Borzalmasan jó volt a közönség biztatása

2008.08.09. 09:27 Módosítva: 2008.08.09. 09:29
A magyar női kézilabda-válogatott helyenként kiváló játékkal hat góllal verte a svédeket, és nagy lépést tett a továbbjutás felé. A brazilok elleni siker már negyedöntőt érne, de ennél fontosabb, hogy a lelkek kezdenek felszabadulni. Hajdu János kapitány a morállal elégedett, a mutatott játékkal nagyrészben.

Maguk a svédek sem gondolták volna, hogy egyszer lesz egy olyan olimpiájuk, amelyiken nem a férfi, hanem a női kézicsapatuknak fognak szurkolni. A két kivételes világklasszissal rendelkező férfiak azonban nem jutottak ki Pekingbe, mert az utolsó selejtezőtornán elég simán kikaptak Izlandtól. A nőknél nagy klasszisuk nincs, ideális kezdőmeccs lehetett volna összecsapni velük a magyaroknak, ha nincs Görbicz szerencsétlen sérülése, illetve ha a csapat az edzőmeccseken sokkal jobban játszik, és nem szenved váratlan vereséget Kínától, majd Kazahsztántól.

Hajdu János kapitány nem véletlenül borult ki utána, de még időben tette, és a csapat elszántsága, harci kedve teljesen más képet mutatott, biztatták, mosolygósan lelkesítették egymást a lányok. Kívülről nyoma sem volt a csapategység bomlásának, és nyilván Görbicz jelenléte is ösztönzően hatott, mert nélküle tényleg elképzelhetetlen a jelenlegi válogatott. (A meccs után Vérten Orsolya azt mondta, nem érdemes azzal foglalkozni, mi lett volna nélküle.)

Görbicz nagyon akart, Szamoránskynak konkrétan megmutatta az első félidőben, merre forduljon ki, merre lépjen, különben nem tudja megjátszani őt a beálló posztján. Az is látszott rajta, hogy nincs még nagy formában, sok labdát adott el, lövései nem mindig sikerültek jól, hetest is hibázott, a szélről viszont pazar megoldásokat választott, három labdát is csuklóból engedett el. Volt egy nagyon fontos gólja: kettős emberhátrányban alsó lövéssel bombázott a kapuba. A kezén még látszanak a forró olaj nyomai, de már leesett róla a var, csak a helye piroslik.

Hajdu János kiemelte, hirtelen gyógyulásában leginkább - a folyamatos kezelések mellett - önmaga játszott sorsdöntő szerepet. "Nem csodaszerrel, ugyanazzal kezelték, mint az elmúlt napokban, de ott akart lenni a pályán, mert érezte, képes lendíteni a csapaton. Hatalmas a mentális ereje."

Hajdu elismerte, kellett a győzelem a csapatnak, mert nem volt sikerélményük az utóbbi napokban. "Könnyebb lélekkel mehetünk a brazilok elleni meccsre, felszabadulhatunk, kapaszkodhatunk felfelé. A győzelemmel és a különbséggel elégedett vagyok, a morállal is, a játékkal nagy részben. Volt három vagy négy kritikus pont is, olyan gólokat kaptunk, amiket el kellett volna kerülnünk, mert készültünk a helyzetekre. Összességében kevéssel több gólt kaptunk, mint amennyire számítottam. A visszarendeződés sem volt zökkenőmentes, a félidő utáni szünetben rendet kellett tenni a fejekben. A második félidőben kettős hátrányban megijedtem, de szerencsére jött Anita, és a csapat átvészelte ezt az időszakot. A bajokat helyre tettük, lehet, hogy nagyobb viharokat kavart a két vereség, mint kellett volna, de még időben közbeléptünk" - nyilatkozott. Hozzátette, most már sikerült megfelelően átállniuk, amire eddig csak vártak.

A kapitány azt is bevallotta, nem akart kockáztatni, ezért nem cserélt sokszor. Tudta, akkor időt adna a rohanásra a fizikailag erős ellenfélnek. Lesznek még meccsek, amikor a támadó és a védekező csapat közt egy vagy két helyen is eltérés lesz. A sikert részben taktikaiként értékelte, mert több olyan elemet megvalósítottak, amire előzetesen készültek.

Pálinger Katalin magabiztosnak érezte a csapatot. "Már nem is emlékszem, négy éve ki ellen mutatkoztunk be, de akkor tudtuk, hogy lesz egy könnyebb meccsünk, most viszont úgy kalkuláltunk, hogy nem. A svédek nagyon készültek ellenünk, ha minket legyőztek volna, megnyílik előttük az út a nyolc közé."

A kapus hozzátette, erőt merítettek a gondokból, és nagyon köszönte a közönség biztatását - vagy háromszázan éltették őket -, borzalmasan jó érzésnek nevezte, hogy Pekingbe is eljöttek nekik drukkolni. "Minden negatív volt körülöttünk, az egész közeg, de motiváltan összeszedtük magunkat, és nyertünk."

Az olimpiai újonc Vérten elsőre elég jónak minősítette hét gólját, az sem bosszantotta, hogy lehetett volna kilenc is, ha a bírók tovább engedik a játékot. "Inkább az keserített el, hogy valamennyi helyzetemet nem tudtam kihasználni. Ezen javítani kell, de ezen leszek, no meg, hogy a védekezésből is kivegyem a részem." Eddig nem foglalkoztak azzal, hányadik helyen mehetnek tovább, nem is tartják fontosnak, csak az állandó javulást.