Lázár, Olimpia
-2 °C
3 °C

Roppant a portugál gerinc Münchenben

2009.03.11. 14:42

Ha valakinek, hát a magyar válogatott szurkolóinak fájdalmasan ismerős lehet a 7-1, 5-0 kombó. Az akkor még a mostaninál eggyel nagyobb államközösségbe tömörült szerbek alázták meg Csank János megzavarodva ténfergő csapatát oda-vissza, sokkos állapotba vetve a pótselejtezőre kijutást eufóriában ünneplő magyar közvéleményt. Az egy nagyon jó, ráadásul iszonyúan motivált jugoszláv csapat volt, szemben egy nagy szerencsével odajutó, a közepesnél eggyel gyengébb Csank-csapattal. Egyszerűen ennyire megvertek minket. A Sporting esete a Bayern Münchennel viszont - a tökéletesen egyező eredményt leszámítva - nyomokban sem emlékeztetett a magyar-szerb párharcra.

Zseléország futballistái mentalitásukból adódóan nem arról híresek, hogy egy gyakorlatilag eldőlt párharc visszavágóján a becsületükért harcolnának, amit jelzett az is, hogy a portugálok nem a legerősebb összeállításukban kezdték a visszavágót. Pedig tavaly az UEFA-kupában az Anderlecht megmutatta, hogy egy hazai 5-0 után nem feltétlenül kell gerinc híján összezuhannia a Bayern ellenfelének, a belgák Münchenben 2-1-re legyőzték a németeket, helyreállították megtépázott önbizalmukat és hírnevüket.

A történelmi 12-1 elsősorban azért nagyon csúnya, mert a bajorok igen elrontották a 2009-es startot. A Bundesligában egymást érték a meglepő bukások, és bár BL-fordulót megelőző hétvégén már a keddihez hasonló ütemben termelte a gólokat a komoly ultimátum súlya alatt pályára lépő Bayern, azért egy Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjébe jutó Sportingot és a Hannovert nem lenne szabad ugyanúgy szétszednie a münchenieknek.

Bár az ilyen összehasonlításoknak nincs sok értelme, de a Sporting idén pontot szerzett a Porto otthonában lejátszott bajnokin (a hazai rivális remek helyzetből várja az Atlético Madrid elleni visszavágót, jó eséllyel ott lesz a legjobb 8 között), és megverte a városi derbin a Benficát. Tudnak ők játszani, sőt, még védekezni is, csak akarniuk is kell hozzá.

Most egyet akartak: túlesni egy olyan meccsen, amelyről pontosan lehetett tudni, hogy nem lehet majd csak úgy túlesni rajta. A portugálok gerince volt a tét, és ezt nagyon csúnyán elbukták. Ez persze nem von le semmit a Bayern érdemeiből, lesz olyan csapat a BL-döntőben, amely az egyenes kieséses szakaszban összesen nem rúg ennyit, a müncheniek tették, amit tenniük kellett.

A Sporting viszont nem. A Roma is kapott ki ugyanennyire Manchesterben, de óriási különbség, hogy Tottiék egy 2-1-re megnyert odavágó után életük legrosszabb meccsét produkálták egy feltüzelt MU ellen. A magyar válogatott 12-1-es kiesése pedig egyszerűen a két csapat közti iszonyatos különbségnek volt köszönhető. Egy komoly Sporting viszont 10 párharcból 7-szer pariban lenne a Bayernnel, és ha nem is jutna tovább, csak mondjuk kétszer, minden alkalommal megmaradna a gerince.

Szemben ezzel a mostani Sporinggal, amely egyszerűen megsemmisült.