Tas, Anasztázia
2 °C
7 °C

Növényi: Nem celeb, példakép akarok lenni

2009.01.17. 08:22 Módosítva: 2009.01.17. 10:51
Ötvenkét évesen élete utolsó mérkőzésére készül Növényi Norbert, és szeretne veretlenül visszavonulni. Az olimpiai bajnok birkózó rendbe tette magánéletét, volt feleségével már nem foglalkozik, igaz, rendőrségi ügye még nem zárult le. A hiúság mindig hajtotta, de élvezi, amit csinál, a pénz meg nem is érdekli.

Ha valakire ráilleszthető a kortalan bajnok jelző, az Növényi Norbert. Ötvenkét éves lesz májusban, és szombat este világbajnoki mérkőzést vív az MMA-ban, ami a harcművészet egyik legkeményebb ága: a szemen és a herén kívül bármelyik testrész támadható a ketrecben. A bajnoki címet tavaly májusban szerezte meg - első MMA-s meccsén -, most védheti meg először, a román Marius Tatar lesz az ellenfele.

novenyi2

„Lényegében egy éve készülök, mert az ellenfelemmel mindig történt valami. Úgy volt, hogy szeptemberben mérkőzünk, így nyár óta napi kétszer vagy háromszor edzek. Azóta követem a nehéz edzés, könnyű meccs alapelvet. Birkózok, futok, bokszolok, súlyt emelek. Ebben a küzdősportban a karra és a lábra is nagy szükség van, lehet rúgni, ütni, ha éppen nincs földharc. Nem nyomok most olyan sokat fekve, száznegyvennel szériázom, vigyázni kell, nehogy merev legyek” – vágott bele a társai szerint olajozott villámként mozgó Növényi.

Hozzátette, nem motiválja a pénz, élvezi a sportot, azt, hogy állja a versenyt a fiatalabbakkal, ezért szenved nap mint nap. Az alázatot legalább háromszor említette filozófiájának alapjaként.

„Ebben az országban nagyon rosszul gondolkodnak. Nem a kor számít, hanem az, mennyire élvezed, amit csinálsz. Én még mindig maximálisan. Jó érzés, ha látom, hogy kifullad a másik attól, amit én még elbírok. Lehet, hogy furcsa, de ilyen a szemléletem.”

Honnan merít motivációt? „Biztos, hogy bennem van a hiúság. Mindig szerettem összemérni magam. Jobban kinézni, mint pár huszonéves. Ezeket az izmokat nem a szél fújta ide, ezekért nagyon keményen megdolgoztam. Apám mindig úgy fordította le az anyagmegmaradás törvényét, hogy a munka nem vész el, csak átalakul. Nekem így alakult át. Sohasem féltem az izzadtságtól vagy az izomláztól.”

Az 1980-ban olimpiai bajnok Növényi kétszer tért vissza birkózóként, de most nagyon határozottan mondja, ez lesz az utolsó meccse. „Ez az utolsó fellángolás, mert kialakult egy komoly kapcsolatom, amelyre nagyon szeretnék vigyázni.”

novenyi1

Növényi magánélete a címlapokon zajlott tavaly, pikáns részletek is előkerültek, sms-ben tudta meg: megcsalta a felesége, aki bántalmazás miatt feljelentette. Ujjlenyomatot vettek tőle - megalázó volt számára az eljárás -, a büntetőügy még nem ért véget, de erről nem is beszél szívesen. „Arra jó volt az egész, hogy meghurcoljanak, hogy állandóan védekezzek” – jelentette ki.

Jó néhányszor járt a rendőrségen, testi sértéssel már nem vádolják, csak annak kísérletével. „Nem tudom, mikor lesz vége az ügyeknek, próbálok nem foglalkozni vele.”

Növényi először 1984-ben jelentette be visszavonulását, amikor megtudta, nem mehet a Los Angeles-i olimpiára.

„Veszélyben lettünk volna a nagy Amerikában, mi? Ki gondolhatta ezt komolyan? Arra azonban jó volt, hogy meghaljon bennem valami, mert tíz hónapot voltam edzőtáborban, és akkor születetett a lányom, akit alig láthattam. Gürcöltem, mint az állat, meg akartam védeni a moszkvai aranyamat, aztán átnyúltak a fejem felett. Hát akkor elegem lett.”

1987-ben már kick-boxban világbajnok, de a birkózás - a legmarkánsabb, legférfiasabb sport - annyira foglalkoztatta még, hogy 1992-ben újra indult a hazai válogatókon. A litvánok vele szerették volna Európába hozni a pankráció nem színészi változatát, ezért edzésben volt, és a magyar bajnokságon ezt be is bizonyította.

„Akkor is rossz véleményem volt az irányítókról, különösen, akik úgy gondolták: felettük már csak a csillagos ég van. A birkózószövetségben sokan voltak ilyenek. A versenyző akkor is legfeljebb másodlagos lehetett, ha nem harmadlagos. A magyar sportban ez soha nem változik.”

