Emlékezz úgy, mint a veszprémiek

"Maradt-e ebben az országban annyi méltóság, erő, becsület, hogy megvédje magát, megvédje barátait azoktól, akik sem törvényt, sem erkölcsöt nem ismernek." Ezzal az idézettel kezdődik Kálomista Gábor filmje, a Szíven szúrt ország. Egy brutálisan meggyilkolt sportolóra emlékezünk szerda este a Puskás Ferenc Stadionban. Marian Cozma, az MKB Veszprém román játékosa télen vesztette életét, a nyomozás bő fél évvel a tragédia után is tart, sérült játékostársai közül Zsarko Sesum már visszatért, Ivan Pesic még lábadozik. Egy ilyen tragédiára csak egy módon lehet emlékezni: méltósággal.

Valahogy úgy, ahogy az MKB Veszprém szurkolói és csapata tette. Utóbbi hihetetlen energiákat merített a társaik elvesztése okozta fájdalomból, az országot maga mögé állítva csodálatos tavaszt produkált. A szurkolók gyűjtést szerveztek, emlékművet állítanak, ápolják a csapat beállójának emlékét.

A tragédia után néhány nappal a veszprémi szurkolók néma emlékező felvonulást tartottak, a gyilkosság helyszínétől a csarnokig tartó menethez szinte az egész város csatlakozott. Bár a bűnösök egy jól behatárolható csoporthoz tartoztak, a veszprémi menetben résztvevők egyetlen hangos szóval sem engedték felszínre törni a bennük lévő iszonyatos indulatot. Csendben, méltósággal vonultak végig a városon.

A szurkolói csoport az emlékmenet előtt közleményben tudatta mindenkivel, nem kér a hozzájuk csatlakozni akaró szélsőséges szervezetek támogatásából. Ezek a csoportok az események hírére azonnal kétsoros menetoszlopba tömörültek volna, velük együtt az emlékezés már a bűnösökről, nem az áldozatokról szólt volna, ezt pontosan tudták a szervezők.

A futball más közeg, ezt láthattuk a Steaua Bucuresti és az Újpest szurkolói által elővezetett spontán nemzetgyalázás során, így félő, hogy a szerda esti megemlékezés már messze nem lesz olyan méltóságteljes, mint azoké, akik valóban Marian Cozmát gyászolták. Románia akkor is szóba kerül a válogatott meccseken, ha a Feröer-szigetek az ellenfél, most, hogy a románokkal játszunk, a magyar szurkolók számára kevés lesz visszatartó erőnek, hogy egy fiát gyászoló édesapa a mérkőzés díszvendége.

Az MLSZ közleményben kérte a szurkolókat, segítsék a válogatottat, szurkoljanak sportszerűen, tartózkodjanak az oda nem illő rigmusoktól, de a szép szó sikerében a szövetségiek sem bíznak annyira, mert egy barátságos mérkőzéshez képest kiemelt kockázatúnak nyilvánították az összecsapást.

Hosszú idő után futballválogatottunk legyőzheti Romániát, még több önbizalmat szerezhet a szeptemberi vb-selejtezőkre. Tudjuk, felesleges a veszprémi menethez hasonlóan szívszorító megemlékezésre számítani a szerda esti meccs előtt. De olyan jó lenne, ha legalább szégyenkeznünk nem kellene utána.

Ezt a reményt élteti, hogy az MLSZ felhívására az Összmagyar Szurkolói Szövetség nyílt levéllel válaszolt, amelyben nehezményezi, hogy nem cigányozhatják, és szarromániázhatják ki magukat alaposan, holott ezt összmagyar szurkolói csoportként mintegy feladatuknak érzik. Mivel ezzel a lépésével az MLSZ "egy nagyszerű sportemberre történő megemlékezés lehetőségét vette el" a szurkolóktól, kijelentették, érvényes belépőjük ellenére nem mennek ki a meccsre.

Egy pipa.