Az evezősök klubházat, Gyárfás irodát akar a Margitszigeten

Október elején a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) rendes közgyűlésén az egyik alelnök, Gyárfás Tamás megfelelő irodáért lobbizott az általa vezetett Magyar Úszószövetségnek (MÚSZ). Felszólalásából kisebb vihar kerekedett. A gondot az okozta, hogy a kinézett margitszigeti épületet – amely méterekre fekszik a Széchy Tamás Uszodától – a Danubius Nemzeti Hajósegylet (DNHE) használja. Az evezősök tízéves szerződése idén lejárt, így nem teljesen világos, ki használhatja a helyet, de az sem egyszerű, hogy ki és milyen alapon dönt majd.

„Nem szóltam tiszteletlenül az egyesületről. Amikor azt mondtam, hogy túraevezősök, nem gondoltam, hogy sértő lenne ez a kifejezés” – idézte fel Gyárfás Tamás a közgyűlésen elhangzottakat. Gyárfás azért mondta túraevezősöknek a danubiusosokat, mert az egyesület elsősorban nem az élsportra koncentrál. Az úszóelnök azután hozta fel igényüket, hogy Simóka Beáta sportszakállamtitkár az úszókat is megemlítette a 2012-es olimpián várhatóan sikeres magyar sportágak között.

„Beszéltem a gondjainkról, elmondtam, hogy október 15-én bezár a Komjádi uszoda, irodáinkat el kellene költöztetni onnan. Megjegyeztem, hogy miért nem nyáron zárják be a fedett uszodát, megemlítettem azt is, hogy ha idén áprilisban lejárt az evezősök bérleti szerződése, mi pedig néhány hónappal a jövő évi úszó-Eb előtt irodák nélkül maradtunk, akkor miért ne költözhetne oda a szövetség.”

Az úszóelnök szerint az evezősöknek egyébként sem az épület a fontos, hanem a Duna, épületet máshol is lehetne találni, még segítenének is ebben nekik. Az úszószövetségnek több mint kézenfekvő lenne az irodák ideköltöztetése, hiszen a sportág egyik legfontosabb hazai helyszínéhez lennének nagyon közel. Az elnök szerint nemcsak a szövetség használhatná az épületet, hanem egyfajta sportdiplomáciai központot alakíthatnának ki a festői környezetben fekvő házban.

A Margitsziget nyugati oldalán található épület sorsa Gyárfás hozzászólásával került a köztudatba, de valójában ebben az esetben is többéves történetről van szó. A Danubius még 1999-ben pályázta meg a Pénzügyminisztérium vagyonkezelésében lévő és a sportegyesülete által használt, akkor még 0,6 hektáros ingatlan üzemeltetését. A PM már nem akart költeni a sporttelepre, ezért adta bérbe.

Zarándy Pál, a DNHE gazdasági alelnöke elmondta, hogy az evezősök már akkor is a közelben sportoltak, néhány méterre, a Dunán már ott voltak úszó csónakházaik:

„Nehéz szülés volt, nagyon sokat beszélgettünk arról, hogy bele merjünk-e vágni ebbe a történetbe. Itt-ott öltöztünk, sokáig az uszoda oldalában lévő, meglehetősen rossz állapotú helyiségeket használtuk, de a 99-es öttusa-vb miatti felújításkor ki kellett onnan jönnünk. Aztán a szomszédos Főkert engedte meg, hogy néha náluk öltözzünk.”

A pályázaton egyedül indult a DNHE, és megfelelő ajánlatot is adott, így tíz évre üzemeltetői szerződést kötött vele a PM. Az egyesületnek az évi négyszázezer forintos ellenszolgáltatás és a fenntartás, karbantartás mellett némi felújítást, valamint a PM-dolgozóknak garantált szolgáltatási díjat is vállalnia kellett, és át kellett vennie a teniszezőket is.

A Danubius belakta a területet, majd öt évvel ezelőtt vett egy olyan fordulatot a történet, amelyet mostanáig nem sikerült megoldani. 2004-ben kiderült, hogy a szomszédos Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda bővítéséhez kell a hely, sőt a 2006-os úszó-Eb alatt a klubházat is át kell engedni a szervezőknek. Világossá vált, hogy eltűnik a kisebbik épület, ahol konditerem volt, és meg kellett szüntetni a teniszpályákat is. Utóbbi fejlemény nagy publicitást kapott, sokáig bizonytalanságban is tartotta az uszodaberuházást, az evezősök azonban végig támogatták az építkezést.

