenek különösebben elkényeztetve: egynél több aranyat egy olimpián nem nyertek, és ilyen is csak kétszer fordult velük elő.

Hiába indult a két világháború között független országként négy olimpián is Lettország, az első aranyéremre 2000-ig, a legújabb kori függetlenség kilencedik évéig kellett várni; Igors Vihrovs volt az, akinek talajgyakorlata tornaaranyat ért.

Az ország sportolói 1992-től kezdve minden évben nyertek érmet, 2004-ben rekordot döntöttek, négy érmet – mind ezüst – nyertek ugyanis a balti nép sportolói. Ennyivel most is beérnék.

Örményország minden éremből egyet nyert eddig, a legutóbbi olimpián azonban egyet sem. Most három éremre van esélyük, igaz, sikereiktől nem lesz hangos a sportvilág: mindhármat női súlyemelésben várják.

Következik: akik sehol sincsenek.