Lukács
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Az olimpia leghiábavalóbb hőse

2008.08.16. 12:43
9 hozzászólás

Szegény Mohamed Aida, majdnem csodát tett az amerikaiak elleni elődöntőben női tőrben. A verseny előtt, a táblát elemezgetve azt gondoltam, hogy bár a lengyelek kemény ellenfelek lesznek, akár a döntő is összejöhet, ahol persze esélyünk sem lesz az olaszok ellen. Ehhez képest az elődöntőben az amerikaiakkal vívhattunk, annak elbukása után pedig a bronzért az olaszokkal, akiket meg az oroszok vertek meg drámai körülmények között, egy tussal.

De a magyarok kiesése is drámaira sikerült. Az utolsó három asszónál kezdtem nézni az elődöntőt, amikor bekapcsoltam a tévét, Varga Gabi vívott, az állás -3 volt. Varga, sajnos, nagyon bután vívott, -6-tal adta át a stafétát Knapek edinának, aki becsülettel ment előre, de nem nagyon találta a hegyét, és brutális, tizennégy találatos hátrányt szedett össze. Mégis, valahol mélyen belül úgy éreztem, még nem ment el semmi.

Így gondolta ezt befejező emberünk, Mohamed Aida is. Ihletett vívással előbb kilenc tust adott zsinórban, mielőtt az amerikai Erin Smart (a Szilágyi Áront kiverő kardvívó Smart húga) találni tudott. Húsz másodperccel a vége előtt pedig már csak egy tus volt az amerikai csapat előnye. Ha analógiát keresünk, talán a Liverpool Milan elleni BL-döntős feltámadása lehet a megfelelő. Hogy végül mégsem Mohamed hőstettéről szól majd ez az olimpia, az is csak hajszálon múlt. 19 másodperccel a vége előtt újból akciót indított, de nem talált érvényes felületet. Aztán együttest szúrtak, végül két másodperccel a vége előtt az amerikai beadta második találatát is, ezzel elúszott a döntő, Mohamed meg csak állt a páston és bámult. Mit tehet valaki, aki 14-2-re hozza az utolsó asszót, de 14-0-ra kellett volna?

Arról az extrapechről nem is beszélve, hogy az oroszok csak megverték a verhetetlen olaszokat, így a bravúrezüst helyett reálisan már csak a negyedik hely néz ki a csapatnak. Mindegy. Mohamed Aida visszaszerezte a magyar vívás becsületét.