„Kezdettől fogva pozitívan álltunk az ügyhöz, és a tárgyalópartnerrel, az Eb miniszteri biztosával, Görözdi Györggyel is normális volt a kapcsolatunk” – idézte fel az Eb-előkészületeket Zarándy Pál. A vagyonkezelő ekkor már a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) volt, de a Danubius üzemeltetői szerződését 2006 márciusában már újabb szereplő, a Nemzeti Sporthivatal (NSH) módosította. Mégpedig úgy, hogy annak fejében, hogy a DNHE átengedte a terület egy részét, az NSH kötelezettséget vállalt arra, hogy pótolják a lebontott konditermet és a hajótárolót (utóbbi meg is történt), valamint arra, hogy új, hosszabb időre szóló szerződést kötnek az evezősökkel.

A szerződést azóta sem módosították, és Zarándy nem tudja pontosan megmondani, miért: „Kezdettől fogva folyamatosan kezeltük ezt az ügyet. Minden partnerünk jóindulattal állt hozzánk, nem tapasztaltuk, hogy ne akarnának segíteni.”

A probléma talán az lehetett, hogy folyamatosan változtak a tárgyalópartnerek. Az államot mint tulajdonost előbb a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) képviselte, majd a KVI beolvadt a 2008. január 1-én létrejött Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-be (MNV), amelyet a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) irányít. A vagyonkezelői jogokat viszont először a Pénzügyminisztérium, majd a GYISM, aztán a Sporthivatal, végül – egészen mostanáig – az Önkormányzati Minisztérium gyakorolta. Most újra változik a helyzet, mert az NVT döntése alapján a számos sportlétesítményt kezelő Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézethez (NUSI) kerül az ingatlan.

A DNHE már 2008 vége óta jelezte az illetékeseknek, hogy a lejáró szerződést szeretné meghosszabbítani, nem kaptak választ. Maradtak tehát, az éves bérleti díjat még az év elején kifizették, így ebből sem lehet probléma.

Az Eb-rendezés a gondok kezdetét jelentette az evezősklubnak, az úszószövetség viszont ekkor került képbe.

„Évek óta áhítozunk erre a helyre. Szóban és írásban is bejelentettük az igényünket már az önkormányzati minisztérium vezetésének, a sport-szakállamtitkárságnak is – mondta Gyárfás Tamás. – Jön az Eb, ezért abszurdnak tartom a helyzetet, hogy a lejárt szerződés ellenére az épületben lehet a mostani bérlő. Természetesen mi is úgy képzeljük, hogy meg kell pályázni az épületet, és vállalnánk, hogy fizetünk az épület használatért.”

A többszörösen is érintett ÖM-nek (jelenleg még vagyonkezelő, illetve a felügyelete alá tartozik a leendő vagyonkezelő, a NUSI; a sport-szakállamtitkárság pedig a sportszakmai felügyeletet látja el) tettünk fel kérdéseket az ügyben, és a válaszból az derült ki, hogy minden bizonnyal a jövőben is az evezősök használhatják a klubházat. A válasz ugyanis kiemelte, hogy az NSH 2006-ban kötelezettséget vállalt az újabb szerződés megkötésére. A minisztériumi válasz így zárul:

„Az ÖM-nek tehát jogi szempontból szerződésből fakadó kötelezettsége, hogy a DNHE részére a margitszigeti sporttelep sportcélú használatát továbbra is elősegítse. Ugyanakkor sportszakmai szempontból is csak akkor indokolt a sportcélú felhasználás jellegében történő esetleges változáshoz hozzájárulni, ha abban az összes érdekelt fél – DNHE, az illetékes sportági szakszövetségek – konszenzusra jutottak, és azzal a Magyar Olimpiai Bizottság is egyetért.”

Döntési helyzetben azonban hamarosan a NUSI lesz, amely egyelőre nem tudott nyilatkozni az ügyben. A legvalószínűbbnek az tűnik tehát, hogy a jövő évi úszó-Eb idejére a szervezők megkapják az épületet, de egyébként új szerződést kötnek a Danubius Nemzeti Hajós Egylettel, és az evezősök hosszú időre biztos helyet kapnak. Ráadásul erre nincs is feltétlenül szükség, mert információink szerint azzal, hogy az ÖM nem mondta fel az egyébként is lejáró szerződést, az határozott idejűről határozatlan idejűre változott.

A helyzet azonban lehet, hogy mégis bonyolultabb ennél. Információink szerint az úszószövetség kezében is van DNHE-éhez hasonló ígéret az államtól. Ebben az esetben a NUSI pályázatot írhatna ki, ezen viszont – az ÖM álláspontjának ismeretében – eséllyel indulnának az evezősök.