Egyszer megpróbálta, hogy segítsen kapcsolataival, meglátásaival a sportágon, még a sydneyi olimpia előtti tisztújításon akart ringbe szállni. De amikor látta, olyanokat választanak meg, akik ott sincsenek, és nem is tudnak róla, milyen posztra nevezték be őket, illetve akiknek semmi köze nincs a sportághoz, inkább meghátrált. Azóta nem is próbálkozott, és bár a sportághoz ezer szállal kötődik, most leginkább csak félti.

1992-ben nemcsak kijutott az olimpiára, megverte a világbajnokot is. 35 évesen aztán már nem bírta a sorozatterhelést annyira, kikapott, a hetedik helyen zárt.

„2004 előtt újra vissza akartam térni, edzésen annyira jól ment, hogy ki akartam próbálni még egyszer. Miért ne? - tettem fel a kérdést többször magamnak. Ki tarthat vissza? A gerincem közbeszólt, pedig szerintem még arra is lehetett volna esélyem, hogy ott legyek az athéni olimpián.”

A Sztárboxban óvatoskodott

Növényi az egész ország előtt bizonyította, milyen kiváló kondícióban van, amikor a 2005-ös Sztárboxban a diszkoszvető Fazekas Róberttel mérte össze erejét. Mind a négy menetet irányította, hiába volt húsz évvel fiatalabb nála az athéni aranyérmétől megfosztott atléta, esélye sem volt, az orra is elrepedt. “Nem szabadott bántanom, nem akartam kárt tenni benne, tartalékon voltam akkor. Most szombaton viszont nem lesz finomkodás. Lehet, hogy vérre megy majd a küzdelem.”

„Nehogy azt mondd nekem, hogy celeb vagyok! Én nem celeb akarok lenni, hanem példakép” - mondta, amikor ismét távolodtunk a sporttól. „Nem is tennék a nevem mellé semmit, csak azt: Norbi. Mert én Norbi vagyok. Mindenki így szólít. Úgyis olyan kevesen választják a sportot mostanában, hát akkor inkább lássák az én példámat, mint azt, aki fingik egy jót esténként.”

Elismerte, részben kegyelmi állapotban volt, mert mindig olyan célokat tűzött ki maga elé, amelyeket el tudott érni, bár rendre közelítenie kellett képességei határát. „Amilyen az ember gondolkodása, maga is olyanná válik. Nálunk, otthon magas volt a léc, apám magasra tette a birkózómúltjával. Mégis sikerült átugranom. Nemcsak válogatott lettem, bajnok is. Elértem a gyerekkori álmomat.”

Növényi szinte transzban birkózta végig a moszkvai olimpiát, valamennyi meccsét tussal nyerte, ötödszörre, a román Dinu ellen a vereség is elég lett volna, mégis nyert. Örömtánca bejárta az egész világot, olyan önfeledten szaltózott és csókolta meg a bírót.

„Nagyon hízelgő volt, hogy külföldön is azt mondták: jaj, istenem, megint Növényivel birkózom. Jó volt látni néha a kétségbeesést. Azt is kérdezik tőlem, jól választottam-e. Mindenképpen igennel felelek, mert a birkózásban megtaláltam mindent. Szerencsére nem akartam soha versenyt futni Overdose-zal.”

Úgy gondolja, mentalitása nem változott meg, bár bölcsebb és higgadtabb, már nem megy olyan elánnal fejjel a falnak, mint korábban. „A győzni akarás kiégethetetlen, és úgy a legjobb védekezni, ha támadok. Ezt akarom megmutatni szombaton is, hogy veretlenül visszavonulhassak.”

Sem kick-boxban, sem MMA-ban nem volt vesztes mérkőzése. Utána pedig jöhetnek a filmek.

Film- vagy színházi szerepei közül nem akart választani, de most is fejből idézte az orosz mondatot, amit Schwarzeneggernek mondott a Vörös Zsaruban, 1987-ben. Sorolta szerepeit, Zimmer Feri, az Apa, de a legbüszkébb talán arra volt, hogy egy filmben a tragikus hirtelenséggel elhunyt kétszeres olimpiai bajnok Kozma Istvánt ő alakíthatta.

Növényi pályaíve

Növényi Norbert 1979-ben robbant be a világ élvonalába a 90 kilósok közt, Hegedűs Csaba helyét vette át. Első évében két ezüstérmet szerzett, a bukaresti Európa- és a San Diegó-i világbajnokságon. Rá egy évre olimpiai bajnok, 1981-ben viszont csak Eb-hetedik. A következő évet kihagyta vírusos fertőzése miatt, 1983-ban, Budapesten Eb-negyedik, a világbajnokságon bronzérmes. 1984-ben visszavonul, 1986-ban kick-boxban Európa-bajnok, egy év múlva vb-t nyer. Edzői diplomája van, de sohasem edzősködött.